Római Katolikus templom
Tituláris szentje:Szent Miklós püspök
barokk
1816
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2256
Széchenyi u.
Régi feljegyzések szerint falut 1567-ben a hatvani török bég a szomszédos falvakkal együtt elpusztította, ősi templomát felégette. 1750-ben telepítette újra az egri Káptalan. A második istenház emelése 1756-ban Komáromi József kanonok nevéhez fűződik. Már az is Szent Miklósnak volt szentelve. A fából készült Szent Anna oltárát, ami a mai egyház mellékoltárául szolgál, gr. Barkóczy Ferenc egri püspök adományozta. Három harangja volt: az elsőt (középső) Szent István király tiszteletére szentelték 1771-ben. A nagyharangot 1772-ben, a legkisebbet 1773-ban szentelték meg. 1780-ban Pély fíjiális felügyelete megszűnt, Tarnaszentmiklós önálló hitközséggé alakult és egyben Hevesvezekény anyaegyházává tette Eszterházy Károly egri püspök. Első plébánosa Bednárovics József lett. Lelkipásztorkodásának ideje alatt a hívek Nepomuki Szent Jánosnak állítottak kőszobrot a községen kívül. 1791-ben január 11-én védőszentje ünnepének alkalmára a templom teljes búcsút nyert VI. Pius pápától. Ez, a viszonylag kicsi templom 1800 körül már rossz állapotban volt, ezért 1810-ben új templom építéséhez kezdtek a káptalan költségén.
1812-re készült el az új templom szentélye és a sekrestyéje, valamint egy ideiglenes fa harangláb, melybe két harangot helyeztek el. 1813-ban bontották el a régi templomot, miután az új templom elkészültéig az istentiszteleteket a sekrestyében tartották. 1816-ra a torony és a karzat kivételével a templom készen állt, így Gerliczi Bódog apátkanonok áldása után használatba vehették a hívek. Végleg csak 1818-ban szentelték fel. Főoltárát és a szószékét Fájer György egri kanonok adományozta. Az oltár Szent Faustus és Szent Iucundus vértanúk ereklyéit rejti, amelyeket a portatile-be (hordozható oltárba) gr. Barkóczy püspök helyezett be 1756-ban. A régi Szent Anna főoltárt a mellékoltáron helyezték el. Ez Victorianus vértanú szent ereklyéit őrzi, melyeket 1815-ben br. Fischer István egri érsek helyezett a portatile-be.
1845-ben került sor a templom első jelentős felújítására. Bulini Viktor kőművesmester 250 ft-ért renoválta. 1855-ben újrafedték a tornyot. 1905-ben 3250 koronáért készítette el az új orgonát a budapesti Rieger cég a hitközség költségén. 1907-ben a templom legnagyobb harangja megrepedt. A kegyuraság a saját költségén 564 és fél koronáért újat öntetett, mert a templom pénze akkor az orgona kifizetésére kellett. A soproni vállalkozó, Seltenhoffer Frigyes, 10 évi jótállást vállalt rá. Kiss Alajos egri művész festette a Boldogságos Szűz Mária képet a kisoltárra, melyért Mihály Gyula és neje 1050 koronát fizetett. Az oltárkép 1911. november 5-én áldatott meg. Ugyanők vettek a kisoltár részére 4 db aranyozott gyertyatartót 130 koronáért. 1912 őszén Kállai Borbála a prédikációszék mellett lévő régi, elavult Szent Anna kép helyébe újat festetett (vagy újjá festette?) 240 korona költséggel, Czapek Bruno budapesti festőművésszel. 1913 őszén a templom külseje egészen megújult, a tetőt nagy részben új gerendázattal és eternit palával látták el, mindezt a főkáptalan 8500 korona költséggel támogatta.
A háború utolsó évében, 1917 januárjában 2 harangot vittek el Tarnaszentmiklósról ágyúöntés céljából. Kilónként 4 korona kártérítést fizettek.
1934-ben ismét felújításra szorult a templom. A külsejét a méltóságos Főkáptalan hozatta rendbe, a belsejét pedig a hívek 500 pengős adományából festették ki, két színárnyalattal. Ugyanekkor szintén a hívek adományából aranyoztatták és festették át az oltárokat és a szószéket. Az oltárokhoz új szőnyegeket szereztek be. A templom bejáratánál lévő lomtárat kiürítették és Mária-kápolnát rendeztek be, így méltó helye lett a hordozható Mária-képnek is. A plébános-helyettes kérésére Tarnay Gyula gyöngyösi karnagy, orgonajavító 1100 Ft-ért elvállalta a templom orgonájának kijavítását, amely már használhatatlan állapotban volt. A szükséges pénzt 11 jólelkű hívő 100-100 Ft-os kölcsönök formájában bocsátotta az egyházközség rendelkezésére. A kijavított orgonát Tarnay karnagy a szeptember 17-i nagymisén mutatta be a híveknek. A második világháború idején a beszállásolt magyar, német, majd szovjet katonák és a harcok nagy pusztítást vittek végbe az egyházi javakban, de az épületek végleges kárt nem szenvedtek. A béke éveiben megkezdődött a helyreállítás, majd az 50-es évektől a modern kor kellékei kerültek be a templomba. 1951. május 13-án, Pünkösd vasárnapján gyulladt ki először az oltáron a Sanctissimum trónusa köré szerelt villanyfüzér, amelyet Nagy Joachimné készíttetett. 1954-ben a nagyhét alkalmával készült el az új szentsír, melyre a hívek olyan nagyon vártak. Az addigi egyszerű deszka-állvány helyett a Mária-oltár építményét képezték ki szentsírrá és ebben helyezték el az új Halott Jézus-szobrot. Az új szentsír megépítése a szoborral együtt 1553 Ft 20 fillérbe került.
