Római Katolikus Templom
Tituláris szentje: Szent Imre herceg
későbarokk
1782
Műemléki védelem alatt nem áll
Szent Imre út
A község nem bővelkedik műemlék épületekkel, hisz mint hajdani jobbágyfalu, lakói nem rendelkeztek olyan anyagi erővel, hogy évszázadokig fennmaradó épületeket építsenek. Építészetileg és művészettörténetileg a legjelentősebb épülete a Szent Imre titulusú római katolikus templom. A mai templom helyén egy korábbi állt, melyet 1720 körül felújítottak. Az akkori egyházjelentés szerint anyaegyház volt, de a következő templomra vonatkozó adat szerint (1732) már Tarnaméra fíliája [EÉrsEgyhL. archvet. no. 934.]. Az 1746-os canonica visitatio szerint a templom homlokzati falán repedések keletkeztek, az 1766-os jelentés pedig teljes elhanyagoltságáról írt [EÉrsEgyhL.canvis. 1746.1866.]. 1777-ből egy névtelenségben maradt kőműves által készített tervrajzról maradt fenn értesülés, melyet a boconádi plébános küldött be az egri püspökséghez. Ezután 1779-ben megkezdték az új templom építését. Az építkezés 1782-ben fejeződött be [EÉrsEgyhL. archvet. no. 895.], de jelenleg nem tudható, hogy a régi templom maradványait milyen mértékben használták fel az új falazásakor. Egy 1819-es egyházlátogatási jegyzőkönyv részletesen leírta a templomot: akkor két oltára, orgonája és három harangja (közülük kettő évszámmal: 1744. és 1784.), és szép keresztelőkútja volt, az épület alatt pedig a Szeleczky család kriptája helyezkedett el. Ekkor fa haranglábja és kőtornya is volt [EÉrsEgyhL. canvis. 1819.]. 1810-12 között a hitközséget Tarnaméra fíliájaként írták össze. A jelentések szerint az épület teteje már az 1800-as évek elején megrongálódott, melynek kijavításáról 1815-ben és 1825-ben is jelentés tettek [EÉrsEgyhL. Alsőhevesi esp. ker. lát. jkv.]. A templom restaurálásáról egy 1834-es feljegyzés azt állítja, hogy az előző évben történt meg. 1840-ben a torony (a fa harangláb) egy viharban megsérült, azt Hartnamm Lipót gyöngyösi ácsmester állította helyre 467 forintért [EÉrsEgyhL. Tarnamérai plebir.]. Az 1852-es évi mérnöki szemle a templomot jó karban lévő erős épületnek mondta [EÉrsEgyhL. Recski plebir.]. 1955-ben felújították.
A főút mellett egy kertben áll. Terméskőből épült, vakolt, viszonylag egyszerű kiképzésű, DNy-ÉK-i tájolású templom. Főhomlokzatán a torony enyhe rizalittal lép előre, középen füles, volutás, záróköves, kőből faragott bejárattal. A faajtószárnyán szép barokk kilincs. Az ajtó felett, magasan egy hegedű-ablakon áramlik be a fény az orgonakarzatra. Lesarkított toronytestén körben szegmentíves záródású könyöklőpárkányos egyszerű ablakok felett golyvázott főpárkány zárja le az épületet. A tornyot hagymaidomú sisak koronázza. A hajó oldalain két-két magasra helyezett egyszerű szegmetíves ablak van. A hajóhoz keskeny szentély illeszkedik, melyhez sekrestye kapcsolódik. A sekrestye külső falában, a szentélyablak mellett, Balogfalvi Czóbel Miklós domborműves, karddal, babérkoszorúval, szalaggal ékesített 1839-es síremléke (epitáfiuma) látható.
