Római katolikus templom
Titulusa: Szent Márton püspök
barokk
1780 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2253
Árpád út
1696-ban még a faluval együtt a középkori templom is pusztán állt. A török idők után fennmaradt legkorábbi adat szerint „templum desertum”, mely szókapcsolatban a desertum sivatagot jelent [Bp.Egy.Kvt.Hevenessy IX.köt.1696 körül.; EÉrsEgyhL. archvet.no. 934.]. Az Almásy család kezdte benépesíteni a települést, de sikerrel csak a Rákóczy szabadságharc után, 1711-től jártak. A plébánia is csak 1717-ben állt ismét fel, mint Zaránk fíliája. Anyagkönyvei 1719-től fogva maradtak fenn [Hist.Dom.]. Az 1720 körüli adatok szerint a templom már akkor is Szent Márton tiszteletére volt felszentelve. 1732-től, jól felszerelt templomával önálló egyházzá vált, s akkor Zaránk lett a tarnamérai plébánia fíliája [EÉrsEgyhL. archvet.no. 934.]. 1743-ban is anyaegyház, de az épület rossz állapotáról ad hírt az aktuális canonica visitatio [EÉrsEgyhL. cavcis]. 1762-től a tarnaméraiak a zsadányiakkal együtt rozzant, és szűk templomuk újjáépítését kezdték el tervezni, ezért az építkezés befejezéséig minden közmunkák alól mentesítést kaptak [HemL Közgyül.jkv. 479/1762.]. 1766-ban elkezdik a kőtornyos, boltozott, kőkarzatos, az evangéliumi oldalon sekrestyés templom építését a hívek és a plébános adományaiból. 1778-ban még mindig zajlanak az építkezések, ekkor arról maradtak fenn iratok, hogy a hívek a megye segítségét kérték, 100 öl kő szállítását és a közmunkák alóli további felmentés formájában [HemL Közgyül.jkv.175/1778.].
Az 1806-os összeírás szerint jó és nagy a templom, de a tetőzete sérült. Három oltáráról esett említés. 1813-ban viszonylag jó állapotúnak mondták, az előző évben megtörtént a hajó boltozatának helyreállítása, de kegyúr nincs, pedig a szentély apró beázását kéne kijavíttatni. 1815-ben a mellékoltáráról van rövid említés [EÉrsEgyhL. Alsóhevesi esp.ker.lát.jkv.1806., 1813, 1815.]. Az 1819. évi canonica vistatio megemlíti, hogy a falu északi végén lévő templom körül temető is van. Négy harangja volt, ebből háromnak ismert a készítési ideje: 1725-ből, 1784-ből és 1810-ből valók. Akkor már a templom külső és belső javításokra szorult [EÉrs.EgyL. canvis.1819.]. 1820-ban kimondottan rossz állapotban volt, düledezett. 1825-ben feljegyezték, hogy az előző évben a földesurak költségére felújították a díszes templomot. 1836-ban új tabernákulumot kapott. 1841-ben javították a tetejét és a falait is [EÉrs EgyhL. Alsóhevesi esp.ker.lát.jkv. 1820., 1825., 1836, 1842.]. Az 1852. évi mérnöki szemle is jó karban lévőnek ítélte, feljegyezték azonban, hogy a torony fedélszéke elkorhadt [EÉrsEgyL. Recski bledir.]. A háború után, 1955-ben renoválták. A 20. század első felében készült falfestményeit 1992-ben újították fel.