A templom ion fejezetes lizénákkal keretelt főhomlokzatának közepén előreugró, kváderezett sarkú, kétemeletes, hegyes sisakkal lezárt torony van. Kőkeretes, szegmentíves záródású, rozettás zárókővel díszített kapuja lépcsős feljáratú. Felette tábla, felirata:
ECCLESIAM HANC IN HON.
S.NICOLAI EPPI GRATIOSE
AEDIFICAVIT V. CAPLULUM
METROPOLITANUM AGRIEN
AO MDCCCXVIII
A homlokzat két szélső faltükrében egy-egy üres szoborfülke, a toronytestben ezekkel egy magasságban félköríves záródású nagy karzatablak van. Erős kiülésű főpárkány fut körbe a templomon. A falsávokkal osztott oldalfalakon három-három félköríves záródású kőkeretes ablak van. Szentélye egyenes záródású, É-i oldalán kontyolt féltetős sekrestye.
A torony alatti karzat lent és fent félköríves nyílású. Mellvédje kissé előre domborodó. A karzat alatt baloldalt kis kápolna, jobboldalról karzatfeljárat. A két boltszakaszos hajó a háromrészes profilozott párkány felett csehsüveg-boltozattal fedett, a boltszakaszok között hevederíves választékkal. A szentély kupolaboltozatos, innen szalagkeretes ajtó vezet a boltfiókos boltozattal fedett sekrestyébe.
Berendezése nagyrészt a 18. századból való. A főoltár egyszerű, fehér, koporsó alakú menzáján az aranyozott díszítésű fehér tabernákulum fából van faragva. Korinthoszi fejezetű oszlopokkal szegélyezett ajtaján domborművű feszület, kalásszal és szőlővel – Krisztus szimbólumok. A tabernákulum golyvás párkányán puttók, kupolás tetején Agnus Dei (Isten báránya) szobor. Két oldatán egy-egy adoráló aranyozott szárnyú fehér angyalszobor térdel. A falra helyezett, fehér, aranyozott rozettákkal, levélsorral, felső részén faragott pálmaággal díszített keretben Szent Miklós püspök oszlopcsarnokban álló képe látható. Sajnos nem ismert ennek a jó kvalitású, 18. század második felében készült oltárképnek az alkotója. A mellékoltár is fehér, rokokó stílusú faragott fa. Koporsó alakú sztipeszét lángsugaras, rocaille-os dombormű díszíti. Rajta egyszerű tabernákulum és faragott, aranyozott fa gyertyatartók. A falon függő félköríves keret felső részén Mária-monogram, hajlított íves oromzata aranyozott rácsmotívummal díszített. Benne Immaculata kép a századfordulóról. A szószék melletti pillérívben a másik kis oltáron gyöngysoros talapzaton színezett, fából faragott 18. század végéről való Immaculata szobor áll. Mögötte fehér, aranyozott rozettákkal és levelekkel díszítet félköríves záródású rokokó keretbe foglalt oltárkép Szent Annát és a kis Máriát ábrázolja. Az empire szószék fehér, aranyozott levelekkel, rozettákkal díszített, alján levelekből és bogyós gyümölcsökből kialakított faragott aranyozott gömb. A középső mellvédlapján lévő aranyozott dombormű a magvető jelenetét ábrázolja. A falra helyezett, így félköríves, homorított bejárata a sekrestyéből nyílik. Tetején aranyozott puttók között a Szentlélek galambja. A keresztelőkút szürke márvány talapzatán és kannelúrázott oszlopos szárán rozettákkal díszített ovális tál van elhelyezve. Kupolás, fából készült tetőzete fehérre van festve, melyet aranyozott gyöngysoros, levélfüzér díszít. Rajta Jézus keresztelését ábrázoló fehér-arany szoborcsoport áll. A 19. század elején készült.
Kereszt
19. század eleje
Műemléki védelem alatt nem áll
A templom előtt álló szép kőkereszt Szabó Mihály plébános buzgalmának híresztelője. Újvári János gazdatiszt örökösei, Újvári Mihály és József állították, ellátva a fenntartási alappal, melynek azonban nyoma veszett.
