Erdőtelek középkori templomára nézve első forrásaink a pápai tizedjegyzékek. Az itteni, Szent István király tiszteletére szentelt templom plébánosai (mivel többet is említenek: 1332-ben bizonyos Pált, majd 1334-ben Gumpreth, később ismét Pál plébánost) 1332-ben 16, 1333-ban 12, 1334-ben 6 és 16, 1334-ben 8, 1335-ben 8 garast fizettek a pápai tizedszedőknek. Érdekes, hogy 1341-ben, tehát nem sokkal később Kápolnáserdőtelek (Kapulnaserdeutelek) névről hallunk, majd 1438-ban egy Egyházas-, illetve egy kápolnáserdőtelki személyt külön-külön említ egy oklevél. 1442-ben aztán kápolnáserdőtelki Jenői (Jenew-i) Jánosról hallunk.” Hogyan értelmezhetjük ezeket az adatokat? Nem elképzelhetetlen (különösen az 1438-as oklevél alapján), hogy Kápolnás- és Egyházaserdőtelek két külön települést jelentettek, s mindkettő saját egyházi épülettel rendelkezett; később pedig a két település egybeolvadt. Mivel a kápolna megnevezés a középkorban általában a plébánia-joggal nem rendelkező templomok megnevezése, ezért feltételezhető, hogy a pápai tizedjegyzékek Egyházaserdőtelek templomához kapcsolhatók. Mindez jelenleg csupán feltételezés, és további kutatásokat igényel; azt viszont biztosan kijelenthetjük, hogy legalább egy középkori templom biztosan létezett, melyről azonban semmilyen közelebbi információval nem rendelkezünk.
A 15. után egészen a 17. századig nincs adatunk egyházi épületről. 1677-ben hallunk először arról, hogy az itteni plébános a helyi kurucokkal való összekülönbözése miatt távozni kényszerült a településről – az adat kétségtelenné teszi egy templom létét is, mely nagy valószínűséggel középkori eredetű volt. 1696-ban ismét az itteni plébánosról hallunk. 1723-ban már e templom védőszentjét is leírják: Szent Kereszt, melyről aztán 1733-ban újonnan helyreállított kőtemplomként szólnak. Jusson eszünkbe: ha ez a templom azonos a pápai tizedjegyzékekben említettel, akkor valamilyen nem ismert időpontban, nem tisztázott oknál fogva újraszentelésre került. Akárhogy is, a templom jó állapota ellenére 1747-1752 között nagy átépítéseken esett át; ekkor elnyert formájában áll – kisebb helyreállításokkal – ma is, Szent Kereszt tiszteletére szentelve.
Erdőtelek esetében számos kérdés vár még megválaszolásra. A mai templom keletelt jellege és poligonális szentélyzáródása középkori jelleget tükröz; ennek megerősítésére és pontos keltezésére régészeti kutatásokra lenne szükség. A régészeti és történeti kutatások tisztázhatják csak azt a kérdést is, hogy vajon Kápolnás- és Egyházaserdőtelek egy, vagy pedig két külön település voltak-e, külön templomokkal.