Római Katolikus Templom
Titulusa: Mária Mennybemenetele
barokk
1759
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2183
Hunyadi út
Építtető: Komáromi János egri prépost kanonok
Főoltár:
oltárasztal: Egri műhely 1764.
oltárfestmény: Menybemenetel, 1871 – festette: Szoldatics Ferenc (Jelzet: F. Szoldtics Pinxit A.D. 1871)
Mellékoltárok:
Nepomuki Szent János holttestének megtalálása, 1771
festette: Kracker János Lukács olaj, vászon 240×150 cm
Szent József, 1771
festette: Kracker János Lukács (J.j.l.: Ioan: Lucas Kracker pinx 771) olaj, vászon 240×150 cm
Szószék: rokokó mű az 1760-as évekből
Hordozható Mária: későbarokk baldachinban Sajóssy Alajos Madonnája és Pietája 1873-ból
Harangok: az első három harangot Komáromi János készíttette 1755-ben Budán. 1800-ban (a nagyharangot öntötte Huszár György) és 1866-ban (a kisharang öntve Egerben) lecserélve.
Orgona: 1858 (Mooser Lajos)
Falképek: 20. század
Feltehetően az államalapítás után, az egri egyházmegye alapításának idejétől a település az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott, mely birtokjogot a tatárdúlás után IV. Béla oklevelében megerősített. A 13. század végétől kisebb adományok folytán a káptalan is birtokrészekhez jutott itt. A település egyházi fennhatóságából fakadó jelentősége alapján feltételezhető, hogy itt épülhetett meg az Isten háza azon Szent István-i rendelkezést követve, hogy minden tíz falunak egy templomot fel kellett építenie. Egy 1317-es birtokjogi vitát rendező okirat szerint a templom Szent Mihály tiszteletére volt szentelve [EKápMagL. 1-1-1-6.]. Az 1332-es és az 1337-es pápai tizedjegyzékben is említésre kerül a hitközség, mint amelynek papja a tizedet befizette. A falu török kori pusztulásával, többszöri felégetésével (1552, 1554, 1566) együtt valószínűleg az e kori temploma is megsemmisült, de az 1600-as években ismét lakják, lakói tizedet fizetnek (1633-tól a káptalannak) – tehát feltételezhető valamilyen templom léte. Egy 1733-ból származó irat (MDK.Fk.II.395.) szerit a templom áll, de állapota feltételezi a helyreállítást. 1746-ban boltíves lefedésű sekrestyéje van és kőtornya a harang számára. Titulusát is megtudjuk: Az Úr Mennybemenetele tiszteletére van felszentelve. [EÉrsEgyhL.canvis.]. Csak feltételezhető, hogy ez a templom a régi alapjaira lett felépítve.
A ma álló templom a falu kegyurának, az egri káptalannak, jelesül Komáromi János prépostkanonok saját költségén épült fel. Az enyhén kiugró homlok-rizalit kőkeretes kapuja fölött, az egyenes záródású magas szemöldökpárkányon tájékoztatásként felirat, a nyitott félkörös timpanonon faragott barokk kőkartouche-okba zárva pedig az egri káptalan sasos (Evangélista Szent János szimbóluma) címere domborodik. Az ovális pajzsdísz ormán infulát viselő szárnyas szeráffej látható. A szemöldökpárkány képszékében kronosztikonos vésett felirat olvasható:
AETERNI PATRIS FILIO
DEO – HOMINI EX VIRGINE GENITO
SUPERATIS HOSTIBUS SUIS IS CAELOS EVNTI
VOVOET
IOANNES KOMAROMI PRAEPOSIT DE
GAIDEL ARCHI DIA / BEREGIEN CVSTOS ET CANONI AGRIENSIS
A plébániatemplomról szóló 1829-es kánoni vizsgálat, mely építtetőként Komáromi Jánost nevezi meg tévesen írta, hogy 1788-ban épült, a kanonok ekkor már nem élt és a felirat kronosztikonja az 1759-es építési dátumot jelöli. (Ki kell igazítanunk Voit Pál nyomán Bóta Ernő 1885-ös, a szihalmi egyházról írt munkáját, aki a fölirat kronosztikonját hibásan, 1758-nak számolta.)
