Római Katolikus Templom
Tituláris szent: Olajbafőtt Szent János apostol és evangélista
barokk
1733
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2179
Kossuth u. 77.
Főoltár szobrai: Steinhauser Antal, 1775-76
Főoltárkép: Kracker János Lukács, 1773
Mellékoltár: Kracker János Lukács, 1775
Falképek a szentélyben: Johan Lucas Karcker, 1775-77 (elpusztult, vagy 20. századi átfestés
takarja)
Szószék: Steinhauser Antal, 1776
Keresztelőmedence: Giovanni Adami, Mózer József, 1815
Építtette az egri káptalan a korábbi, 18. század elején emelt templom helyén.
A teleülés első, 1323-ban említett kőtemploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve [EKápMAgL. lib.III]. Egy 1732-es forrás, mely a mezőtárkányi templom megújításáról számolt be [EÉrsEgyh L. archvet, no. 934.], a templom építését 1720-ra teszi, s az akkor Szent István tiszteletére volt szentelve. Az 1767-es egyházlátogatáskor azonban a Szent István templom építésének idejére már nem emlékeztek. Földesura az egri káptalan volt. Az akkor már kibővített hajójú templom körül temető volt, a harangja faharanglábban volt elhelyezve és már akkor is három oltárral rendelkezett. Néhány évtized múlva új templom építését határozták el, melyet 1769-ben kívántak elkezdeni. Ezért Engelmayer egri kanonok a mezőtárkányiak számára két éves közmunkamentességet eszközölt ki, hogy saját templomuk építésén dolgozhassanak. [HMLZözgyül. jkv. 403/1772]. Az 1819. évi canonica visitatio szerint a templomot az egri káptalan építtette, 1773-ban készültek el vele, védőszentje pedig Szent János lett [ EÉrsGazdL.canvis]. A főoltás Szent János, az egyik mellékoltár Szent Anna, a másik Szent István tiszteletére volt szentelve. Az új templom építéséről nem maradtak fenn adatok, a berendezésre vonatkozóan azonban megmaradtak a számlák az 1775 és 1777 közötti évekből. Az egri káptalan, mint a templom kegyura, 1775. november 6-án Spórer János Mihály egri stukátor-márványfaragóval kötött szerződést a főoltár márványból való kifaragására. 1776 szeptemberében, a munka elkészültekor 550 forintot fizettek ki számára. Steinhauser Antal faragta az oltár szobrászati díszeit: 3 kánontáblát, 6 gyertyatartót, virágcsokrokat, angyalokat (lent két kisebb, fönt két nagyobb Kindel-t), melyét 160 forint fizetséget kapott, majd további, a szószéken végzett szobrászi munkákért 170 forintot. Az oltár illetve a tabernákulum figuráinak aranyozását Reimann Frigyes egri festő végezte, mely munkáért 1776-ban 660 forint fizetséget kapott. A szentély festésére Kracker János Lukáccsal szerződtek, a 250 forintos számlán kívül még egy 150 forint értékű megbízása is volt [EKépMagL.Misc.]. A márvány keresztelő kutat 1815-ben állították fel [EÉrsEgyhL].
