Az elpusztult bencésapátság

A tatárjárás előtti magyar okleveles anyagban a Heves megyei kolostorok közül Feldebrőn kívül csak a poroszlóira találhatóak adatot. A kolostorok belső életét, működését, a társadalom életében betöltött szerepét csak áttételesen vizsgálhatjuk, mert erre vonatkozóan csak ritkán lehet egy-egy adattöredékre bukkanni. Történetüket mindenekelőtt a jogbiztosító iratokból ismerjük. A poroszlói monostor első említése a Váradi Regestrtumból való 1209-ből [Váradi Reg.reg.222. sz.]. Ott „abbas monasterii Porozlou”-ként szerepel. Ugyanitt egy bejegyzése szerint „…abbas de loco Triskay”, a poroszlói monostor apátja és ennek patrónusa Borokun közötti vitás ügyben ítéltek (Kandra Kabos: A váradi Regestrum. Bp. 1898. 9. regesta).Egy másik bejegyzés határozata arra bizonyíték, hogy a monostor peres ügyekben is eljárt (u.o.75.regesta). Minden bizonnyal hiteles helyként is működött, mert V. István király 1262. december 5-én Poroszlón kelt oklevelében esküvel erősítette meg a korábban Pozsonyban atyja (IV. Béla) és közte kötött megállapodást (Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerkesztette Szentpétery Imre és Borsa Iván. Bp. 1923—1961. П. 1791. regesta). V. Istvánnak még egy, 1270. március 5-én kiadott oklevele is Poroszlón kelt, IV. László pedig 1284. december 17-én keltezte itt egyik oklevelét (u.o. II. 1095. és 3344. regesta). Több Árpád-házi király, valamint Károly Róbert, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás is adott itt ki oklevelet.

1292-ben János poroszlói apát és Péter poroszlói plébános is tanúskodott egy peres ügyben, tehát a faluban már akkor, mivel jelentős gazdasági és közlekedési potenciállal rendelkezett, a monostor mellett plébániatemplom is volt (Fejér = Fejér Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Buda, 1829—1844. VI/1. 228.). A 13-14. századtól több jogbiztosító oklevelet ismerünk a falu birtokairól, de azok a monostorról nem tett említést. Egy 1420-ban kelt irat azonban, mely a leleszi konvent előtt Poroszlói Hancskó fia, János, testvére Jakab és ennek fia János adományáról szól, mindkét templom titulusa kiolvasható. Birtokaik egy részét, többek között „…tertias partes patronatuum monasterii ad honorem beatorum Petri et Pauli apostolorum ас ecclesie parochialis ad honorem beatissime virginis Marie et Beate Margarethe virginis capelleque beati Jacobi apostoli in dicta possessione Poroztho” Mihály fia Tamás mesternek (de Sadan) vicecamerario solium regalium de Zathmar adták [OL Dl 30. 158. Leleszi konvent hiteleshelyi lvt. Acta 1420. nr. 86.]. Egy hét évvel későbbi (1427) oklevél szerint a községben két kőtemplom volt. Az egyik kéttornyos, de egyik tornyán nincs tető, s temető nincs körülötte; a másik templom torony nélküli, cseréppel fedett (Bártfai Szabó László regesztagyüjteménye a gyöngyösi Mátra Múzeum Adattárában III. köteg.)

Az írásos adatokból, rendtörténetekből nem tűnik ki, hogy a poroszlói monostor melyik szerzetesrendé volt. Lakói azonban csak olyan rendhez tartozhattak, amelyek a 13. század elejéig hazánkban megtelepültek, hiszen, mint említettük az apátságot már a Váradi Regestrum is említette. Ezek közül is ki kell zárni azokat a rendeket, amelyeknél a kolostor fejét nem abbas-nak, apátnak nevezik, hiszen több oklevél így említi a monostor fejét. Végeredményben csak a ciszterci és a bencés rend jöhet számításba. A ciszterciek constitutioi szerint azonban minden templomukat Szűz Mária tiszteletére kellett szentelni, a poroszlói apátság titulusa azonban, a fent említett írott emlék szerint Szent Péter és Pál volt. Így tehát bizonyosra vehetjük, hogy az apátság a bencés rendé volt. A szerzetesek feltehetően a 16. század elején, a török előretörésével hagyhatták el az apátságot.