A torony alatti csehsüveg-boltozatos előcsarnokból lehet feljutni a karzatra és a toronyba. Innen nyílik a kőkeretes későbarokk ajtó is a templomhajóba. A falazott, árkádíves karzat két párkányfejezetes pilléren nyugszik. A hajó két boltszakasza hármas tagolású, golyvázott párkányban végződő tartópilléreken nyugvó csehsüveg-boltozattal fedett. A szentélyhez közeli falszakaszon kialakított fülkék egyikében a szószék, a bal oldaliban a mellékoltár kapott helyet. A szentélyt kosáríves diadalív köti a hajóhoz. Az egy lépcsővel emelt szentélyt csehsüveg-boltozatos fedéssel látták el. A barokkos díszítőfestéssel kialakított kör alakú képmezőben megfestett freskó Szent Imre Szűz Mária, a magyarok Nagy Asszonya előtti ájtatosságát ábrázolja. A lépcsőzeten térdelő Imre felajánlja szűzi életét, gesztusát egy liliomot és egy hercegi koronát tartó angyal egészíti ki. Nevelője, Szent Gellért, benedekrendi szerzetes, imádságával erősíti meg a fiatal királyfi felajánlását. A szentély bal oldali falmezejét az utolsó vacsora jelenete díszíti.
A főoltár koporsó alakú barokk kő-sztipeszén lévő tabernákulum nem képvisel művészi értéket. Az egyszerű keretbe foglalt, félköríves záródású oltárkép (olaj-vászon) már figyelemre méltóbb. Szent Imre neveltetését, tanítását ábrázolja a barokkos képi elemeket elhagyva, klasszicizáló eleganciával. Bizonyos feltételezések Kovács Mihály (1818-1892) életművébe sorolják, a legmodernebb életrajzi oeuvre-katalógus azonban nem sorolja e kiváló művész életművébe.
A diadalív bal oldalán áll a mellékoltár. A rajta elhelyezett, barokkos, törtíves, részben aranyozott keretbe foglalt festmény készítőjét sem ismerjük. A kora-reneszászban kialakult Pietá képtípus egy különleges variációját ábrázolja. A keresztfa előtt ülő Mária, mint egy áldozati testet emeli fel fiát, az elnehezült test megtartásában két angyal van a segítségére.
A diadalív másik oldalán, a sekrestyéből kialakított feljárattal, van elhelyezve az egyszerű copf stílusú szószék. Hengeres kosara fölött patkó alakú hangvetővel, fogrovatos, meanderes és füzérdísz díszítéssel, tetején kereszttel. A fehér-arany keresztelőkút empire stílusban készült, kő lábazaton fa kútházzal. Tartóoszlopa köré kígyó tekeredik. Ovális, gerezdes, füzérdíszes a tála, hengeres kútháza füzérekkel, rozettákkal díszített, peremén fogrovatos a párkány. Fent a keresztelést ábrázoló szoborcsoport. Az orgonaház klasszicista edikula alakú építménye angyalfejekkel és rózsafüzérekkel van díszítve.
Szent VENDEL-szobor
1904
Műemléki védelem alatt nem áll
templomkert
faragta: Bali (Baly) György jászberényi kőfaragó
A templomkertben áll. Vállán köpeny, oldalán derékszíjhoz rögzített szépen faragott kulacs és tarisznya lóg, fején kalap. Kezét kulcsolva imára emeli főpásztori botját tartva. Lábánál báránnyal és fatörzzsel ábrázolták. A szobrot Juhász János zaránki földműves 1904-ben 500 korona költséggel faragtatta, a fenntartási alapba 40 koronát helyezett.
Felirata:
Isten dicsőségére állíttatták
JUHÁSZ JÁNOS
ÉS NEJE
MOLNÁR VERON
édes anyuk
SZŰCS TERÉZIA
Dicsőséges Szent VENDEL
Könyörögj érettünk
1904.
Bali Gy. J.berény Vasárut
Nepomuki Szent János
Műemléki védelem alatt nem áll
templomkert
Páduai Szent Antal
Műemléki védelem alatt nem áll
templomkert
Temetői Kereszt
barokk
1779
Műemléki védelem alatt nem áll
A temetői kőkereszt egyszerű, barokk kőpilléren áll, talapzaton a következő felirattal: 1779 CSINTALAN JOSEP CSINÁLTATA.
II. világháborús emlékmű
A falu központjában a parkban kapott helyet.