Boconád középkori templomáról egyetlen írott forrásunk maradt csak fenn: 1335-ben a pápai tizedjegyzékek készítésekor feltüntették, de sajnos nem tudjuk, pontosan hány garasnyi tizedet fizetett. Ez az adat rámutat arra, hogy plébánia-jogállású templommal rendelkezett, melyről azonban semmilyen információval nem rendelkezünk. A középkorból nincs más írott forrásunk az épületről. 1732-ben írnak legközelebb egy romos állapotban levő kőtemplomról, mely viszont annyira rossz állapotban volt, hogy a következő évben egy ideiglenes faépítményt kellett használniuk a helyieknek. Az 1740-es évek elején adataink vannak egy helyreállítási kísérletről, ám ez igen hevenyészett lehetett, mivel 1766-ban már arról számolnak be, hogy a kőépület rossz állapotban van. Ennek helyére 1768-ban kezdték meg az új, ma is álló templom építését.
A középkori templomépületről tehát alig vannak információink; a mai épület pedig sokszögzáródású szentélyén és keletelt jellegén túl más, középkorra utaló, látható részleteket nem mutat. Feltehetően Árpád-kori eredetű volt, erről az időszakról azonban nincs adatunk. Gótikus periódusáról árulkodik azonban az az ablak, melynek töredékei ma az egri Vármúzeum kőtárában vannak elhelyezve. A keskeny nyílású, csúcsíves, karéjos záródású, széles élszedésű ablakot a kutatás a 14-15. századra keltezte. Jelen pillanatban ez a töredék az egyetlen kézzel fogható emlékünk a középkori templomból; annak jobb megismeréséhez elsősorban régészeti kutatásokra lenne szükség.