Kompolt a középkorban két egyházi épülettel is rendelkezett: egy monostorral, illetve ezen kívül egy plébániatemplommal is. A monostort először 1280-ban; a plébániatemplomot csak a pápai tizedjegyzékek idején, az 1330-as években említik; a két épület Árpád-kori eredetéhez nem férhet kétség. Utóbbi plébánosa, István 1333-ban 8, 1334 második felében 5, 1335 első felében 5 garast fizetett a pápai tizedszedőknek. A két egyház külön kézben volt és külön működött egészen 1400-ig, ekkor azonban egy oklevélből arról értesülünk, hogy a Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemplom a bencés monostor kezébe került. Írott forrásaink ezután hallgatnak a két épületről egészen a 18. század elejéig.
A török korban mindkét építmény súlyos pusztításokat szenvedhetett el: 1710-ben ugyanis egy forrás a kompolti pusztatemplomról és pusztakastélyról szól; feltételezések szerint előbbi a romos plébániatemplom lehetett, mely világi kézen; utóbbi pedig az egykori kolostor, mely az egyház tulajdonban volt (arról is van adatunk, hogy a kápolnai templom építéséhez is felhasználják a kolostor köveit!). Utóbbi épület maradványaira építi rá Grassalkovich Antal az 1750-es években itteni kastélyát; majd később ennek kápolnájából alakul ki a település mai temploma – e kápolna építéséhez pedig a plébániatemplom köveit használja fel. Utóbbi templom feltehetően teljes egészében el lett bontva, ma már helye sem ismert.