Mária Lányok Társulata:

Máriás lányoknak nevezték magukat azok a fiatalok, akik körmenetben a Mária képet vitték. A Mária lányok társulata 1928. február 2-án alakult, a KALÁSZ mozgalom egyik füzesabonyi csoportjaként. A helyi alapító Pap Irén naplójában az alapítás indokaként az alábbiak állnak:”Az utóbbi években úgy látszott, mintha megfogyatkozott volna a községben a hagyományos Mária tisztelet. Alig akadtak lányok, akik a Szűz Mária képet a körmenetekben vitték volna. Ez érlelte meg az elhatározást, hogy a felnőtt földműves lányok körében egy Mária-társulatot alakítsunk”. Harminc lány tett ünnepélyes keretek között esküt, Dr. Barsy József esperes, plébános felavatta őket, majd megáldotta a kék szalagon lévő háromszög alakú Mária-érmeket, s kiosztotta a szentképekkel együtt a lányok között. Rendszeresen tartottak gyűléseket, ahol Mária énekeket, verseket tanultak, színielőadásokat szerveztek. A Mária Lányok Társulata együttműködött a Szívgárdistákkal és a Mária kongregistákkal. 1939-től a társulatnak zászlója és egyenruhája is volt. Öltözetük fehér-kék magyaros jellegű szoknyából, kötényből, mellényből és blúzból állt, melyet minden ünnepségen viseltek.

 

Nepomuki Szent János szobor:A templom kertjében áll Nepomuki Szent János késő barokk szobra. 1805 körül készült. A Laskó-patak hídjával szemben, a Rákóczi Ferenc úton állt, innen helyezték át a templomkertbe.

A másik Nepomuki Szent János szobrot az Eger-patak hídjával szemben, külterületen, a füzesabonyi 2/0. számú tulajdoni lapon a 028/2 hrsz. alatt nyilvántartott területen állították, 1810-ben.

 

Szent Vendel szobor:

Szent Vendel kultusza leginkább a megye déli részén fordul elő, a közeli Jászsággal határos területeken, ahol a legkiemelkedőbb népi emlékeit találjuk. Heves megyében Barkóczy Ferenc egri püspök szorgalmazta tiszteletét. Útszéli szobrai a népies kultikus szobrászat szép példái ezen a vidéken. A szent szobrait települések végén vagy a legelőre vezető út mentén állították.

Füzesabony határában, a régi budapesti műút mellett áll Vendel színezett kőszobra. Kezében pásztorbotot tart, oldalán pásztortáska és vizeskobak függ, s lábainál egy kutya és egy bárány fekszik. A plébániai levelek között nem található a szobor felállítására és felszentelésére vonatkozó kérelem. A helyi hagyomány szerint a szobor megáldása nem történt meg. Talán ezért is nevezik „Barta Vendelnek” a környékbeliek. Talapzatán a következő felírás olvasható:

DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS

SZENT VENDEL TISZTELETÉRE

ÁLLÍTTATTÁK BARTA JÓZSEF ÉS

NEJE KÓRÓDI MÁRIA

AZ ISTEN DICSŐSÉGÉT HIRDETIK

A MAGAS ÉGBOLTOZATOK

1922.