RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
Titulusa: Kisboldogasszony
neoromantikus
1858
Műemléki védettség alatt nem áll
Deák Ferenc utca
Tervezője: Szvoboda Antal
Főoltárkép: Than Mór, 1858
Orgona: Ludwig Mooser
Kompolt az Aba-nemzetség birtoka volt. A községet az első írásos források 1272 óta Kompolt néven említik. IV. László király 1280-ban itt bencés monostor építését engedélyezte, melyet Szűz Máriáról neveztek el. A Hazai Okmánytárból tudjuk, hogy 1340-től vármegyei törvénykezési színhely. Nagy Lajos király 1347-ben a Kompolton átutazó kereskedőket az apátságnak járó vám fizetésére kötelezte, ugyan ezt a rendeletét megismételte 1367-ben, mely oklevelet László nádor 1372-ben, Bebek Detre nádor 1399-ben megismételt. 1409-ben Damján kompolti apát kijelentése szerint a kompolti adók az apátságot illették. Rómer Flóris jegyzeteiben olvasható: „Kompolt helység táján van-e a régi apátságnak, melynek címe »Nata Regina Angelorum de Kompolt« nyoma? E kérdésre felel Czinár a Monaster II. kötet 233-ik lapján, állítván Érdy János bizonysága után, hogy a kompolthi monostor a Tarna partján emelkedett, de hogy Grassalkovich Antal gróf 1750-ben ugyanazon a helyen, melyen az apátság romjait találta, kastélyt épített és abban kápolnát is alkalmazott.” (Rómer hagyaték. XVII. cs. 50/d irat. Orsz. Műemlék Felügyelőség könyvtára). Ezt említi egy kamarai irat is, amely szerint a Szűz Mária bencés apátság romjain épült 1750-ben a Grassalkovich-kastély [OL Cam. 31-5.]. Mivel a török-dúlás idején a község többször is elnéptelenedett, az egész falu, így a templom és a bencés monostor (1552) is elpusztult. A rommá vált kolostor követit a kápolnai templom építéséhez elhordták, de a templom (pusztatemplom) köveit Telekessy István egri püspök parancsára – „mer az más földin vagyon” – a püspökség jobbágyai békén hagyták [EÉrsGazdL. lib. 32.p.205.,238.].
Az 1696. évi plébániai összeírás Kompolt templomát nem említette [EÉrsEgyhL. archvet. no. 934.]. 1720-ban az Angyalok királynéja tiszteletére szentelt temploma van. 1732-ben Kápolna fíliája. A cassa parochorum szerint (1733-37) hiába, hogy a hívek összefogásával az elmúlt évben javításokat végeztek rajta, a romos templom egészének a kijavítása lenne szükséges. Felszerelése egyáltalán nincsen, így szükség lenne misekönyvre, a kehelyre, cibóriumra, Úrmutatóra, és miseruhákra [MDK.H.p.52.FF.f.689]. Az 1764-es vizsgálat sem fest jobb képet, csak megerősíti az előző források adatait: „Volt itt egy templomnak szentélye, de összeomlott, telkét és a templomrész köveit Grassalkovich majorházává építették át. A templomfelszerelés kevés. A temetőt is a majorsághoz csatolták.” [EÉrsEgyhL canvis.]
1749. szeptember 2-án Barkóczy Ferenc egri püspök engedélyt adott Belágh Ádám debreceni plébánosnak, hogy a kompolti templom alapkövét elhelyezze [Esztergom, Prímási levéltár. A.E.V.no.2101/11. NB. – Barkóczy, Protocollum Episcopatus Agriensis. IV. köt. 101.]. 1767-ben a canonica visitatió szerint a templomot Grassalkovich Antal kőből építtette 1752-ben, de a harangok torony hiányában ácsolaton álltak. 1810-ben azt olvashatjuk, hogy a kompolti kápolna a kastélyhoz kapcsolódik, a falun kívül, egy dombon áll. Karzata falazott, sekrestyéje boltozott. A haranglábban három harang van, de összeomlás fenyegeti. Az Angyalok királynéja tiszteletére van szentelve. Egy oltára van Mária-képpel. Szószéke és a tabernákuluma fából van [EÉrsEgyhL. canvis.]. 1840-ben még mindig Kápolna fíliája, a majorházhoz kapcsolódik, tornya nincsen, de a harangláb kőből épült [EÉrsEgyhL. Középhevesi esp. ker.lét.jkv].