A falu közepén, enyhe magaslaton álló egyhajós, keletelt templom szoborfülkés Ny-i homlokzatát középrizalitjában álló torony hangsúlyozza. A kőfaragványos kapu felett tört-félköríves kórusablak, vele egy magasságban a homlokzat falában félköríves záródású egy-egy szoborfülke, bolthajtásaiban kagylós stukkódíszítéssel. A teljes főpárkányon a rizalitban timpanon ül. Felette ívelt peremű, befelé forduló és kőcsigákban végződő oromháromszög vezet át a toronyhoz. A toronysarkok pilaszterei rézsűsen visszametszettek, a torony mind a négy oldalán félkörös záródású ablak van, felettük órapárkányos toronylezárás órával, majd nyolcélű, kettőzött párnás, lanternás bádog toronysisak. Az első órát a község készíttette 1764-ben Farkas Sebestyén bíró idejében és 80 forintot illetve 20 köböl búzát fizettek a mesternek (1765. szeptember 20-a óta mutatja az időt). A templomhajó déli homlokzatán falpillérek között, két kosáríves, magasan álló ablaka van, a második alatt az ún. „koldusház” timpanonos oromzatú építménye áll. A hajóval azonos szélességű szentély kosáríves záródású, déli oldalán ablakkal. A kontyolt nyeregtetős sekrestye a templom északi falához simul.
A kapun belépve a csehsüveg boltozatos, kórusalját két zömök pillértörzs tagolja három szakaszra. Bal oldalon vezet fel a kórusra, a kő csigalépcső. Az orgonakarzat két félkörös, illetve középen kosáríves hevedereken pihen, s a pillértörzsek tovább futva hatalmas, három főtagú teljes párkányfejezetükről indul a kórusemelet két kisebb és a középső, igen magas emeleti kórusárkádja. Az orgonakarzat szalagfonadékos stukkóval díszített mellvédjének középső szakasza kissé kidomborodik. Az orgona mögül beáradó fény megtölti a templomteret. A visszafogott formaelemekkel tagolt illetve díszített négyzetes csehsüveg-boltozatos kétszakaszos templomhajó rendkívül magas belméretű, falait negyedpilaszterekkel kiegészített pillértörzsek tagolják és támasztják alá a merev kialakítású teljes főpárkányt és hordják a boltozat terhét. A lépcsővel megemelt szentély háromkaréjos kosárívvel öblösödik ki, s a hátsó karéj két oldalán fejezetes falpillérek hangsúlyozzák a főoltár helyét.
A templom építéséhez régi mendemondák kacsolódnak. A térségbeli különös nagyságát az előre látott népességszaporulattal vélik magyarázni, a templom fekvéséről pedig azt tartják, hogy küszöbe olyan magasan van, mint a mezőtárkányi templomnak a tornya. A „szegények” házban hosszú ideig elélhettek a hajléktalanok, a falu koldusai, de a 20. században már a férfiak ájtatosságának helye lett.
