A település középkori temploma először a pápai tizedjegyzékekben tűnik fel, plébánosa 1332-ben ismeretlen mennyiségű, 1333-ban 4, 1334 második felében 6, majd 1335 első felében 4 garasnyi pápai tizedet fizetett. 1332-ben arról is tudósítanak a források, hogy a templom Szent György tiszteletére van szentelve, illetve ebben és a következő évben Mihály nevű plébános szolgált itt.
A templomról ezután 1456-ig semmilyen információval sem rendelkezünk. Ebben az évben viszont arról hallunk, hogy Berzeviczi Pohárnok István a fiával, Andrással közösen Erk egy részét Vanyarci Ferencnek zálogosítja el. Az oklevél érdekessége, hogy említi a település „parochiális” (azaz plébánia) egyházát, mely „Buzásnak nevezett” Gergely sessiojával szemben helyezkedik el, s melynek ajtaja a Tarna folyó és Örs (ma: Tarnaörs) felé néz. A templom kapuja délnyugat felé kellett, hogy nézzen, hiszen Tarnaörs ebben az irányban fekszik Erktől. Kérdés, hogy ez a kapu a templom melyik részén volt? Ha nyugati kapuja nézett Tarnaörs felé; akkor az épület északkelet-délnyugat tájolású; vagy pedig déli kapuja, ez esetben az épület tájolása délkelet felé tért el, s délkelet-északnyugati tájolású volt.
Más adatunk nincs a templomról: legközelebb 1696-ban hallunk az elhagyatott épületről. 1720-ban, majd 1732-ben említik kőből épült templomát, mely 1746-ban jó állapotban van, de a hívek számára már kicsi.
A források szerint 1760-ban Orczy Lőrinc új templomot építtetett. A későbbiekben ezt bővítik, javítják. Tornyát 1790-ben építik hozzá; 1813-ban valószínűleg nyugati irányba bővítik; majd 1815-ben új torony, illetve karzat is épül. Az épületen a későbbiekben főleg javításokat végeznek, lényegi átépítéseket nem; tömegében a 19. század elején elnyert formáját mutatja ma is. Védőszentje Szent István király.
A templom a források tanúsága szerint a középkori helyén helyezkedik el: egyértelmű tehát, hogy további, elsősorban régészeti kutatásokkal újabb ismereteket szerezhetnénk róla.