Római katolikus templom
Tituláris szentje: Kezdetben Szent Miklós, majd Szent István király (1778-tól)
késő barokk
1769-1779
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2248
Kossuth tér
Építtető: Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség
Harangok: 1784, Justel József egri harangöntő
Az 1332-es pápai tizedjegyzék említi a mai templom helyén valószínűsíthető középkori templomot. A hely azonosságára is csak abból következtettünk, hogy a mai épület keletelése nem egészen pontos. A Rákóczi szabadságharc idején, 1708-ban Bereczky György egri kanonok építtetett itt egy kis templomot [EKápMagL. 2-4-23-14.], melyről az 1720-as évekből maradt fenn egy feljegyzés. Akkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. 1732-ben a kőtemplom javításáról [EÉrsEgyhL archvnet. no. 934.], 1733-ból az erdőtelki plébániához való filiális tartozásáról maradt fenn adat, s ekkor állapotát jónak írták le [OL.Hit.L. Acta Cass. Paroch.Dioec.Agr.fasc.1.]. Az 1767-es canonica visitatioban megmaradt feljegyzések szerint itt kőtemplom állt, egy oltárral, fa harangtornyocskával, melyet ismeretlen időben Szent Miklós tiszteletére szenteltek, de állapotát már rossznak minősítették. Az eső a tetőn becsorgott, a sekrestye az északi oldalon, a fából készült karzat és szószék összedőléshez közeli állapotban volt [EÉrsEgyhL.canvis.1767].
Az új templom építésére vonatkozó első adtat, az építkezés megkezdésének évéből, 1769-ből származik. 1774-ben a tarnabodi lakatosok fuvarral, 1776-ban a megye 40 öl építőkővel [HemL. Közgyül.jkv.401/1774.p264.], 1778-ban Pethő János földesúr támogatással járul hozzá az építkezéshez. Szinte teljesen új templom épült, egészen a fundamentumig. Titulusa is megváltozott: Szent István király, illetve a Szent Jobb tiszteletére szentelték.
A boconádi plébános és egy ismeretlen festő együtt tervezték azt az oltárképet, amelyet a templomban fel akartak állítani [EÉrsEgyhL. archvet.685.] és amelyiknek fennmaradt a fekete-fehér tusrajz vázlata (22×37 cm) [EÉrsEgyhL. Tervek. I. 96.]. A lavírozott tusrajz hátlapján lévő feliratból a készítés évszámát is megtudjuk: „Litera V. Diaconi transmissent, vide Bod Filialem Káldiensem. 23.9-dr 1776. Botzonád.” A félköríves felső záródású képmező alsó részén balra boltozatos kripta részlet látszik, benne a király nyitott kőkoporsója a bepólyált koronás holttesttel, mellette kétoldalt egy püspök és egy főúr/király, mögöttük tömeg. Felettük felhőkoszorú emelkedik, amely a képmező nagy részét kitölti. A felhők indításánál két kis angyalfej. A kép centrumában a szent jobbot őrző ház alakú üvegszekrény, barokk kerettel körülvéve, melynek csúcsát a magyar címer díszíti. A felhők közül oldalt angyalfejek bújnak elő, a kép felső részében két egész alakos nagyobb angyal tart egy párnát, a magyar Szent Koronával. A mozgalmas kompozíció nem került megfestésre.
Az 1083-as szenté avatás óta tisztelte az ország Szent István mumifikálódott jobb kezét. Évszázadokon keresztül zarándokoltak hozzá a hívek, de a török időkben menekíteni kellett. Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Terézia királynőt, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta. Az új tarnabodi templom titulusának megválasztása ennek az eseménynek a következménye lehetett.
