A település középkori templomáról kevés írott forrással, és gyakorlatilag semmilyen régészeti adattal nem rendelkezünk. Először 1322-ben említik ilyen épületét, amikor Besenyői István fia Lőrinc saját maga, illetve fiai és unokaöccse nevében 12 márkáért eladta itteni birtokaik negyedét Erdőtelki Márk fia Márknak, rajta a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolna kegyuraságának felével. Ez az említés biztossá teszi, hogy a településen már legkésőbb a 14. század első negyedében – ha nem korábban! – épült egy egyházi épület. Erről azonban bővebb információnk nincs: sem pontos helyéről, sem formájáról, sem keltezéséről nem tehetünk messzemenő megállapításokat. Annyit viszont elmondhatunk, hogy az épület nem rendelkezett plébánia-jogokkal, ezért írnak a források csak kápolnáról.

Okleveleink később sem bőbeszédűek. 1469-ben, közel másfél évszázaddal később hallunk csak arról, hogy Besenyő falunak Dormánd felé eső részén helyezkedik el a plébánia. Ennek létezése azt sugallja, hogy feltehetően annak közelében állhatott egy templom is, mely immáron plébánia-jogokkal rendelkezett, saját plébánosa is volt. Kérdés, hogy vajon ez az épület milyen viszonyban állt az 1322-ben említettel? Annak helyén épült, vagy másutt? Vagy talán ugyanazt az épületet használták végig, és csupán bővítették, átalakították valamilyen módon? Vajon kinek, vagy minek a tiszteletére lett szentelve? E kérdések régészeti és történeti kutatások hiányában jelenleg nem megválaszolhatók.

Forrásaink ezután egészen a 18. század első harmadáig hallgatnak a templomról. A török kor után, 1733-37 között viszont már Szent Lőrinc tiszteletére szentelt épületről hallunk. Az adat azért is érdekes, mivel arra utal, hogy a templom védőszentje az idők folyamán megváltozott: Szent Keresztről Szent Lőrincre. Ennek pontos okáról és időpontjáról azonban nincs adatunk. Az épületet 1757-ben bővítették; 1791-ben tornyot is építettek hozzá. De a templom a 19. század elejére már kicsinek bizonyult a megnövekedett helyi lakosságnak, ezért ettől délebbre egy teljesen új templom építésébe kezdtek bele 1807-ben, mely 1822-re készült el. Ez áll ma is, védőszentje Szent Lőrinc.

A fenti adatok alapján jogosan merül fel a kérdés: ha a mai templom nem azonos a középkorival, az vajon hol lehetett? Az I. katonai felmérés ide vonatkozó térképe alapján a maitól kissé északabbra, valahol a mai általános iskola környékén helyezkedhetett el. Erről számol be korábban már Reiszig Ede is, aki szerint temploma 14. századi volt – bár most már tudjuk, hogy valós korát ennél jóval korábbra tehetjük. Soós Imre közlése szerint az egykori templomot az új megépítése után (tehát a 19. század elején) kántor- illetve tanítólakássá, majd iskolává alakították át. Nagy valószínűséggel kijelenthetjük tehát, hogy a középkori eredetű templom a mai iskola valamely épülete alatt, illetve azok környékén helyezkedhet el.