Ezt a templomot lebontották. Helyére 1858-ban neoromantikus templom épült.
A kápolnai plébános új templom építését kérte Bartakovics Béla egri érsektől. Ő 250 lovaskocsi követ ajándékozott a demjéni kőbányából, mellyel egy időben, 1855. november 30-i keltezéssel egy levelet is írt a kompolti földesúrnak, gróf Károlyi Györgynek, hogy segítse az építkezést. Ő azonban csak akkor volt hajlandó segíteni, ha a templom nem a kastélydombra épül, ez ugyanis a kastélyból való kilátást zavarta. A helybéliek ragaszkodtak a helyhez, s annak ellenére, hogy Károlyi egy vasat sem adott, a templom mégis felépült a kastélydombon a hívek segítségével. Tervezője Szvoboda Antal gyöngyösi építész volt. A templomot 1858. szeptember 8-án szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére.
A templom későklasszicista főoltárának (1858) sztipeszén két térdelő angyal őrzi a Tabernákulumot. Aranyozott ajtaján feszület. Retabulumát két, urnaszerű vázával koronázott márványozott oszlop fogja közre. Párkányán szalagos-füzéres keretben Mária monogram, a mennyezetig emelkedő oromzatát sugaras Szentlélekgalamb díszíti. A főoltárképet Than Mór, híres magyar festő festette 1858-ban Rómában. Íves záródású, gyöngysordíszes keretbe foglalt olajfestmény Szűz Mária születését ábrázolja. A kép bal oldali nőalakja – Szent Anna – ölében tartja a gyermeket. Robosztus alakját a kép jobb oldalán egy kék és egy vörös ruhás, a szülésnél, mosdatásnál segédkező (lavórba kancsóból vizet öntenek) nő figurája egyensúlyozza ki. Mögöttük az őszszakállú Joachim áll, aki hálát adva a gyermekáldásért, tekintetét az ég felé emeli. Fent az eseményt vigyázó két felnőtt angyal lebeg kavargó drapériák között. A képet a művész nem megrendelésre festette: Pesten volt kiállítása a kompolti templom felépültekor. Kompoltról egyszerű paraszt emberek utaztak fel Pestre, hogy képet vegyenek a templomukba. A kiállításon megtetszett nekik ezt a kép, de közölték velük, hogy ez olyan drága, hogy ők ezt úgysem tudják kifizetni. Erre ők azt válaszolták, hogy vegyék úgy, hogy a kép el van adva, majd három hónap múlva visszajönnek és készpénzzel kifizetik. Az ígért időben vissza is mentek és kifizették. A pénz – a legenda szerint – a faluban megtermelt és értékesített dohányból származott.
A templom mellékoltárképe Szent Vendelt, a juhászok védőszentjét ábrázolja. A jobb oldali naturalisztikus megjelenésű színezett mellékoltár 1860 körül készült. Szintén 19. századi a színezett s részben aranyozott fából készült Fájdalmas Krisztus szobor. A kínzások közepette éppen megpihenő Megváltóra már ráadták piros „királyi” köpönyegét, a fejére nyomták töviskoronáját s kezébe adták a (mártíromság) pálmaágát. Töviskoronáját aranyozott sugarak díszítik. A templom különösen szép, áhítatot keltő darabja a faragott feszület. Karéjos szárnyvégződésű nagyméretű fakeresztre ember nagyságú korpusz van felfüggesztve. Lábánál egy polcon két – jóval kisebb –dekoratív szobor áll: Szent János jobbról, Szűz Mária balról. A szószék és a keresztelőkút stílusban igazodik a főoltár klasszikus, kimért megjelenéséhez.