Főoltár
A két lépcsővel megemelt, fehérre mázolt szarkofág alakú kő-sztipesz előlapján faragott, aranyozott, rokokó cartouche-okban tálható az egri káptalan sasos címere. A fehér-arany tabernákulum elején az ajtaján lévő aranyozott kelyhet két, pilaszterről induló voluta fogja közre, hátul pedig befelé csavarodó rokokó díszű voluta tagokkal és egy hatalmas aranyozott rózsával díszített. Tetején két, gyertyatartókat fogó piciny angyalka, boltozatán pedig aranyozott rokokó tajtékdísz felett aranyozott, finom mívű feszület, oldalán szőlőfürtök és búzakalász (az eukarisztia szimbólumai). Az oltár két szélén egy-egy aranyozott szárnyú és lepelruhájú rokokó angyal, és négy, szépen faragott rokokó gyertyatartó van. A szentély kosáríves hátfalára helyezett, stukkódísszel keretezett, viszonylag egyszerű ökörszemes keretben lévő vászonra olajjal festett főoltárképet Szoldatics Ferenc nazarénus festő készítette. Jézus Mennybemenetelét ábrázoló derűs hangvételű és pompázatos színvilágú, mégis visszafogott szolidságú festmény az olaszos igazodású és a reneszánsz művészetet legmagasabb rangján kezelő alkotó a velencei nagy mester, Tiziano Assuntájáról vette a példát. Alul az apostolok csoportja, középen Péterrel és Pállal, középen a mennybe emelkedő Krisztus földön hagyott lábnyomát csókoló apostolokkal, a kép felső központi alakjaként a kék-piros öltözékben lebegő, kezét széttáró Megváltó arany sugárban tündöklő alakjával, akinek mennybe emelkedését lebegő angyalok kísérik. A kép a jelzése a lenti sziklatömbön olvasható:
F. SZOLDATICS
Pinxit
A.D.
1871
Az oltártól kissé távolabb egy Jézus Szíve és egy Szeplőtelen fogantatás-Mária szobra áll, melyet 1886-ban szentelt fel Klamopinszky Alajos lelkész. A közadakozásból (Bíró Teréz, Kós Anna, Kis Ferencné adományából) a tiroli (Sz. Ulrich in Grőden) Delagó József műhelyében készítették.
Mellékoltárok
A szentélyválasztó diadalív előtt rézsűsen állnak. A jobb oldali oltár fehérre mázolt, arannyal festett fa-sztipeszének sarkait levél alakú faragványok, előlapját aszimmetrikus rokokó cartouche-ban máltai kereszt, angyalfejjel díszített tabernákulumát leveles voluták díszíti. Kagylódíszes retabulumán faragott talapzaton fehérre festett fa szobrok – Szent Ambrus és Szent Ágoston egyházatyák – állnak. Az oltárkép Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, ritka ikonográfiai megjelenéssel, bár mártíromságának történetét tökéletesen felelevenítve. Ábrázolásairól jól ismert öltözékben, karingben, a Moldva folyóparti szikláira dőlve aléltan fekszik, miután vízbe fojtott holttestét a partra vetették a hullámok. Imádkozó gyerekangyalok őrzik, közülük egyik csendre inti a hívőket, a másik kulcsot, a gyónási titok szimbólumát, tartja a kezében. A szent lábánál könyv és mártíromságára utaló pálmaág, a folyó hullámaiban pedig papi birétuma úszik. A háttérben vértanúságának helyszíne, a prágai Károly-híd. Az isteni szférában, fent pedig a szentre rátaláló szárnyas angyal bontakozik ki a felhőgomolyagból. A kép tört íves kerete kiváló rokokó munka, gazdagon faragott, áttört és aranyozott, oromcartouche-ában fehérre festett domborművű Mária arckép. Kracker János Lukács, Egerben élő bécsi festő műve 1771-ből. Szmrecsányi Miklós (1937), Eger barokk művészetének egyik korai feldolgozója úgy tudja, hogy Eszterházy Károly egri püspök megbízásából készültek, Karcker legfrissebb monográfiájában Jávor Anna a káptalan megrendeléseként írja le.
A baloldali mellékoltárképet szintén Kracker készítette, mint azt a kép bal oldalán a festett ajtókeret lábazatán olvashatjuk is:
IOan: Lucas
Kracker Pinx.