1774-ben az épület falai már álltak, de a tetőzet még nem készült el. 1804-ben azonban a boltozat beszakadt, s a falak is megrepedeztek. Almásy Pál földbirtokos hiába javíttatta ki a károkat, 1807-ben a tető ismét teljes megújításra szorult. Nyári István gyöngyösi ácsmester munkájának kifizetéséről, 890 Ft-os számláról maradt fenn irat [EÉrsEgyhL. archvet. 895.]. De a tetőzet továbbra is gondot okozott, 1812-ben a hívek adományaiból javíttatták, majd 1813-ban Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános reparáltatta ismét, nagyrészt saját költségén, de 1814-ben Almásy István is áldozott restaurálására [EésEgyhL. Alsóhevesi esp.ker.lát.jkv.]. Az 1819-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben a templom tornyának építési dátumát is feljegyezték, eszerint az 1779-ben épült templomhoz 1789-ben toldották hozzá. Ebben az iratban építtetőül Szentmihályi Mihály boconádi plébánost nevezték meg, aki a hívek hozzájárulásaiból teremtette elő az építéshez szükséges összeget. A jegyzőkönyv két oltárról tud, a fából készült főoltárról, melyet éppen akkor állíttatott Almásy István, István Király Szent Jobbjának tiszteletére, és a mellékoltár, mely Szent Miklós püspök tiszteletére készült [EÉrsEgyhL.cancis.1819.]. 1821-ben a templomtornyot javítgatták, 1836-ban a külső vakolatát állították helyre. 1839-40-ben ismét javításokra szorultak a falak és a tetőzet, de az 1852-es mérnöki szemle a zsindellyel fedett templomot viszonylag jó állapotban lévő, bolthajtásos épületnek írta le. [EÉrsEgyhL. Recski plebir. 1852.] A torony tetejét 1958-ban újították meg.
Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A homlokzat előtti torony hátraívelő vonalban kapcsolódik a templomtesthez. Alján egyszerű szegmetíves, zárköves keretelésű a templom bejárata. Fölötte törtíves ablak, Az egytagú, homorú főpárkány fölött, a torony alsó emeletén ovális ablak, a felsőn négy oldalon szegmetíves magas harangablakok törik át a falat falpillérek közé fogva. A templom toronysisakját a 20. század közepén újították fel. A szentély É-i oldalán van a sekrestye. A lapos, csehboltozatos torony alatti előcsarnokból nyílnak a kórusra vezető lépcsőfeljárók. A hajó Ny-i oldalán síkfödémes karzat. A hajó felett két csehsüveg-boltozat, a szentély fölött egy fedi a teret, melyek hármas tagolású, párkányfejezetes falpilléreken nyugszanak.
A kosáríves diadalív oldalsó fülkeszerű mélyedésében van elhelyezve a szószék (bal oldal) és a mellékoltár (jobb oldal), rajta az Angyali üdvözlet jelenetét ábrázoló barokk képpel. Berendezése jellemzően a 18. század végén készült. Főoltára egyszerű későbarokk építmény, a benne elhelyezett oltárkép festőjét nem ismerjük. A templom titulusának megfelelően Szent István országfelajánlását, Mária oltalmába helyezését ábrázolja a szimbolikus koronafelajánlás formájában. A szószék egyszerű rokokó munka, hengeres, alul kihasasodó kosara fölött lapos hangvető van volutás díszítéssel, csúcsán kereszttel. Feljárata a sekrestyéből nyílik. Figyelemre méltó az ikonográfiailag ritka, faragott színezett fa szoborcsoport a sekrestye ajtó felett: Szentháromság Máriával. A templom többi szobra művészettörténetileg érdektelen, a későbbi templomi kegyszobor is. Kisméretű orgonája klasszicista stílusban készült. A 47 cm átmérőjű harangját 1784-ben öntették. Felső részét körbe futó domborművű angyalalakok díszítik, oldalán Mária és Szent István domborművű ábrázolása. Felirata: IN HONOREM DEXTERAE. Alsórész körirata: MANUS S. STEPHANI REGIS HUNG EXPENSIS ECCLESIAE BODENSIS FUSA ANNO 1784. FUDIT ME JOSEPHUS JUSTEL AGRIAE ANNO 1784.
Páduai Szent Antal-szobor
kőszobor
20. század eleje
Műemléki védelem alatt nem áll
A templomkertben
„JÉZUS BARÁTJA / PÁDUAI ANTAL” felirattal