A keletelt, egyhajós barokk templom a falu közepén áll. Egytornyos homlokzatának torony alatti részét hajlított homorú sarokkiképzéssel enyhén előre ugró rizalit emeli ki. A rizaliton homorú ívben hátrahajló háromszögű timpanon ad hangsúlyt a főpárkánynak, mely ereszpárkányként a tükrös falsíkok felett körbe fut a templomon. A templom nyugati főbejárata lapos kosáríves, csigás fülű és vállkövű, kagylós, leveles, zárköves ajtókeretének évszáma 1773-as. A kapuszárnyak XVI. Lajos stílusúak, rokokó szerelvényekkel. A kapu felett egészen lapos szegmentíves zárköves magas kórusablak van. A homlokzaton, a főpárkány felett három kősoros attika fut végig a két karcsú, rokokó oromháromszög alatt. Tört íves, homorúan visszahajló alsó íve csigás sarokdíszben záródik, rajtuk egy-egy festőien mintázott rokokó díszváza. Köztük, a rizalit folytatásaként emelkedi a karcsú, minden oldalán homorúan visszavágott, és sarkainál is homorúan visszaszökő torony. Ezt a merész rokokó vonalat az éles metszésű kő osztópárkány, a félkörös órapárkány ás a merész tagozatú ereszpárkány is követi. Ormán négyélű, kettős hagymatagú, gúla csúcsban végződő bádogsisak van. A templom déli oldalán két kis szegmentíves ablak és falmezővel csatlakozó kórus. A nagy falkeretekkel tagolt hajón a kórusablakkal megegyező tagozatú ablak, a szentélyhez közelebb lévő alatt szegmentíves oldalkapu. Eredeti ajtószárnyain rokokó kilincs és pajzs. A szentély apszisa kosárívben záródik. A templom északi oldalán a szentélyhez simuló sekrestye sátortetős lefedésű. A szűk torony alatti teret lapos csehsüveg boltozat fedi, a bal oldali XVI. Lajos stílusú ajtó a kórusra vezető csigalépcsőhöz vezet. Szegmentíves bejárat nyílik a kórus alatti térbe, melyet egyetlen hatalmas kosáríves donga ível át. A kórus mellvédje ívetlen a kórusemelet hatalmas kosárív fedi. Az öblös, kissé alacsony, de barátságos templomhajó két szakaszos. A csehsüveg-boltozatos mennyezet-mezőkön stukkó melaillonokban újabb freskók díszítik a teret. A jelenetek Jézus életéből vett példázatokat sorolnak. Kutatók feltételezése szerint alatta Karcker János Lukács barokk freskói vannak. (?) A szűkebb lépcsővel emelt négyzetes szentély fölött sarokpilasztereken csehsüveg-boltozat pihen. A kosáríves záródású apszis lapos, félkupolás lefedésű.
A homlokzat és a torony újszerű kialakítása, finom részletei, merész vonalai jó képességű építőmestert feltételez.
A templom legutóbbi szépítésére 1996-ban került sor: Kriston Endre helybéli kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartóját, ambót kapott.
A főoltár neogótikus stílusú menzája három barokk kori fekete márvány lépcsőn áll. Mögötte a kosáríves apszishoz simuló, márványozott fa oltárépítmény áll. A magas lábazatú aranyozott fejű pilaszter többszörösen tagolt párkányt tart, volutáján négy, fából faragott, aranyozott szárnyú és köntösű pufók gyermekangyal lebeg. Az apszis félkupolájának előreboruló hajlatát követi az oltárépítmény oromzatának vonala, melynek csigás, félkörös párkányán dicssugaras istenszem van. A főoltárkép hatalmas mérető olaj-vászon alkotás. Törtíves elegáns rokokó keretben, monumentális erővel ábrázolja Szent János olajban főzésének jelenetét. A bronzvörös fényefektusban tündöklő kompozíció középpontjában lángokban álló nagy rézüstben a meztelenre vetkőztetett öreg apostol, imádkozó, kitárt karú alakja látható. Jobbról – a barokkra oly jellemző erős rövidülésben – egy tüzet rakó figura és egy fát hozó öreg életteljes alakja van, balról a tüzet szító marcona katona alakja egyensúlyozza ki a kompozíciót. Fölöttük a trón lépcsőjén a képből kitekintő fiatal, aprókás férfi, fölötte trónon ülő nőalak életképszerű megfogalmazásban. A háttérben a várfal a történet helyszínére, Rómára utal. Legfölül a mártírok koszorúját hozó angyal lebeg. Kracker János Lukács, Egerben letelepedett bécsi festő alkotása 1773-ból.
A bal oldali nagyméretű mellékoltár szintén Kracker alkotása 1775-ból. Szent Annát ábrázolja, középpontjában az idős, realisztikus vonásokkal ábrázolt Anna ül, sárga és mohazöld köntösben. Mellette áll Joachim rózsavörös palástban. Anna ölében ül a halványzöld ruhába öltöztetett kis Mária, aki mosolygós derűvel könyvet olvas. Jobbra sötétzöld lelógó függöny választja el a földi és az égi világot egymástól, ahol fent angyalkák lebegnek. A festmény üde, színpompás, Kracker legjobb művei közé sorolható. 1924-ben restaurálták. A vele pandanként felállított, a diadalívnél rézsűsen felállított másik mellékoltár alkotója szintén egri mester: Kiss Alajos. A festmény 1906-ban készült. Az oltár sztipesze aranyozott és vörösmárványt utánozó festett fa. A retabulum füzérdísze szintén aranyozva van csakúgy, mint a tört íves oltárkép keretének gazdagon áttört rokokó faragványai. E kép kerete azonos a Kracker festmény keretének kialakításával, mely az egri barokk festészet számtalan emlékén hasonló kvalitásban megmaradt. Az oltár régi Szent István-képének helyére a templom stílusához jól illeszkedő Assunta ábrázolás került a 19. század elején.