A templom orgonáját Ludwig Mooser építette. Ma is eredeti állapotában csodálhatjuk meg.
A templom Kisasszony napi búcsúját szeptember 8-án, a Szent Vendel napi fogadalmi búcsút október 20-án ünneplik.
NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR
kőszobor
1879
Műemléki védelem alatt nem áll
A templom előtt lépcsős kőpilléren áll. Kezében kereszt, ujját, mint a gyónási titok megőrzője, szájára teszi. Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
NEPOM. SZ. JÁNOS
TISZTELETERE EMELTE
NSGS FT. POLÁNYI
GYENES JÓZSEF
E.M. KANONOK
1879
GRASSALKOVICH–KÁROLYI KASTÉLY
barokk
1750 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2176
Fleischmann u. 4.
Építtette: Grassalkovich I. Antal
Ma: Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, Mezőgazdasági Kísérleti Intézet
http://frki.5mp.eu/web.php?a=frki&o=nZpLCJztzd; http://honlap.karolyrobert.hu/hu/node/304
A templom mögötti emelkedőn, fák között áll a kastély, mely az egykor itt lévő középkori bencés apátság helyén illetve az apátság pincerészeinek felhasználásával épült a 18. század közepén. Az ekkor megkezdett építkezés teljes egészében csak a század végén fejeződött be. A kastély építtetője Grassalkovich I. Antal kamaraelnök volt. Az épületet a 19. század elején bővítették, majd a 20. század elején ismét nagyobb átalakításokat végeztek rajta. A kastély egytraktusos, oldalfolyosós, a középrizalit kéttraktusos. Főépülete egyemeletes, utcai épületrésze földszintes, kontyolt nyeregtetős. Homlokzatát faltükrökben elhelyezett könyöklőpárkányos, szalagkeretes-bojtdíszes, zárókődíszes ablakok tagolják. A sátortetővel fedett középrizalit emeleti szintjén három füles, kőkeretes ablak nyílik. Az épület sátortetején pala fedés. Keleti homlokzata előtt öntöttvas oszlopokra támaszkodó, nyugati homlokzatán faszerkezetű, beüvegezett tornác áll. A díszteremhez kétkarú, orsótér nélküli lépcső vezet, 19. század végi öntöttvas, bábos korláttal. A középrizalit földszinti belső terét nagy, fiókos dongaboltozattal fedték, az emeleti részen teknő- és tükörboltozatok vannak.
Az épület pincéje a kastély keleti homlokzata előtt álló lapostetős borházból közelíthető meg. Az épület alá benyúló pince az egykori kompolti bencés apátság pincerendszere volt. Falazata vállmagasságig középkori kváderfal, mellyen barokk kori téglából rakott dongaboltozat ül. Az udvar déli oldalán lévő egyemeletes, nyeregtetővel fedett magtár (1770 körül) részben barokk kori, két lapított íves és záróköves kőkeretes ajtaja, kétoldalt hasonlóan kialakított ablakok ebből a korszakból valók. Emeletén 13 db szalagkeretes, egyszerű, fekvő ablaka van. Belső tere hárommenetes, amelyet pilléreken nyugvó csehsüveg-boltozatok osztanak meg. A bejárati szakasz hevederei toszkán oszlopokra támaszkodnak. Az északi oldalon egy földszintes cselédház tartozik az épületegyütteshez.
1993-ban felújították, tetőterét beépítették (Hoór Kálmán terve alapján). 1998-ban hatósági kötelezés született a kastély szakértői vizsgálatának elvégzésére, a boltozat dúcolására, mert a lépcsőházi tér boltozata megrepedt, életveszélyessé vált.
A háború óta Mezőgazdasági Kísérleti Intézet működik benne.