A kolostor helyének meghatározásánál egy birtokcseréről szóló 1299-es oklevelet lehet figyelembe venni. Eszerint a falun belül, a Tisza mellett – illetve a Cserő-neknevezett jelenlegi ágánál – kell az apátság maradványait keresni.

Mindezek alapján talán nem tévedünk, ha az 1427-es oklevélben leírt kéttornyú templomot az apátság templomával azonosítjuk, hiszen az oklevél szerint körülötte nincs temető. A másik, torony nélküli templomnál nem említik ugyan, hogy körülötte temető van, de a középkori gyakorlat szerint általában a plébániatemplom köré temetkeztek.

A 17. században a török hódoltság idején a bencés monostor elpusztult, de a klastromtemplom átvészelte ezt az időszakot. 1672-ben azonban Barkóczy, lévai kapitány felégette Poroszlót templomával együtt, így a falu lakói szétszéledtek, mely öt évig pusztán ált. Az 1696 körül készült Hevenessy összeírásban a reformátusok templomaként, „habet Calvinistarum templum” szerepelt, amit a későbbi adatokból azonosítani lehet a bencés apátság templomával. 1720 körül is kőtemplomát említik, amely katolikus módra van építve és környékén látszanak a régi apátság fundamentumainak romjai. Ugyan ezt mondja az 1732. évi összeírás is [EÉRS.EgyhL. archvet.no.934.]. Egy szemtanúk elmondását tartalmazó 1771-es feljegyzés szerint 1678 körül „némely kálvinista halászok Tokaj tájékárul a Tiszán halászat kedvéért lejövén, ezen földet az egri pasa engedelmével mint puszta helyet megszállották”. Arra is emlékeztek, hogy a betelepedők a klastromtemplom megégett fedelét helyreállították. A visszaemlékezők azt is tudták, hogy a „poroszlói kálvinista templom bizonyos barátoké lett volna, (s) a templom körül levő dombos hely most is klastromnak neveztetik. Ahol a temető a templomhoz közel vagyon, azon dombos helyen látott a tanú földben lévő kőrakásokat.”

A 18. századi adatok alapján a monostor pontos helyét is meg tudjuk határozni. Az 1771-es tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a falu egyik részét Kalastrom-nak, ekkor Collegium-nakhívták. Ezen a helyen a protestáns templom, az iskola, a prédikátor és az iskolamester háza állt. A hagyomány szerint ez a terület valaha a barátoké volt és később a reformátusok foglalták el. A templom közelében ásás közben alapfalakat is találtak. A 18. század végén új református templomot építettek, amely a mai napig is áll és a régi templom köveit használták fel az építkezéshez [EÁL Heves megyei közgyűlési iratok No. 108. 1771.]. A helyet pontosan meghatározza egy 1777-es térkép, amelyen feltüntették az előbb említett építményeket. A templom, amennyire az alaprajzból megállapítható, egyenes záródású volt és ez összevág a tanúvallomásokból származó adatokkal is [EÁL Térképek, Kápt. 57.].A Cserő gátjának építésekor 1947-ben ezen a területen alapfalakat is találtak.

 

Római Katolikus Templom

Titulusa: Szűz Mária neve

klasszicizáló későbarokk

1809

Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2180

Fő út 1.

Építtette:Orczy László, Károlyi József földbirtokosok és az egri káptalan

Szószék és keresztelőkút: Mózer József egri szobrász, 1800 körül

Szent János Evangélista tiszteletére szentelt harang: Justel József egri harangöntő, 1783

Falképek: Takács István, 1958

 