771
A kép kerete a jobb oldali mellékoltáréval azonos, tehát egyidejű megrendelésről van szó, de a keretet felül, az oromcartouche-ban, a töviskoszorús Jézus fejének művészi domborműve díszíti. Az oltármenza posztamensein Szent Rókus és Szent Sebestyén alakja áll. Az olaj-vászon oltárképen, a rusztikus sötét szobabelsőben, ólomszemes ablak előtt Szent József kékes-szürke világos ingben és dohánybarna köpenyben ábrázolt alakja látható, aki a gyalupadra ültetett ruhátlan Kis Jézus mellett térdel, s kezét áhítattal csókolja meg. Bal kezével óvón karolja át a gyermeket, s közösen tartják József attribútumát, a liliomos botot. Fönt angyalfejecskék, lent az előtérben zsánerszerűen ábrázolt, kosárba helyezett ácsszerszámok utalnak Jézus nevelőapjának foglalkozására. A képek a Karcker életműben, de a magyarországi barokk festészetben is számon tartott, jelentős alkotások, a szihalmi templom berendezésének legbecsesebb darabjai.
Szószék
A templomhajó bal oldalán került elhelyezésre. Fehérre festett hajlított íves háromcikkelyes teste stukkót utánzó levéldíszes aranyozott faragványokkal díszített. A kosár élein körben a négy evangélista (Márk, Máté, Lukács, János) felhőcsomókon álló, aranyozott köntösű, igen finoman faragott, kvalitásos szobrocskája áll. Függönyös hangvetőjének mennyezetén a szétnyitott szárnyú Szentlélek-galamb, ormán a Salvator Mudi szép szoboralakja áll. Az 1860-as évek rokokó művészetének előkelő, szép darabja.
Hordozható Mária
Faragott fa kápolnája az 1800-as évek elején készült, későbarokk mű. A korinthoszi fejezetes oszlopokon négy szögletes csigából induló volutás, bojtdíszes baldachin alatt félköríves, áttört, aranyozott akantuszos, Mária monogrammal koronázott képszekrényében kétoldalas festményt van: az örvendetes (Madonna a kis Jézussal) és a fájdalmas (Pietá) Máriát ábrázolják. Sajóssy Alajos egri piktor alkotásai 1873-ból. A kép a hívek adakozásából készült.
Sajóssy Alajos két másik nagyméretű alkotása is a templom dísze: a hajó jobb oldali falán a Fájdalmas Szűz Mária (Pietá), bal oldali falán Mária neveltetését (Szent Anna tanítja a gyermek Máriát) ábrázoló festmény tűnik ki a stációképek sorából.
A templom egyéb berendezési tárgyai, a gyóntatószék (Eger, 1790 körül), a sekrestyeszekrény (1770, Eger), a kovácsoltvas rokokó csengőkonzol, a püspöki trón, (1780 körül) az egri barokk-rokokó művészet kvalitásos termékei csak úgy, mint a liturgikus tárgyak, az aranyozott kelyhek (egyik Bécsi munka), a féldrágakövekkel díszített aranyozott réz úrmutató vagy a pacificale. Többségül az 1700-as évek közepe táján készült Egerben.
Komáromi János, a templom építtetője három harangot készíttetett 1755-ben. A legkisebbet 1866-ban újra öntötték (1 mázas 6 font). Fölirata szerint Szent István tiszteletére szentelték. A középső, Budán öntött harang megmaradt eredeti formájában (2 mázsa 33 font). Fölirata: „S.S. Joannes Baptista et Evangelista orate pronobis. Pro ecclesiae templo Szihalmiensis curravit Joannes Komáromy Ecclesiae Cathedralis Agriensis Canonicus et Custos. F.f.”. A harmadik a nagy harang, amely szintén Budán készült 1800-ban, a következő leirattal van ellátva: uravit Georgius Huszar Molitor Sósrévensis. Per ascensionem a poenis inferni libera, nos Jesu.” (3 mázsa 85 font). A sósrévi molnár, Huszár György öntette.