A szürke és drapp színű erezett tárkányi márványból készület keresztelőmedence a szentélyben található. Giovanni Adami felsőtárkányi márványfaragó és Mózer József egri szobrász 1815-ös alkotása. Az ovális metszésű, vályatolt törzsű, korongdíszes, tojásdad kávájú medencén festett fa fogrovatos díszítésű kútházán szépen faragott szoborcsoport van. A mellette lévő lépcsőkorlátos, részben aranyozott fából faragott XVI. Lajos stílusú szószék tarka – zöld-sárga-húsvörös – márványozással van megfestve. Lépcsőkorlátját, tölcséres talpát és karcsú kosarát elegáns aranyozott rocaille-ok, nagy akantuszlevelek és fonadékok díszítik. Kosarán leveles ágakkal övezett égszínkék alapú medalionokban Szent Péter és Krisztus mint jó pásztor aranyozott domborműve van. Hátlapján drapéria díszes, lebegő szőlőfüzéres és szalagcsokros rátétes aranyozott bronz díszítés. Függönyös baldachinján bájos arcú szárnyas szeráffejek, törvénytábla és kereszt van. Steinhauser Antal egri szobrász műve 1776-ból.
A Hordozható Mária aranyozott volutás oszlopokon akantuszleveles és rózsabimbós nyitott, sarkain XVI. Lajos stílusú vázákkal díszített baldachinnal körül vett szépen faragott oltárka. Törtíves, üvegezett képszekrényének oromdíszén rózsafürtös faragvány. A befoglalt kép fő oldalán Patrona Hungariae festmény, Mária magyaros szabású, nagyasszonyi öltözetben, csipkés ingvállban, fűzött derékkal, szoknyájának anyagán elszórt rózsaszálakkal. A kép (húsvéti) másik oldalán a Fájdalmas Mária (Pietá) kép. 18. századi remek munka.
A Templom puhafából készült padjainak (14-14 db) homloklapja és csigás fejű oldalfala rokokó vésettel díszített. A templom 18. századi rizalitos felépítésű, festett és részben aranyozott fa orgonája a karzaton, szabadon áll. A Bécsben 1750-1760 között készült, nóduszán város és BL mesterjeggyel ellátott kelyhe aranyozott ezüst.
Római Katolikus Plébániaház
Rákóczi út 4.
későbarokk
1806
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 6546
1733-ból szóló feljegyzés szerint romos [OL. HttL. Acta Cass. Paroch. Dioec. Agr.fasc.1.]. 1806-os építéséről az alsóhevesi esperesi jelentésben olvashatunk [HML EÉrsEgyhL. Alsóhevesi esp. ker.lát.kjv]. Utcai telekhatáron, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős plébániaépület. Hat ablaktengelyes, udvari oldalán öt, árkádos, kosáríves lefedésű, üvegezett folyosó. Déli oromfalán szoborfülke, fölötte ovális szellőző. Kéttraktusos helyiségei dongás és csehsüveg boltozatosak, illetve síkfödémesek. A folyosó ajtajának eredeti szárnyai, a barokk stílusú betétmezők, fölötte gótizáló árkádív. Későbbi átalakításokkal.
Volt Káptalani Tiszttartóház
Budai Nagy Antal út 1.
későbarokk
19. század eleje
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10860
Jelenlege lakóház. Szabadon álló, L alaprajzú, magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Utcai homlokzatán enyhe kiülésű középrizalittal, a+b+b+a ablakkiosztással, empire levélrozettás ablakrácsokkal, udvarán 3+3 beforduló, karcsú pilléreken nyugvó kosáríves, haránthevederes csehboltozatos lefedésű tornáccal. Erősen átalakított belső terei teknő- és csehsüveg boltozatosak.
Káptalani Kúria
barokk
18. század közepe
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10859
Kossuth u. 87.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Magas lábazatos, pálcatagos ereszpárkányos utcai homlokzatán szépen faragott, plasztikus kőkartus-ban ovális címerpajzs (a címerkép kivehetetlen) és négy szalagkeretes ablak. Kéttraktusos alaprajzú, a folyosó – amely később épült a házhoz – síkfödémes, a többi helyiség fiókboltozatos. A középső nagy utcai helyiségben nagy, összetett rajzú, csillag alakú stukkómedaillon volt. Az utcai szobák boltozatán 20. század elejei stukkódísz és naiv falképek vannak
Magtár
barokk
1870 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10858
Rákóczi u.