1427-ben két templom állt Poroszló térségében: a kéttornyú apátsági templom és a torony nélküli, cseréppel fedett plébánia templom. A település bencés apátságáról már 1219-ből is maradtak fenn írott források, melynek folyamatos működését a következő időkben is regisztrálták. [HemL Közig. iratok. 1771. 108/S.] 1687-ben ismét elpusztult a falut. Majd 1782-ben egy írás csupán egy nyerstéglából épült magánházról tud, amelyben az istentiszteleteket tartották [HemL. Közig, 1782.181/B.]. Ekkor azonban már készen volt az új templom költségtervezete és a templom helyét is kijelölte a káptalan, melyből kiviláglik, hogy a régi templom ekkor már nem állott. [OL. Károlyi It. cs. 127. miss.] A templomépítést azonban akkor még nem kezdték el. 1795-ben Orczy László, az egyik földesúr telket és 2000 forintot adott, melyből a főoltár és a keresztelőkút márvány faragványainak készítése már munkában volt. Az építkezésben negyedrészt vállalt a másik földesúr, Károlyi József is, valamint a káptalan is, mint harmadik fél hozzájárult 3500 forinttal. 1808-ban még mindig azt jelentették, hogy a templom roskadozó állapotban van, így az egri érsek az új templom építési tervét kiadta a káptalannak, amely végre elvégeztette a munkát [EÉrsEgyhL. Poroszló plebir.]. A 1809-es esperesi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a poroszlói templom szilárd építmény, „a hívek számának megfelel, új és ragyogó épület, (…) a főoltáron vörösmárvány kereszten a Megváltó képmása (…) fényes épület és fenséget áraszt magából. [EKápMagL II. sorozat. Div. P.fasc.4.no.213.] Ugyanezeket írta az 1819-es kánonszerű vizsgálat is, felsorolva a templom harangjait, közöttük a káptalan által adományozott Szent János Evangélista tiszteletére szentelt harangot, amelyet 1783-ban Justel József öntött Egerben. Ekkor a templomnak négy oltára volt, márvány keresztelőmedencéje, a szószéke pedig fából készült [EÉrsEgyhL. canvis.]. A 1815-ben felvett esperesi látogatási jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy Orczy László „római módra” (kora klasszicista, XVI. Lajos stílus) építtette a főoltárt. 1836. évi jegyzőkönyvből pedig azt tudjuk meg, hogy az 1834. október 15-i földrengés a „bolthajtásban hasadást idézett elő” [u.o.].

A templom homlokzatát a falsíkból enyhén előre lépő középtorony uralja. A magas lábazatról induló leveles, volutás fejezetekkel díszített falpillérek tagolják a falsíkokat. A pilaszterek fejezetei fölött teljes ereszpárkány fut végig. Középen egyenes záródású kapu, felette könyöklőpárkányos, szegmensíves kórusablak. A bejárati ajtó fölött tábla:

Ecclesia is honorem sanctissimi

nominis mariae piis inclvto

rvm dnorvm terrestrium

svmptibvs erecta anno dni

1796

A főpárkány fölött alacsony attikán ívelt oromfalháromszögek között ugrik előre a toronytest, négyzetes kis, fekvő ablakkal. Az övpárkány fölött a két-két fejezetes falpillérrel s órapárkánnyal tagolt toronyemeletnek mind a négy oldalán váll- és zárköves, félköríves záródású harangablaka van. Legfelül nyolc élű, hangsúlyosan párnásan tagolt bádogsisak díszíti a templomtornyot. Oldalhomlokzatán a toronynál egymás fölött egy-egy szalagkeretes egyszerű ablaka van, az alsón fűzött rács. A hajón két szegmentíves, könyöklőpárkányos, az ívelten visszalépő szentélyen egy ablaka van. Az épület bal oldalán négyszögletes alaprajzú, teknőboltozatos sekrestyeépület bővíti a templomteret. Nyeregtetején pala fedés.

A kórus alatt a belső tér csehboltozatos, balra teknőboltozatos kápolna, jobbra a toronyba felvezető lépcsőház nyílik. Az előrelépő szűk kórus újabb keletű vasráccsal van ellátva. A hajó kétszakaszos, cseh boltozatos, melyet homorúan levágott párkányos falpilléreken nyugvó hevederek tartanak. A lépcsővel emelt szűkebb, négyzetes szentély szarkain párkányos negyedpilléreken pihen a csehsüveg-boltozat.

A templom korábbi főoltára, s az egykori mellékoltára (1958-ban elpusztították) a harmonikus színezésű szószékkel és a keresztelőkúttal eredetileg egységes képet mutatott. A főoltár süttői vörös márványból készült szürke és fekete erezett márványbetétekkel. A két lépcsővel emelt, szarkofág alakú sztipeszén lévő tabernákulumát volutás pilaszterek díszítik. Kalapált és aranyozott vörösrézből készült ajtajának mozgalmas domborműve a Kálváriát formázza. Egri mester készítette 1790 körül. A retabulumot egy-egy kettőzött, aranyozott lábazatú és fejezetű pilaszteren nyugvó teljes párkány keretezi. A párkányfejezeteken kétoldalt egy-egy XVI. Lajos stílusban faragott aranyozott kőváza áll, az oromzatban aranyozott sugárkévében a Szentlélek galambja fénylik a sötét tónusú oltárépítményen. Az ívesen záródó, mélyített képtérben, a szürke márványalapon fekete márványkereszten aranyozott corpusz helyettesíti az oltárképet. Kvalitásos alkotás.