A felsorolt adatok arra engednek következtetni, hogy nem új templom épült, hanem a középkori templom maradványainak felhasználásával készült a barokk stílusjegyeket viselő templom. Tervezőjét nem ismerjük. A település központjában, a temetőkertben áll, mintegy köré épült a falu. Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A füles, kőkeretes copf stílusú kapuja fölött új keretben az 1955-ös felújítás évszáma olvasható. A keret fölött félköríves záródású, könyöklőpárkányos kórusablak. A homlokzat közepén, rizalitszerűen kiemelkedő tornya homorú falszakaszokkal kapcsolódik a hajóhoz. A homorú falszakaszokon íves fülkében egy-egy férfi szentet ábrázoló kőszobor található. A gazdag tagolású főpárkány fölött magas, ívelt oromfalak támaszkodnak a toronytesthez, melynek első emeletén a világító ablak ovális formájú. A cops díszítésű harangablakok félköríves záródásúak, és erőteljes könyöklőpárkánnyal hangsúlyozottak. Gúla alakú sisak koronázza a tornyot. A hajó mindkét oldalán két-két, a tornyon lévőhöz hasonló, félköríves záródású ablak nyílik. A trapéz záródású keskeny szentély oldalfalain egy-egy ablakon keresztül áramlik be a fény a belső térbe. D-i oldalán kontyolt tetős sekrestye, É-i oldalán sátortetős oratórium bővíti a teret. Mindkettőnek csehsüveg boltozata és díszes szalagkeretes ablaka van.
A csehsüveg-boltozatos torony alatti térből nyílik a kórus- és a toronyfeljárat. A hajó Ny-i oldalán lévő kórus háromárkádos, mellvédje kidomborodó falazatú. Három boltszakaszos hajója és a félkupolával fedett szentélye csehsüveg-boltozatos. A falképek a 20. század első felében készültek. Berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. Főoltárának dísztelen sztipesze fából faragott. Tabernákulumát ion oszloppárok díszítik. Két oldalán egy-egy térdelő angyalszobor. A fennmaradt adatok szerint 1836-ban készült a hullámvonalas felső záródású aranyozott keretbe helyezett Szent Mártont ábrázoló főoltárkép, mely a szentély hátsó falára van felfüggesztve. Mellette látszatarchitektúrájú falfestmény, a félkupola freskóján a Szentháromság. A szentély hosszú falára az Utolsó vacsora–Eukarisztia megalapítása, illetve a Golgota jelenete, a hajó boltozatára Mária menybevitele–megkoronázása van felfestve. Az oltárt közrefogó két színes üvegablakon két Árpád-házi szent, Szent Erzsébet és Szent István látható. A diadalív bal oldalán lévő mellékoltár klasszicista, edikula-szerű építményén Bartolomé Esteban Murillo spanyol festő Mária Immaculata (1660-1665, olaj vászon 206 × 144 cm) című festményének másolata látható. A gyakran másolt, divatos festmény másolata valószínűleg metszetelőkép nyomán készült, mert a kép jobb és bal oldala fel van cserélve. Az oltáron lévő fa gyertyatartók XVI. Lajos stílusban készültek. A mellékoltár mellett van elhelyezve a keresztelőkút. Tagolt lábazatán gerezdes díszítésű tálon szögletes fa kútház, tetején Jézus keresztelésének kis szoborcsoportja. A mellékoltárral szemben, a diadalív másik oldalán a cops stílusban készült szószék található. Hengeres kosara meanderekkel díszített, sokszögű volutás baldachinjának csúcsán kereszt. A templomtérben elhelyezett Szent József a gyermek Jézussal és Nepomuki Szent János álló szobrai jó minőségű barokk faragványok. A sekrestye csengője szép rokokó munka.
A templomkertben
kőkereszt
19. század
Nepomuki Szent János-szobor
19. század eleje
sírkövek
19. század
Almásy-majd Schossberger-kastély
későbarokk
1770-80 körül, kismértékben átalakítva 1860 körül, valamint az 1870-1880-as években
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2249
Árpád u. 8.
Építtette a gr. Almásy család. Később a Schlossberger család tulajdona volt.
Belsejében falképek: 1780 körül
Funkciója: A II. világháború után államosították és általános iskola működött benne. 1996 óta Rendőrség-történeti Múzeum
Almásy János és neje Deák Judit gyöngyösi lakosok tarnamérai birtokaikba történő beiktatása 1701-ben történt meg. Ettől kezdve az Almásyak kettőszáz éven keresztül voltak a falu birtokosai.