Egy másik kereszt hasáb alakú talapzatán sziklatömbből kiemelkedő feszület, rajta pléhkorpusz. A kereszt előtt kontraposztos testtartású, felfelé néző, imádkozó Mária-szobor áll.
Római katolikus plébánia
későbarokk
1825
Pusztuló, használaton kívül van.
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2257
Széchenyi u. 26.
Építtette az egri káptalan
A településen 1771-ben épült az első plébánia. A téglából falazott, nádtetővel fedett kis épület 1800-ra már nagyon rossz állapotba került. A jelenlegi épületet 1821-25 között építette az egri káptalan, mint földbirtokos [EÉrsEgyhL. canvis. 1771. 1800, 1821-25.]. 1961-ben renoválták, közben kissé átépítették.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület, csonkakontyolt nyeregtetővel, utcai homlokzatán enyhe kiülésű középrizalittal, négytengelyes főhomlokzattal. Szalagkeretes ablakai egyenes záródásúak. Oldalhomlokzatán két-két oromzatos ablak. Jellemzően historizáló nyílászárók, néhány barokk. Jobb oldalán félköríves tornácbejárat, udvari homlokzatán utólagosan beüvegezett kosáríves tornáccal. A D-i oldalhomlokzat előtt későbbi faoszlopos tornác, folytatásában gazdasági épület. Kéttraktusos, oldalfolyosós alaprajzú, boltozott helyiségekkel.
Nepomuki Szent János-Szobor
kőemlék
18. század
Műemléki védelem alatt nem áll
A faluban, pontosabban a település határában az első Nepomuki Szent János szobrot az 1780-as években állították. A talapzata más szobor alatt most is megvan, felállítása Tóth István és Farkas Pál buzgalmát dicséri. A ma meglévő szobor felállításáról nem rendelkezünk adatokkal. Az egész országot megrázó 1956. október 23-i események és az azt követő napok Tarnaszentmiklóson a legnagyobb csendben és rendben vonultak el. Mindössze annyi történt, hogy ezekben a napokban ledöntötték a temetőben álló Nepomuki Szent János-szobrot. Ezzel kapcsolatban hamar megszületett a mondás: „Tarnaszentmiklósról csak Szent János disszidált.” Nem sokkal később a ledöntött szobrot újra festve – 500 forintba került – visszaállították a helyére. Sajnos a kezében lévő feszület elveszett. A szent erősen átfestett szobra ma is a temetőben áll lépcsős, hajlított ívű, nagyon rossz állapotú posztamensén. A műemléki topográfiában jelzett, az 1970-es években még olvasható posztamensen feltüntetett 1936-os évszám, mint restaurálásának ideje, történetének ismeretében valószínűbb, hogy inkább 1956 volt.
Temetőkereszt
homokkő
Műemléki védelem alatt nem áll
A mai temetőt ékesítő kőkereszt Markhót János lelkészkedésének egyik évét, 1843-at mutatja. Emeltette Danderer József uradalmi gazdatiszt, a régi fakereszt helyére. Kocka alakú talapzaton magas pilléren, sziklatömbből kiemelkedő feszület, korpusszal. Provinciális munka. Felirata szerint: Ujjíttatott 1936 évben.
Szent Vendel-szobor
kőemlék
1912
Műemléki védelem alatt nem áll
Tarnaszentmiklós-Pély határában
Szent Vendel szobra a két falu közötti határon a műút mellett áll. Erősen sérült és nehezen megközelíthető. Vendel feje és karjai hiányoznak. A szentet pásztoröltözékben, vállán köpennyel, oldalán szíjon lógó kulaccsal faragta meg a szobrász. Lábai mellett már csak két erősen megkopott kődomborulat jelzi a bárány vagy kutya meglétét. A Főegyházmegyei Hivatalhoz címzett, 1913 májusában kelt levélben Perényi László lelkész a szoborállítás szándékáról tájékoztatott, és a megáldáshoz kért felhatalmazást. A szobor épségben tartására, a fenntartási alapba 40 koronát küldtek be [EFL 2843/1913.]. Özv. Törőcsik Lipótné Tóth Anna visszaemlékezése szerint a tarnaszentmiklósi Tóth István tanyája volt azon a területen, ahol a szobor áll. „A szobor állítója is a Tóth család volt, Tóth István és felesége Újvári Mária. Nem volt családjuk, öccsének volt öt gyermeke, kettőt elfogadtak örökbe. A szobor fejét jó 30 éve szándékosan törték le”. A talapzat felirata kopott, nehezen olvasható és ellentmondásos: a plébániai levélben feltüntetett Tóth István feleségeként Újvári Mária szerepel, de a szobor talapzatán Szabó Veron olvasható. Az évszám is korábbi, valószínű, hogy a megáldás előtti évben, már 1912-ben elkészült a szobor, de felállítására, felszentelésére csak 1913-ban került sor. (Császi Irén: Agria 2006.435.) Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÉS SZENT VENDEL
TISZTELETÉRE
ÁLLÍTTATTA
TÓTH ISTVÁN
ÉS
SZABÓ VERON
1912