Az első templomot Grassalkovich földesúr 1760-ban építtette a Szentlélek tiszteletére. A hívek leányegyházként a feldebrői plébános lelki gondozása alá tartoztak. A 19. század a nemzetiségek asszimilációjának az időszaka volt Heves megyében is. A század első évtizedeiben az aldebrői plébánián magyar és német volt az a nyelv, amelyen a prédikációkat tartották. A temetőben sok volt a német nyelvű síremlék, az 1970-es években már nem használták. A vallásosság a térség parasztházain is tükröződött. A katolikusok lakta ház külső szférájában kovácsoltvas, kereszt alakú oromdíszek jelentek meg. A kereszt a lakóház védelmét a bajelhárítást jelképezte.

A szobrok és keresztek állítása a hívek vallási érzületének tárgyakban megtestesülő kifejezése. Ezek létrehozására engedélyt kellett kérni a püspöktől, aki ezt csak akkor adta meg, ha a kérelmező pénz-vagy ingatlan alapítványt tett, melynek hasznából ezek gondozását és karbantartását biztosítani lehetett. Ha ilyen alapítványt nem tettek, akkor a faluközösség is magára vállalhatta ezt a feladatot.

Szent Vendel szobor

Az aldebrői templomtéren saját nevük védőszentje tiszteletére emeltette a szent szobrát Snejder Vendel és Sönperger Vendel 1913-ban. Felirata: Az Isten dicsőségére állíttatták SNEJDER VENDEL ÉS SÖNPERGER VENDEL 1913. Színesre festett alakját pásztoröltözékben, köpenyben, vállán tarisznyával, imára kulcsolt kezeivel kalapját melléhez szorítva, juhászkampóra támaszkodva, lába mellett báránnyal ábrázolta a szobrász. Aldebrőn a Vendel tisztelet meglétét a sváb bevándorlók hatásának tulajdoníthatjuk, akik magukkal hozták szent Vendel kultuszát és új lakóhelyükön is terjesztették. Az 1760-ban épített római katolikus templom falán is megjelent Szent Vendel ábrázolása. Harangját Szent Vendel tiszteletére szentelték 1791-ben. Heves megyében Barkóczy Ferenc egri püspök is szorgalmazta tiszteletét. A pásztortársadalom, főképpen a juhászok jeles napja volt Vendel napja, október 20. Szent Vendelt a pásztorok és a mezei gazdák, a majorságok és az állattartás védőszentjeként tisztelték. Dögvész és mindenfajta állatbetegség esetén hozzá fordultak segítségért. Népies szobrait az állatokat megtizedelő járványoktól való védelem miatt, vagy a jószágvész megszűnéséért hálából állították.

Szent Donát szobor (1998)

Dónát szobornak nevezték. 1945-ben szétlőtték, csak a darabjai maradtak meg. Ezen a területen termett a híres hárslevelű. Oltalom iránti igényből állíttatták, hogy közbenjárásával óvja meg a szőlőtermést a jégesőtől.

Lourdesi Mária

Felirata: Isten dicsőségére állíttatta Szicili András és neje Lipkovics Margit 1909

Oldalán: A Szűzanya segít, köszönjük

Bárki légy ki erre mégy szívből mond üdvözlégy Mária

Szent Antal (1846)

Aldebrőn voltak a Ferences rendek pártfogói a Harmad rendiek (Szent Ferenc Harmadrendjének Társulata, Confraternitas Tertiarii Sancti Francisci). A társaság tagjai állíttatták a szobrot. Eszterházy Károly püspöksége idején az egyházmegyében a vallásos társulatok között már megjelennek a Harmadrendiek. Egyes települések kisebb-nagyobb világi közösségeinek önkéntes szerveződései voltak, céljuk egyrészt a hitélet elmélyítése, a liturgia ünnepélyesebbé tétele, másrészt a felebaráti szeretet gyakorlása a tagok rendszeres jócselekedetei által. A confraternitások általában a nagyobb létszámú egyházközségekben és ott alakultak meg, ahol elérhető közelségben ferences konventek voltak. Az aldebrői társulatot a gyöngyösi ferencesek irányíthatták. A társaság vagy társulat tagjainak adományaiból oltárok alapítását és gondozását vállalta, testületileg vettek részt a különböző vallásgyakorlatokon, anyagi segítséget és emberi vigasztalást nyújtottak szegény és beteg tagjaiknak.

Kőkereszt

Helyi megnevezése: „Feszölet”, a 20. század elejéről való, falu végén áll, Marcz Mihály volt az állíttatója

Nepomuki Szent János szobor

Heves megyében sok hídon volt látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely Nepomuki Szent János papot ábrázolja. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja. 1812. évi Canonica Visitatio említi.

Felirata: Joseph Bour 1800

Magyalos parti Mária

Aldebrőn, lakott területen kívül a szőlőkbe vezető út mentén áll magas oszlopon az Immaculata szobor. Körül kerítve, restaurálva. Az állíttatás előzményeiről a faluban a következő történet él. A szobor környékén volt egy forrás, ahová a község disznónyáját hajtották inni. Velük volt egy dadogós bojtárgyerek, akinek deleltetés közben megjelent Mária. A jelenés azt mondta neki, hogy szépen, csendesen fogjon hozzá a beszédhez és ennek köszönhetően tanult meg rendesen beszélni a gyerek. Elképzelhető, hogy a történet kialakulásában szerepet játszott, hogy a talapzat felirata talán hosszú időn keresztül nem volt olvasható. Eszerint Mathias Poder állította a szobrot a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária tiszteletére. Felirata:

„MATIAS PODER

DEN4

MAFCI

1798.”

Valószínű, hogy a szövegbe a restaurálás során került néhány, az értelmezést megnehezítő, hiba. Az eredeti felirat valószínűleg ez lehetett: Matias Poder die 4 marci 1798. Ezen értelmezés szerint a véset az állíttató nevén kívül az állíttatás megközelítően pontos dátumát jelölte meg. Az állíttató 1753-ban született Ülmützben és 68 éves korában 1821 január 10-én hunyt el Aldebrőn, szentségekkel megerősítve. Az 1812. évi Canonica Visitatio, a Nepomuki Szent János szobrával együtt, már említi és fenntartási alapról is tud. A szobrot főleg októberben és májusban látogatták a hívők és itt végezték a rózsafűzért és a litániát. Újabban ma is kijönnek ide május utolsó vasárnapján. A szobor talapzatának oldalára erősített márványtábla őrzi a felújító nevét és indítékát: „Máriának hálából Pápainé”.