Település központjában, parkban álló, téglalap alaprajzú, magasföldszintes kastélyuk az 1780-as években épült. A 20. század elején megjelent, Borovszky Samu szerkesztett Heves Vármegye Történetében azt közli, hogy a kastélyt „Almássy István építtette a 19. század elején, tőle Almássy Vincze örökölte, a ki az 1870-es években Kégl Györgynek adta el, kitől 1883-ban Schossberger Henrik vette meg.”
A kastély mindkét hosszoldalán hangsúlyos, kváderezett sarkú középrizalit adja az épület hangsúlyos középtegelyét. 2-1-2-1-2 tengelyes Ny-i főhomlokzata középrizalitjának két oldalán íves külső lépcső vezet a két félköríves záródású ajtókhoz a park felől. A K-i homlokzat 3-2-3 tengelyes, középrizalitjának két félköríves záródású ajtaja klasszicista kovácsoltvasrácsos erkélyre nyílik, amely három félköríves nyílással áttört kőfalon nyugszik. Szegmentíves, szalagkeretes ablakai keskeny könyöklőpárkánnyal és szemöldökdísszel adják meg az épület homlokzatának harmonikus ritmusát. Valamennyi ablak alatt egy-egy szegmentíves szuterénablak helyezkedik el, közvetlenül a talajszintre nyílva. A három-három ablakos oldalhomlokzat földszintjén szintén szuterénablakok. Keskeny övpárkány választja el a szuterént a magasföldszinttől. A homlokzaton a középtengelyben ajtó. Félköríves timpanonjában címer. A két rizalit közötti kiemelt tömeg manzárdtetővel fedett, kétoldalt a hossztengellyel párhuzamos két-két kontyolt ároktető. Mindegyiknek a csúcsán egy-egy kémény ül.
Az épület belső térelosztása kétmenetes, de a középrizalitban lévő nagyterem átmegy mindkét traktuson. A szuterén szobái fiókos dongaboltozattal fedettek, a nagyterem alatti háromhajós tér pedig két-két sima törzsű lábazatos oszlopra támaszkodó csehsüveg-boltozattal fedett. A főhomlokzat közepén a két lépcsőfeljárat között nyílik a kétszárnyas bejárata. A magasföldszinti szobák teknőboltozatán 18. század végén készült kifestés. A nagyterem síkmennyezetes, középen diadalívszerű árkád osztja ketté. A nagyterem jobb- és baloldalán két-két egymásba nyíló meszelt szoba. Az árkáddal egyvonalban lévő tengely mögött öt egymásba nyíló freskós terem van. Részben eredetiek a nyílászárók; néhány ajtószárny copf stílusú.
A kastély telkén lévő új iskola nyaktaggal kapcsolódik a kastélyépülethez. A kertkapu mellett portásház van.
1996. augusztus 31-én került megnyitásra a kastélyban egy csendőrség- és rendőrség-történeti kiállítás. A tárgyi tárlat emlékekben gazdag gyűjteményének összegyűjtése és rendezése Dr. Gulyás István állatorvos és Dr. Francsics Ottó r. alezredes, Heves város akkori főkapitánya munkájának köszönhető. Az épületben helytörténeti kiállítás is helyet kapott. A kiállítás anyagát 2002-ben vette át az Országos Rendőr-főkapitányság Budapesten működő Rendőrség-történeti Múzeuma. A tarnamérai kastélyban így 2002 óta a Rendőrség-történeti Múzeum kiállítóhelye működik. Tarnamérán 2002 óta változatlan formában tekinthető meg az egri Dobó István Vármúzeum által biztosított helytörténeti kiállítási anyag.
