Római Katolikus Templom
Tituláris szentje: Szent Demeter
1912-13 a korábbi barokk templom szentélyrészének megtartásával
Műemléki védelem alatt nem áll
Fő út 164.
Mellékoltár: Kovács Mihály, 1856
Az Acta Parochorum 1733-ban ír a Szent Demeter tiszteletére szentelt kis templomról, melynek még sekrestyéje sem volt [OL. HttL. Acta Cass. Paroch. Dioec. Agr. fasc. 1.]. Az 1766. évi canonica visitatioból pedig megtudjuk, hogy szilárd anyagból épült új temploma 1764-ben készült a helyi lakosság költségén. Akkor már három oltára volt, de a tornya még nem volt befejezve. [EÉrsEgyhL. canvis. Pély. 1766]. 1806-ban ezt a templomot nyomorúságos építményként írták le, boltíve és falai roskadoztak. Oldalfalait gerendákkal kellett megtámasztani. 1809-ben kegyurai, özv. Orczy Józsefné és Berényi Teréz a tető megújítására átadták a szükséges pénzt a plébánosnak, aki 1810-re ezt a munkát el is végeztette. 1821-ben megint az épület rossz állapotát írják le, s 1830-ban ismét renoválják. A főoltár felújítására gyűjtést szerveztek, de 1854-ben újra romos állapotáról tettek jelentést [EÉrsEgyhL. Alsóhevesi esp. ker. lát.jkv. 1806, 1809-1813, 1821, 1830, 1854.]. Az 1850-es évek közepéből való Krekkli Mátyás egri építőmester terve, melyet Tárkányi Béla érseki titkár véleményezett [EÉrsEgyhL. Tervek.I.120.]. Aztán végül 1912-ben új templomot emeltek, amelyben a régi szentélyt, mint mellékhajót használták fel. Orgonáját (1/10 m/r) 1912-ben a Rieger gyár, majd 1930 körül az Angster gyár építette. Harangjait1886-ban ismeretlen mester (37 cm átm.), 1927-ben Szlezák László (104 cm átm.), 1957-ben Szlezák Ráfáel (71 cm átm.) öntötte.
Az oldaltornyos, kereszthajós – szokványosnak nem mondható elrendezésű – templom főoltára Szent Demeternek van szentelve. Rajta római katonai öltözékben ábrázolták a szentet. 19. századi festmény, alkotója ismeretlen. A mellékoltár festőjét ismerjük. 1856-ban készítette Kovács Mihály. Valószínűleg Tárkányi Béla közbenjárására kapta meg ezt a megbízást az akkoriban Egerben működő bécsi akadémiát végzett művész. A félkörös záródású keretben lévő olaj-vászon festmény a Mater Dolorosa – Fájdalma Anya képtípust formázza. A kép jelzett: „Festé Kovács Mihály Egerben 1856”. 18. századi egri munka a templom Úrmutatója. Az aranyozott réz ötvösmunka ovális, karéjos talpát trébelt liliomok, nóduszát chartouche-ok díszítik, előlapján Mária, az Atyaisten, egy angyalpár és ál-ékkövek láthatók. Magassága 52 cm.
Nepomuki Szent János-szobor
barokk
18. század vége
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10795
Fő út 188. – Petőfi Sándor út kereszteződése
A Fő u. 174. hrsz. előtti kiteresedésen az orvosi rendelő előtti közterületen áll. 1996-ban került áthelyezésre a Fő u. 136. szám elől a jelenlegi helyére (rongálástól féltették). A lépcsős, alépítményre helyezett, alul kihasasodó párkányos rokokó posztamensen álló szobor egy kisebb talapzatra van helyezve. A szent papi ornátusban, karingben, palásttal, birétummal, a kezében kereszttel látható. A kereszt végét kerubfej tartja. A színezett kőemléket 1995-96-ban restaurálták.
Pély kisközség egyetlen műemléki védettség alatt álló öröksége.
Seregi József: Béke
1939. december 10. (Budaörs)
bronz és mészkő szobor
1998
Fő út 152. A Római katolikus templom kertjében
A templom kertjében elhelyezett szobor szimbolikus tartalommal bír. Az ártatlanságot, a békét, a halál felett aratott győzelmet testesíti meg. Isten és az emberiség közötti kibékülés jelképe, az élet megtisztulásának, földi újjászületésének hírhozója. A kecses női figura által útnak indított madár a jó hír meghozásának reményében kel szárnyra. A szobrász a nyúlánk s egyben gömbölyded formák hangsúlyozásával, a mészkő és a bronz összeillesztésével, igazán vonzó kompozíciót alkotott. A bronz színvilága a nő bőrének barnaságát sejteti, hosszú fehér (mészkő)ruhája viszont amellett hogy nagyon elegánssá teszi őt ártatlanságát sugallja.
Seregi József: Millenniumi emlékmű
1939. december 10. (Budaörs)
bronz, mészkő
2000
Attila út 1. – a falu központjában
A magas hengeres mészkő talapzaton bronzból készült sas viaskodik egy gömböt (Földgömböt) körülölelő kígyóval. A sas az egyik legrégebbi szimbólum – az erő, világ felett uralkodó erő, a küzdelem, hatalom, de a hit, a büszkeség és a magasztosság, a mindent-látás jelképe. A madarak urának ábrázolása a legfőbb lényt szimbolizálja, aki gondviselőként megmentheti az embereket a rossztól. Magas röptét Krisztus mennybemenetelének szimbólumaként is felfogták. Mint kígyó- és sárkányölő a szellemi princípium győzelmét jelenti a fizikai szféra felett, és a világosságnak a sötétség erői felett aratott győzelmét szimbolizálja. A kígyó a közel-keleti, így a keresztény hagyományban is összetett jelkép. Az édenkertben például a tudás-fájára tekeredve, kísértő gonoszt, a sátánt képviseli. A harcukból a sas győzelme várható.
Trischler Ferenc: Nyár
1945. március 6. (Németbóly)
bronz szobor
1999
Dobó út 1. – a régi orvosi rendelő előtt
A nyár legdúsabb mivoltában a termékeny fiatal nőben jelenik meg a képi szimbolikában, évezredek óta. Ennél a szobornál megállva is el lehet gyönyörködni a nyárra emlékeztető érett leány szépségében. Könnyed, lenge, áttetsző, szellős, az alakját sejtető ruházata, cipő nélküli lába, összekötött haja is a nyarat juttatja eszünkbe. A réten áll, ahol önfeledt boldogsággal szedte a virágokat, s ruhájának pántja e mozdulatoktól bal válláról lecsúszott. Még sem érződik lényében semmi kacérság. Jobb kezében tartja a búzakalász csokrot – az élet szimbólumát – vadvirágokkal keverten. A szobor az élet nagyszerűségéről szól, de talán az ember „életért” való felelőségéről is.