Lakodalmi játék
Területünkön a menyecsketánchoz kapcsolódott egy ritka dramatikus játék, a rabvágás, az ítélkező játékoknak az a típusa, mikor embert ítélnek halálra. Istvánffy Gyula részletes leírását közli a rabvágásnak Heves megye alsó vidékéről 1887-ben. Újváry Zoltán és Bakó Ferenc gyűjtéséből tudjuk, hogy Tarnaörsön, Parádon, Gyöngyöspatán és Mátraderecskén a lakodalmi rabvágás vagy menyasszonylopás játéknak a 20. század közepén a következő mozzanatai voltak. Tánc közben valamilyen lopott tárgyat dugtak egy kiválasztott személy zsebébe, a kijelölt szereplőt megkötözték, ítélkeztek felette, fejére cserépfazekat tettek, amit bottal leütöttek a fejéről, azaz kivégezték, asztalra fektették, temetési szertartást celebráltak, vízzel leöntötték, a halott feltámadt. A szokás kapcsolatban áll a menyasszonytáncon és porkoláson keresztül az elhálással, mert a menyasszonyt táncoltató, majd megkötözött legényt jelképesen kivégezték. Bakó Ferenc az elhálás rítusába való feudális beavatkozás kései emlékének tartja.
/Tarnaörs, Néprajz, Népszokások, jeles napok/
Irodalom:
ÚJVÁRY Zoltán: Palóc dramatikus népszokások és maszkos játékok. In. Palócok IV. (Szerk.: Bakó Ferenc) Eger, 1989. 467- 469.