Bővebben:http://www.rendormuzeum.hu/http://www.rendormuzeum.hu/ illetve: http://hu.wiki-pedia.org/wiki/Alm%C3%A1sy-kast%C3%A9ly_%28Tarnam%C3%A9ra%29
Tarna patak hídja
későbarokk
1813
Árpád út, Boconád felé vezető úton
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2250
Építtette a gr. Almásy család
Tervezte: Rábl Károly
Az Egri Levéltárban őrzött költségvetés és terv szerint a híd 1813-ban épült, készítője Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester volt. A terven a következő felirat olvasható: „Anticipando Empfangen 400 F Vierhundert Floren” továbbá: „Átvizsgáltam: Markmüller Károly Rendszerint való Indzsenör”. A település É-i részén, a Gyöngyös felé kivezető úton ível át a kőhíd a Tarna patakon. Két, szegmentíves dongaboltozatú nyíláson nyugvó, falazott mellvédes kőhíd hídfői rézsűsen szélesednek ki. A köveket Kromberger kőfaragó szállította. Egyes források szerint a gyöngyösön működő és Rábl Károllyal gyakran együtt dolgozó Kromberger (Kromperger) kőfaragó műve a híd ívesen kidomborodó középső déli pillérén álló Nepomuki Szent János-szobor is. A papi ornátusban ábrázolt, kezében keresztet tartó figura valaha festett lehetett. A talapzat felirata: ANNO 1802. A szobrot csak később helyezték a hídra. A hidat 1996-ban átépítették.
Nepomuki Szent János-kápolna
barokk
1766
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2252
Tarnaméra – Pusztafogacs (külterület)
Építtette: gr. Almásy János
Pusztafogacs első írásos említése az 1300-as évek második feléből származik. A terület az évszázadok során többször elnéptelenedett, de mindig újra lakottá vált. Egészen az 1970-es évek közepéig lakott tanyavilág volt, de az iskola bezárása, valamint a termelőszövetkezet nagytáblás földművelésre való törekvései végleg halálra ítélték a kis tanyákat. A területen körülbelül 105 lakóház és hozzájuk tartozó gazdasági épület állt, valamint hozzá tartozott egy kis kápolna, melynek védőszentje Nepomuki Szent János.
A kápolna jó leírását adja az 1819. évi canonica vistatio. Szilárd anyagból épült, kis huszártornyában egy haranggal. Falazott szószéke (prédikáló széke) a kápolna külső oldalán volt elhelyezve. Erre és a kis oratóriumra kívülről kis lépcső vezetett fel. Karzata nem volt, de bal oldalán egy kis sekrestyével rendelkezett. Nepomuki Szent János oltárát fából faragták [EÉrsEgyhL. canvis 1819.]. 1820-ban még díszes kápolnaként írták le [EÉrsEgyhL. Alsóhevesi esp.hg.lát.jkv.].
Tarnamérától DNy-ra, dűlőutakon közelíthető meg a dombtetőn álló négyszögletes alaprajzú, egyhajós, homlokzati tornyos, a szentély felől kontyolt nyeregtetős kis barokk kápolna. Főhomlokzatán előrelépő szemöldökpárkányos középrizalitjában záróköves keretelésű barokkos díszű bejárata van. Közvetlenül a kapukeret fölött fekvő formátumú, ovális, szalagkeretes, záróköves nagyméretű ablak nyílik. Kétoldalt a homlokzaton faltükrök, a párkány felett a tovább folyatódó toronytesten keresztdísz. A kis tornyon bádog hagymasisak van kereszttel. Egytagú, homorú főpárkány övezi az épületet. Oldalfalain egy-egy szalagkeretes szegmentíves ablak van. A külső szószék két volután nyugvó vasrácsos mellvéddel, egyszerű bádog baldachinnal volt kialakítva. A szószék alatt primitív Szent Vendel szobor állt. Az egyetlen nagy csehboltozattal fedett a hajóhoz a bejárat és az oltár felől egy-egy félkupolával fedett fülke csatlakozik. A szentély záró fala egyenes, az apró sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi.
