Egerfarmos középkori templomát először a pápai tizedjegyzékek említik: Miklós nevű plébánosa 1334-ben 2, majd 3, 1335-ben pedig 2 garast fizetett. Ez az adat nemcsak azt bizonyítja, hogy az épület ekkor már állott, hanem azt is, hogy plébánia-jogállással rendelkezett. Ezután azonban homály fedi történetét az egész középkorban; legközelebb csak a török kor után hallunk róla.
1720-ban és 1732-ben egy Szent Adalbert tiszteletére szentelt, Mezőtárkány fíliájaként szolgáló, kőből épült, belül jó állapotban levő templomát említik, mely viszont kívülről javításokra szorul. 1813-ban arról hallunk, hogy a templom kőkockákból épült, körülötte középkori temető van, de ebbe már csak a földesurak temetkeznek; a többiek a falun kívüli temetőbe földelik halottaikat; emellett megtudjuk azt is, hogy ekkor a templom szentélye boltozott, hajója pedig deszkamennyezetes. 1833-ban a farmosiak régi, román kori templomuk kibővítésére tettek javaslatot, s ennek terveit is elkészítették. 1864-ben a magyar régészet „atyjának” is tartott Rómer Flóris járt itt, s megállapította, hogy a templom 13. századi eredetű lehet. Ugyanő írja, hogy a templom egyenes záródású, faragott kövekből épült, s kerekszemöldökű keskeny ablakok helyezkednek el rajta, melyek két láb szélesek és két és fél láb magasak. Bár e templom már ekkor is nagyon rossz állapotban volt, s összedőléssel fenyegetett, ennek ellenére csak 1874-ben került sor átalakítására, amikor lebontották a régi nyugati homlokzatot, s kibővítették nyugat felé, új toronnyal.
A forrásadatok alapján kétségünk sem támadhat afelől, hogy az épület középkori eredetű. A sokat emlegetett kőkockák valószínűleg Árpád-kori eredetű építőanyagok, úgynevezett „kváderkövek” lehettek; de azon belül jelenlegi ismereteink alapján lehetetlen pontosabb keltezést tenni az épület korára vonatkozóan. Megállapítható, hogy a korai templom egyhajós szerkezetű, kváderkövekből épült, egyenes szentélyzáródású volt; későbbi történetére nézve viszont szinte semmi biztosat nem tudunk! Pedig a megye egyik legépebb állapotban megmaradt Árpád-kori temploma ennél több odafigyelést igényelne; alaposabb megismeréséhez elsősorban régészeti kutatásokra lenne szükség.