A hagyomány szerint ez volt a község régi temploma, ezt azonban a helyszíni vizsgálatok nem támasztották igazolhatóan alá. Település központjában, a plébánia előtti szabad téren álló, téglalap alaprajzú, oromzatos, három szintes, keskeny és igen hosszú, nyeregtetős magtárnak egykor a D-i oldalán nyílt a kőkeretes bejárata. Az a+a+a+B+a+a+a tengelyes ablakkiosztásán a B a füles bojtíves párkányos peremű magtárajtót jelöli. A három szintes, három hajós belső tér könyökfás faoszlopokon végigfutó mestergerendákon nyugvó fafödémű, azon részben cserép, részben újkori pala fedés.
Kálvária-szoborcsoport
Dózsa György u.
barokk
1813
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10863
Az utca D-i végén közterületen álló szobor. Kovácsoltvas kerítéssel körülvett lépcsős alépítményen felül szögletes volutával záródó feliratos talapzat, rajta középen sziklákon álló kereszt korpusszal. Jobbra Mária, balra Szent János evangélista alakjával – a szobrok feje hiányzik. Felirata:
Ime a Te fiad
János
Ime a Te Anyád
Dieo juli
1813
Kőkereszt
barokk
1793
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10864
Kossuth u. 60.
Állíttatta: Jacsó Gábor
A település központjában, az iskola előkertjében áll a szépen rendben tartott kőkereszt. Lépcsős alépítményen alul kihasasodó, volutába visszahajló díszítéssel ellátott, feliratos, talapzatán sziklát imitáló dombon áll a kőkereszt kő korpusszal. A kereszt lábánál sírva imádkozó Mária Magdolna térdepel. Lebegő ruharedőkbe burkolt alakja jó provinciális mester munkája. Az 1793-at kiíró kronosztikonos felirata:
ITT
ILYen DICsIretre
VItt:
JaCso gáspárnak
bUzgó szIVÜsége,
hozzáM nagY hIVsége
1793
Nepomuki Szent János-szobor
későbarokk
1805
Színezett provinciális kőemlék
Emeltette: Ferencz János helybéli jobbágy (a Heves Megye Műemlékei topográfia szerint 1810 körül [HML EÉrsGazd L. canvis])
Műemléki védelem alatt állt. Törzsszám: 10862
Rákóczi út
A szent szobra tulajdonképpen megsemmisült, vagy valahová elvitték. Valaha a Rákóczi úton a Laskó-patakon átvezető híd melletti füves területen állt a baluszteres, négyzetes kőlábakon ívelt peremű, alul enyhén kihasasodó párkányos, feliratos talapzaton. A papi ornátusba, karingbe öltöztettet férfi szent, kezében kereszttel volt látható. A szobor feje már műemlékké nyilvánításakor is hiányzott.
Nepomuki Szent János-szobor
barokk
1810
Emeltette: Babják János molnár (a Heves Megye Műemlékei topográfia szerint 1814-ben [HML EÉrsGazd L. canvis])
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10861
külterület
A településtől É-ra, az Eger patak malomárkán átvezető hídjával szemben lévő útleágazásnál álló, nyújtott hasáb alakú feliratos talapzaton álló szobor. A szent papi ornátusban látható. Színezett, a szobor feje hiányzik.
Szalmás–Súmi kálvária
1935
Emeld fel szivedet közel van itt az ég
Ha Jézus szenvedett Te zugni mersz-e még
Küzdj és ne ingadozz
E jelben győzni fogsz!
Isten dicsőségére állitatta
Szalmás János és neje
Súmi Margit
1935
I. Világháborús Emlékmű, II. Világháborús Emléktáblával
20. század első negyed
A település központjában a templom előtti kertben áll a lépcsőzetes alapra helyezett hasáb alakú talapzaton a fiatal katonát formáló – katonai egyenruhás, köpenyes – alak. Jobb kezében kivont kardot, baljában nagy lobogót tart. A talapzat frontoldalán az 1914-18-ban a településről besorozott és hősi halált halt katonák névsora, a talapzat oldalán pedig a II. világháborúban elesettek neve olvasható.