Az épület hosszú ideig romokban állt. A belső térben kifestés nyomai láthatók. A Heves megye műemlékeit feldolgozó topográfusok szerint valaha a mennyezeten Nepomuki Szent János képével díszített freskó volt. Oltárát az 1990-es évek végén bontották el. A reprezentatív festett fa építmény Nepomuki Szent Jánosnak volt szentelve. Közepén – oltárkép helyett – a tabernákulumra állított Feszület volt. Mellette a menzán egy-egy térdelő kis barokk angyalka, majd kijjebb, posztamensre helyezve két álló, szárnyát kiterjesztő, újabb keletű angyal figura volt. Felettük Mária és Szent József faragott-festett szobra volt egy-egy konzolra helyezve. Fent arany sugárkévék és ezüstös felhőgomolyok előtt Nepomuki Szent János gesztikuláló szobra volt látható, s kis lebegő angyalkák húzták el a rojtokkal díszített (faragott) függönyt, hogy ez a jelenés láthatóvá váljék. Az oltár fehér-arany sztipeszének előlapján Almásy-címeres dombormű volt látható. Az egész oltár provinciális parasztbarokk, de kvalitásos munka volt. Feltételezhetően a kápolna berendezéséhez tartozott valaha egy mészkőből faragott Golgota szoborcsoport, egy Szent Sebestyén szobor és természetesen a szertartások lebonyolításához szükséges kehely, valamint Nepomuki Szent János ereklyéjét őrző ereklyetartó.
A tanyákat már régen elbontották, de a kápolna és a hozzá tartozó kis temető még mindig áll. A kápolna a terület elhagyása után pusztulásnak indult. A fémből készült toronysüveget, valamint az egész tetőszerkezetet ellopták, emiatt a külső vakolat bomlásnak indult, bent pedig vandál kezek tették tönkre a fal burkolatát. A kápolna a 90-es évek közepére igen romos állapotba került, a mennyezetén lévő freskó teljesen eltűnt a beázások miatt. Megmentésére ekkor született meg az első kezdeményezés: kijavították a kápolna tetőszerkezetét és a toronysüveget is, valamint megrendezték a búcsút, melyet hagyományosan május 16-án ünnepeltek a fogacsiak és sok más környékbeli. Nem kellett sok idő, és ismét ellopták a toronysüveg fém borítását, átgázolva a tetőszerkezeten. Az épületre ekkor ismét évtizedes elhanyagoltság várt. 2008-ban ismét kézbe vették a kápolna megmentésének ügyét, és megalakult a Pusztafogacsi Kápolnáért Közhasznú Egyesület, melynek tagsága volt fogacsiakból, leszármazottaikból, és a kápolna helyreállításának pártolóiból áll. 2009-ben ismét megrendezték a Fogacsi Búcsút, melyre 400 ember érkezett. Az egyesület 2009 elején pályázatot nyújtott be, melynek tárgya a kápolna felújítása volt. A pályázat eredményét szeptember 12-én, a II. Fogacs Napja című rendezvényen jelentette be Godó Lajos országgyűlési képviselő. Mindenki legnagyobb örömére a pályázat kedvező elbírálásban részesült, így az egyesület egy tetemes összeget nyert a kápolna és annak környékének helyreállítására.
A pusztafogacsi kápolna 2011-ben külsejében visszakapta eredeti szépségét. A torony, a tetőszerkezet, a külső homlokzat az eredeti állapotba került. Az épület zárható lett, mégpedig egy olyan ajtóval, mely mutatja, nincs bent olyan érték, amiért érdemes lenne a kápolnát megrongálni! A belső burkolás és a boltív kijavítása is megtörtént. A restaurátorok találtak egy nagyon szép, régi faliképet, ez felveti ennek megóvását. Ehhez a munkához újabb forrást kell találni.
Bővebben: http://www.pusztafogacs.hu/
Nepomuki Szent János szobor
későbarokk
1818
A kápolna közelében hasáb alakú, volutákkal díszített, feliratos talapzaton, valaha festett Nepomuki Szent János-szobor áll. Talapzatának felirata: JESUS DAVIDNAK FIA KÜNYÖR RAJTUNK 1818.
Kőkereszt
barokk kőemlék
1779
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2251
Gyöngyös-hevesi országút mentén, a belterülettől Északra
Az országút közelében, jegenyékkel határolt területen, egyszerű barokk lépcsős pillérlábazaton álló hasáb alakú, feliratos talapzat, rajta kereszt korpusszal. A kereszt lábánál a korpusszal azonos nagyságú, felfelé tekintő Mater Dolorosa (Fájdalmas Anya) álló alakja. A kereszt feltételezhetően későbbi a szobornál. A talapzat felirata: „1799. POSUIT HANC CRUCEM IOANNES…” Provinciális viszonylatban kvalitásos homokkő szobor.