Római katolikus plébániaház
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 11277
1794
Tervezte: Povolini János egri építőmester
Az egyszintes épület tervei fennmaradtak a Heves Megyei Levéltárban. [EKápMagL. Tervek.II. 75 a-b.] A plébániaház a templomtól délre a főút mellett épült szabadon álló, oromfalas, nyeregtetős épület, eredetileg kontyolt tetővel. A faltükrökkel tagolt rizalitos homlokzatán a+b+b+a kiosztású ablakok között mélyített faltükrös tagolást alkalmaztak. Oldalhomlokzatán két-két ablak, közöttük itt is faltükrök tették dinamikussá a falfelületet. Oromzatában körablak, udvari homlokzatán négy befalazott, kosáríves árkádját később beüvegezték. Eredeti homlokzattagoló elemei az utolsó felújításkor a főhomlokzatról eltűntek, kőkeretes ablakait többször kicserélték, jelenleg az ablakok keretelés nélküliek. Egyedüli homlokzattagolás a déli oldalon maradt meg az 1997-es újravakolás után.
Ecce Homo szobor
Műemléki védelem alatt nem áll
1822
Templom előtti téren
Emeltette: a Mlinko család
A templom bejárata előtt, lépcsős márványtalapzaton, párkányos pillértörzsön emelkedő karcsú toszkán márványoszlop tetején fából faragott, színezett – népies felfogású – megszégyenített, tövis koronás, piros köpenybe öltöztetett, megostorozott, ülő Jézus szobor. Kezében mártíromságának pálmaága.
Talapzatán 1822-es évszám és olvashatatlan felirat van. Keresztúti ájtatos ének lehetett:
„Szent testednek sebei
Vérrel buzgó kékeit
Aki látja és nem sír
Élő hittel az nem bír.”
Úgy tudják, hogy az alapító katona korában, Olaszországban látott ilyet, és úgy meghatotta, hogy itthon elkészíttette a mását.
Mária-Oszlop
Műemléki védelem alatt nem áll
1801
A plébániaház előtti térségen található.
Csigadíszes pillérre helyezett füzérdísszel kombinált ion fejezetes oszlop tetején áll a kőszobor. Kígyóval körülfont földgömbön taposó, merész testtartású, barokkosan mozgalmas, Immaculata.
Mária-Oszlop
Ideiglenes műemléki védelem alatt áll
1806
Állíttatta: Huszár György sósrévi molnár
Hunyadi úton, a templom közelében lévő kis téren áll.
Korábban a temető déli szögletében állt, a régi országút mentén. A keresztség nélkül elhalt kisdedeket temették köré. 1883 tavaszán a vasútállomásra kivezető, szemerei országút mentén állították fel, fás környezetben. Bóta Ernő káplán írta róla 1885-ben: „E szögleten igen jó helye van, a községet díszesíti, mert e részen eddig semmiféle vallásos jelvény nem volt. A hívek most már egyszer-másszor, mint nagyböjtben, kijárnak ahhoz ájtatoskodni, sőt Szűz Máriát jelesebb s nyilvános ünnepein délután, litánia végeztével, nagy részben kivonulnak oda ájtatos énekek zengedezése közt. Szombaton és vasárnap, valamit Szűz Mária ünnepei estéin világot gyújtanak az ő tiszteletére, e szoborra alkalmazott lámpában.” Állapota kielégítő! A rajta lévő felirat nem olvasható és festék lepergés is van itt-ott.
Nepomuki Szent János szobor
A szobor elpusztult. Műemléki védettség alatt nem állt. Azonosító: 11845
1806
későbarokk faragott, színezet kőszobor
Fő út 53.
Állíttatta: Huszár György sósrévi molnár
A füzesabonyi-mezőkövesdi műút és a község főútvonalának elágazásában állt volutás kőpilléren. Szent János ünnepének hetében naponként este körmenetben vonultak fel a hívek a szoborhoz.
Szent Vendel szobor
A szobor elpusztult. Műemléki védettség alatt nem állt
A gazdák és az állatok védőszentjének kőszobrát a régi budapesti-kassai út mellett állították fel. A kőtalapzaton a védőszent alakja mellett egy bárány volt kifaragva. Szent Vendel napján körmenetben vonultak hozzá a hívek.
