Aldebrőn a sváb típusú hosszúházas építkezés volt gyakorlatban. A ház utcára néző oldala keskeny volt, szélességében csak egy szoba fért el. Az utcára néző helyiség volt a tiszta szoba, ide vezették a vendégeket. Utána következett a konyha, a kamra, majd a hátsó szoba. Egy-egy ilyen házban sokszor két család is lakott, a szülők és házas gyerekeik.

Lakószobának a hátsó szoba minősült. A család minden tagjának külön ágya volt, amelyet szalmazsákkal béleltek. A gyermekek ágyát dikónak nevezték. A dikó alacsony volt, lábai alatt kerekekkel, melyet reggel betoltak a felnőttek ágyai alá. A szekrényben a vasalt ruhákat tartották, a ládában pedig a házi szőtteseket. Itt állt a fiókos komód, asztal és székek. A szobákat kemencével fűtötték, melyben kukorica- és dohányszárat tüzeltek el.

A konyhában az edényeket a kaszliban tartották. A nagy asztal körül volt a lóca és a székek. Főzésre kezdetben a falba rakott tűzhelyet, majd a masinát használták. A székeket többnyire maguk készítették: lábait és keretét fából, ülőkéjét kukoricaháncsból fonták.

A házakon kicsi ablakok voltak. A lakásdíszítést házi szőttes terítőkkel, falvédőkkel, festett tányérokkal oldották meg. A falakat kívül – belül fehérre meszelték, szentképeket, családi képeket akasztottak a szobába. A lakás padlója döngölt föld volt, amit szombatonként felmázoltak és háziszőttes pokrócokkal borítottak le.

A kamra elrekesztett sarkában, a hombárban tárolták a búzát. Itt volt a bab, és más termény is.

A nyári konyhának fontos szerepe volt.

Aldebrőn maradt fenn – napjainkban a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található – az a kuriózumnak számító két virágozott ruhásszekrény, mely a német nemzetiség bútorhasználatát reprezentálja.

A Gazdaházban-mely 1929-ben épült – a 20. század elejéről való sváb szobabelsőt láthatunk. Mellette található a régi konyha, konyhai felszerelésekkel.

http://www.aldebro.hu/index.php/galeria/category/9-gazdahazbelso

http://www.szeporszag.hu/Gazdah%C3%A1z+Aldebr%C5%91.latnivalo

Szekrény. Aldebrő. 1846. Dobó István Vármúzeum gyűjteményében

Irodalom:

Dr. Nemes Lajos-Gergely Anikó–Linkecs Beatrix: Aldebrő község története. Aldebrő, 1993.

Dr. Nemes Lajos: Aldebrő község 200 éves története. 1743-1993. Aldebrő, 1993. 103.