A mai Tiszanána temploma a 18. században épült, akkor, amikor a település a mai helyére költözött; középkori elődje közvetlenül nincs.
A régészeti kutatásoknak sikerült tisztázniuk a település késő középkori előzményének helyét, és megtalálták egykori templomát is. Nána 15. században épült temploma egy egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű, a 16. században sekrestyével ellátott épület volt, mely a török kort is átvészelte, és a Tisza áradása döntötte romba. Csakhogy e település és templom a régészeti adatok alapján nem keltezhető vissza az Árpád-korra: biztosra vehetjük ugyanis, hogy a legkorábbi Tiszanána (illetve akkor még csak: „Nána”) egy másik, még pontosan nem lokalizált területen feküdt, s erről információval nem rendelkezünk. E korai, egyelőre ismeretlen helyű és formájú templom a pápai tizedjegyzékekben is szerepel, Péter nevű plébánosa 1334 első felében 6 garast fizetett. Pontos lokalizálása fontos feladat lenne a település történetének megismerése szempontjából. Az eddig ismeretlen Árpád-kori településről, melynek temploma is volt, lakói a földrajz/környezeti viszonyok miatt átköltöztek egy másik, már ismert helyre a 15. században. Itt új templomot is építettek maguknak, és átvészelték a török kort – de később, a 18. században ismét a földrajzi/környezeti viszonyok miatt új helyre, a mai településterületre húzódtak a lakosok.