KÁLVÁRIA
Műemléki védelem alatt nem áll
1858
A község észak-nyugati szélén, a füzesabonyi-mezőkövesdi műút mellett, enyhe domboldalon alakították ki, fák között. Története az 1848-49-es szabadságharcig nyúlik vissza. Két 48-as fogoly szabadulása után, 1851-ben keresztet állítottak. 1857-ben a helyi földesúrtól megszerzett, terméketlen, vizenyős vidéket szemelték ki és állítottak fel három keresztet Schmidt János kántor, Boda Pál és a hozzájuk csatlakozó Dobos István és Ferenc valamint Serfőző József. Ezt követte a Kálvária létrehozása, bár lassan haladt az építkezés. Pénzgyűjtést szerveztek, s „a legutolsó koldusig mindenki adott valamennyit, amit tehetsége és buzgalma hozta magával.„ (Bóta Ernő, 1885) Az egri érsek is hozzájárult a megvalósításhoz 50 forinttal, Lévay egri nagyprépost pedig a halott Jézust ábrázoló szoborra adott pénzt. A kivitelezésében a helyiek tevőlegesen részt vettek, összesen 2140 kerekes napszámossal és 3460 kézi napszámossal. 1858. október 30-án Bauer György egri szobrásszal és Brankovis János szomolyai kőfaragóval is megkötötték a szerződést a stációk elkészítésére és a képek kifaragására. Bartakovics Béla egri érsek 1859-ben, a Szent Kereszt felmagasztalásának napján szentelte fel. Az ünnepségre nagyon sokan eljöttek, még a környező településekről is. Több mint 6000 fő, 26 pappal. A 14 stációépítmény későklasszicizáló stílusban épült, szomolyai kőből van kifaragva, párkányos oromzatukon vasból készült kis kereszttel. A vasajtókkal zárható fülkékben élénk színekkel festett, illetve átfestett, népies jellegű domborműveken (1859) követhető végig Jézus Golgotajárása.
- stáció: Jézus a Getszemáni kertben térden állva imádkozik (Dobos István és Ferenc állíttatta)
- stáció: Krisztust egy angyal bátorítja (Boda Pálné)
- stáció: Júdás elárulja Jézust (Schmidt János)
- stáció: Jézus a főpapok előtt (Boda József)
- stáció: Krisztus Pilátus előtt (Boda Ferencz)
- stáció: Jézus egy oszlophoz van kötve (Koós Imre és Gábor)
- Jézus ül, hátán a palást, fején töviskorona – Kigúnyolása (Kovács Antal)
- stáció: Megkötözött Jézus (Kotán Ignác)
- stáció: Pilátus átadja Jézust a zsidóknak (Kovács Richard)
10. stáció: Jézus elesik a kereszttel (Orosz István, sósrévi molnár)
11. stáció: Cirenei Simon segít Jézusnak és Veronika kendővel (kettős jelenet) (Bernáth József és István)
12. stáció: Jézus találkozik édesanyjával (Mihály Márton vezette rózsafüzér társulat)
13. stáció: Jézust megfosztják ruháitól (Kis Ignác, Kis Gergelyné, Kis Pálné)
14. stáció: Jézus a keresztfán (Tuza Ferenc és Ködmön János)
A hetedik és a nyolcadik stáció között áll a Golgota, melynek földet hordtak össze. A tetején, a három kereszten pléhkorpuszok. Kőlépcsőn közelíthető meg Krisztus keresztje. A szentsír kápolna ajtaja felett felirat: Meghalt. Barlangkápolnája dongaboltozattal fedet üreg, épített oltárral, az oltár mögött a Megváltó fába faragott barokk szobra fekszik, kovácsolt vaskapuval.
Érseki rendelet szólt arról, hogy ünnepi szent misét tarthatnak a Kálvárián a szent kereszt feltalálása és felmagasztalása napján, fekete vasárnap és a nagyböjt péntekén. 1883-ban, a 25 éves jubileumon a pápa teljes búcsút engedélyezett a kereszt felmagasztalásának ünnepén.
Az első világháború után szükség volt a helyreállításra, melyet Győrffy László káptalani tiszt finanszírozott, majd 1959-ben ismét felújították.