A szószéket feltehetően Mózer József, egri szobrász készítette 1800 körül. Festett, eredetileg kék – jelenleg sárgás – márványozással díszített, részben aranyozott fa építmény. Tölcséres talpán aranyozott toboz. Kosarán füzérrel övezett tárcsa- és fogazatdísz között Keresztelő Szent János prédikációját ábrázoló aranyozott fa dombormű van. Ökörszemes harangvetőjén felhőgomolyban szárnyas angyalfejek között a törvénytáblák láthatók. A keresztelőkút szintén Mózer József munkája. Vörösmárvány, baluszteres törzsén gerezdes, ovális csésze, ezen sárga márványozással festett és aranyozott lapított henger alakú kútház áll, melynek tetején aranyozott fa szoborcsoport látható. Jézus megkeresztelését ábrázolja. A 12-12 késő barokk tölgyfa pad oldalát fogazatos, volutás faragvány díszíti. Az asztalosmunkák szép példája az 1790 körül készölt jávor-berakásos tömör tölgyfa sekrestyeszekrény.

A hajó és a szentély boltozatain lévő kvalitásos freskókat 1958-ban készítette Takács István (1901-1985) mezőkövesdi festőművész.

 

Református templom

klasszicista, eklektikus

1790-93, 1906-os kiegészítéssel

Műemléki védelem alatt nem áll

Előrelépő homlokzati tornya előtt timpanonos, pilléres előcsarnok áll. A torony és a homlokzat nagy, mélyített falmezőkkel tagolt. A torony alsó részén szegmetíves ablak, mely felett a széles övpárkány

A mai református templom építésekor a középkori bencés apátság templomát lebontották, melyet a török idők után a falut benépesítő, nagyrészt református vallású hívek elfoglaltak. 1696-ban itt a reformátusoknak oratóriuma volt [Bp.. Egy.Kvt. Hevenessy IX.]. Egy 1754-es összeírás szerint a református templom homlokzata a Tisza felé, keletre nézett. A templomhoz közel, ugyancsak a Tisza árterében állt a lelkész háza. Az áradások miatt a paplak összedőléssel fenyegetett, de a templom állapotát is megviselte a víz. A paplakkal szemben volt egy keresztberakott gerendákból összeállított talapzatra téglából épített, náddal fedett conservatórium [HemL. Közig. iratok. 1754.76.]. A régi református templom tetőzetének javításáról 1764-ből és 1786-ból maradt fenn adat [HemL. Közigyül. jkv. 255/1764; 1768. 655.903.]. 1785-ben oldalsó előcsarnokot építettek a templomhoz és két ajtót vágtak innen a templomba [HemL. Közigyül. jkv. 315., 416., 458/1785.]. A mai templom a középkori – egykor kéttornyú – bencés templom lebontása után 1790-1793 között épült. Építéstörténeti adati hiányoznak, elkészültét a karzaton látható fenti évszámból tudjuk. 1906-ban egészítették ki eklektikus stílusban.

Az előre lépő homlokztai torony előtt timpanonos, pilléres előcsarnok áll. A torony és a homlokzat nagy, mélyített falmezőkkel tagolt. A torony alján szegmetíves ablak, felette a széles övpárkány az oromzatot takarva attikát alkot. A toronyemeleten hasonló osztásban, az osztópárkány alatt egy négyzetes ablak, fölötte körben négy egyenes záródású harangablak. A tornyon órák, tagolt ereszpárkány és többszörösen tört gúla idomú laternás bádogsisak koronázza templomot.

Az oldalhomlokzaton balra, a főút felé három szegmentíves ablaknyílás. A hajó kosárívben záródik. A kerti oldalon eklektikus kialakítású oldalhajó bővíti a templomot. A templombelső építészetileg érdektelen, sík fedésű tér. A karzat új kovácsoltvas rácsán régi feliratos, festett tábla:

ezenn

ISTEN HÁZA

KEZDŐDÖTT ÉPÍTTETNI F.

