A konyhában a legtöbb helyen szabadkéményes tűzhely volt. Ebbe a kéménybe vezették a kemence és a beépített szobai tűzhely füstkijáratát is.
A szoba beépített tűzhelyét a kemencével egy időben rakták. A tűzhely sütőjét a Felvidékről lejáró szlovákok készítették. A tűzhely felszereléséhez tartozott egy háromlábú állvány. Erre helyezték a fazekat vagy a lábast. Több háznál volt kutli is, mely 8-10 literes, három lábú öntöttvas edény.
A szoba bútorzata fenyőfából készült. Az ágy magas építésű, festett. Alatta – mivel igen magas volt – az ülő tyúk és liba is elfért. A szobában a két ágyon kívül egy saroklóca is volt, előtte asztal, néhány szék. A szoba tartozéka volt a tulipános láda is. A népesebb családok fekhelyként szalmával bélelt faládikót is használták, amelyen a gyerekek aludtak. A gyerekek fekhelyéül szolgált a kemence oldalában kialakított sut is. A kemence padkájára ültek télen a ház lakói.
Irodalom:
Szecskó Károly: Tarnaméra története 1334-2000. Tarnaméra, 2000. 194.