IIdik LEOPOLD KIR. ALATT

1790dikben VÉGZŐDÖTT I. Fe-

RENTZ KIR. ALATT 1793dikba

A POROSZLAI HELV; CONF.

LEVŐ LAKOSOK KÖLTSÉGÉ-

VEL;

LÉGYEN HÁT DISÉRET AZ ERŐS ISTEN-

NEK

KINEK EREJÉVEL VÉGE LEVE ENNEK

KIRÁLY’S AZ ORSZÁGÉRT KÖNYÖRG

JÖN A NÉP

A KÖNYÖRGÉS ÁLTAL FŐ BOLDOGSÁGRA

LÉP.

 

GRAEFEL CSALÁD ÚRILAKA

1872

Műemléki védelem alatt nem áll
Kastély út 10.

Jelenlegi funkció: kastélyszálló, kastélyszálló neve: Club Thermál Kastély

 

Graefl-uradalom magtára

historizáló

19. század második fele

Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:9549

Külterület – Rábolypuszta, Fő út

 

Építtette a Graefl család. 1869–1944 között ők voltak a település legnagyobb birtokosai. A mára teljesen romos állapotba került épület az egykori Rábolypusztán áll. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, csonkakontyolt nyeregtetővel fedett magtár ablaknyílásai szegmentívesek. Az épületnek jelenleg funkciója nincs, tulajdonosa ismeretlen.

 

Graefl család vadászkastélya

szecessziós

1920-as évek

Kétútköz

Építtette: Graefl Andor

 

A 33-as úton helyezkedik el a Graefl család 1900-as évek elején épített vadászkastélya. A 7,3 hektáros területen, növényekkel dúsan beborított környezetben található az omladozó, romjaiban is pompás kastély. Kétútköz első gyökeres átalakulása a második világháború végén történt: a kastélyt államosították, a területet a termelőszövetkezet foglalta el, utóbb varroda költözött bele, ma per alatt áll. A kétszintes, harminc szobás, közel 900 m2-es romantikus várkastély a mai napig megőrizte szecessziós jellemzőit. Díszítő festése rekonstruálható, a fa ablakbéletek, a fa ajtószárnyak jó állapotban maradtak meg a színes márvány mozaikburkolattal együtt. Heves megye egyik legpompásabb és legromosabb állapotú, megmentésre váró épülete felújításra vár.

 

Községháza

szecessziós

1900 körül

Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10439

Fő út 6.

 

Utcavonalon álló, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület, nyerstégla architektúrával. Főhomlokzatán közép- és oldalrizalitokkal, amelyeket fiatornyokkal közrefogott hullámvonalas záródású oromfalak koronáznak, a középrizalit felett huszártoronnyal. Részben szecessziós nyílászárókkal. A főépülettel egykorú a melléképülettel.

 

SZABADSÁG EMLÉKMŰ

műkő

1990

Szobrász: Zielinski Tibor (1968)

Fő út 12., a református templom mögött.

felirata:

1914-1917 , 1939-1945

1956

„A legszebb vallás a

haza s emberiség”

Vörösmarty Mihály

 

Tisza-tavi Ökocentrum

2012

Tervező: Kertai László (1943-2013) Ybl-díjas építész

2012. április 28-án nyílt meg Poroszlón a Tisza-völgy és a Tisza-tó élővilágát bemutató Ökocentrum. A változatos tömegformálású épület fő attrakciója az óriási, 700.000 literes édesvízi akváriumrendszer, emellett a látogatók kilátóteraszról szemlélve és tematikus szabadtéri bemutatóhelyeken végigsétálva ismerhetik meg a páratlan adottságú természeti környezetet. Az épület négyszintes: kétszintes pinceszint + földszint + I. emelet + padlástér kialakítású, kilátóterasszal és toronnyal kiegészítve. A szimmetrikus elrendezésű épület központi terében helyezkednek el az akváriumok, kiállítóterek, az 50 férőhelyes 3D-s mozi, a 100 fős konferenciaterem, valamint a központi teret két oldalról körbevevő sávban a fő funkciókat kiszolgáló helyiségek találhatók. A központi főbejárat fölött magasodik a kettős tornyú kilátótorony építménye, amelyben lift és lépcsőház kapott helyet.

Bővebben: http://epiteszforum.hu/tisza-tavi-okocentrum-poroszlo