Római katolikus templom
Titulusa: Nagyboldogasszony
barokk
1780-83
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2246
Bocskai út
Építtette: gr. Eszterházy Károly egri püspök
Tervezte: Anton Pilgram terveinek nyomán Francz József
Főoltárkép: Zirkler János (1788), helyén Sajóssy Alajos 1866-os műve
Orgona: Riegel Testvérek, 1891
Eszterházy Károly egri püspök által újratelepített község első, feltehetően ideiglenes templomát id. Zwenger József egri kőművesmester építette. Egy1770-ben kelt számla szerint a főfalak felhúzását végezte [EÉrsGazdL. 1770. ápr. 1.]. Egy következő évi számla szerint a berendezés elkészítése is folyamatban volt, 1771-ben Wittmann Antal egri festő a templom tabernákulumának márványozását végezte, Ruszrucker Frigyes egri lakatos pedig öt ablakrács elkészítéséről, valamint ajtó- és ablakvasalási munkák elvégzéséről adott számlát [EÉrsGazdL. 278.szd., 284.szd.].
A fennmaradt adatok szerint ez a templom nem sokáig felelt meg az igényeknek, tudomásunk szerint a mai, nagyszerű templom építését 1780-ban kezdték el Francz József egri püspöki kőművesmester tervei szerint és vállalkozásában. Francz pallérja Pelcz Kristóf volt, az ácsmunkát Máhr Menyhért végezte. Az összes kőfaragó munkát 1780-82 között Miller János és Pilczner József egri kőfaragók vállalták. Ők készítették elő a kőtömböket a szobrászoknak, melyből a díszes tagozatok készültek. A „cirádákat” Francz tervei alapján Halblechner Vencel egri szobrász faragta. Scheldorf Ferenc egri asztalosmester 1782-83-ban készítette az ablakokat, ajtókat és a templom főkapuját, valamint a sekrestyeszekrényen is ekkor dolgozott. Az üvegesmunkákat Vicelli Ignác egri üveges, a lakatosmunkát (toronykereszt, sekrestyerostélyok) Kintzl András készítette, de a komolyabb kovácsoltvas munkákat, például a szentélybe felállított keresztet Fazola Lénárd egri lakatosmester készítette. Ezt Schmitt Péter aranyozta. Schmitt kapott megbízást a templom tornyának lefestésére és aranyozására is, de a toronykeresztet Huszár Ferenc egri festő aranyozta [EÉrsGazdL. 1781-1783.].
1783-tól zajlottak a berendezési és a művészi munkák. Halblechner Vencel a kömlői templom számára elkészített modellért, asztalos- és szobrászmunkával együtt 45 forintot kapott. Az oltár a pápai templom retabulumának, menzájának, és tabernákulumának kombinációjából (Pellegrini, Tomedi, valamint Giovanni Adami rajzainak felhasználásával) állt össze. Halblechner faragta a főoltár képkeretét, a kánontáblákat, az imazsámolyt és az orgonadíszeket [EÉrsGazdL. 1783. 198. szd.], Szikora György egri festő elsősorban aranyozási munkákat végzett a főoltárkép keretén, a kánontáblákon, az orgonán, valamint a főoltár márványozását végezte a megadott modell szerint. A Mária mennybemenetele témájú főoltárkép vázlatát Zirkler János egri festő készítette el, melynek megtekintése után Eszterházy püspök felhívta a festő figyelmét arra, hogy: „ne sajnáljon ügyességet és fáradságot a kivitelezés közben”. Lotter Tamás egri asztalosmester modell után készítette el a szószéket és a nyolc pillérrel díszített tabernákulumot a megadott tervrajz szerint. Scheldorf asztalos ekkor faragta ki a négyszer hét darab tölgyfa padot mélyített, szegett peremű, volutás oldalfákkal, a hát és előlapokon hullámos rajzú díszítéssel [EÉrsGazdL. 1784. 187-210. szd.]. A keresztelő kutat is Halblechner Vencel készítette, melyet 1785-ben szállítottak a helyszínre. Zirkler János végül is 1788-ban készült el a főoltárképpel. Ekkor hozta rendbe Koncz Pál egri orgonakészítő mester a templom régi orgonáját [EÉrsGazdL. 1788-97. 1405.]. 1790-ben öntötték a harangot – s így készen állt a falusi templomok viszonylatában művészinek mondható templom.
Az 1809-es alsóhevesi esperesi kerület jegyzőkönyve a kömlői Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom berendezését, felszerelését fényesnek és bőségesnek nevezte. Az 1819-es canonica visitatio szerint díszes tornya 22 öl magas, s akkor három harang volt benne. A Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt főoltárról leírta, hogy az márványból van, az egyik mellékoltár pedig Szent Anna, a másik Szent József nevére volt szentelve. A templom falán függött Nepomuki Szent János képe. A templom éppen, hogy elkészült, a karbantartási munkák is elkezdődtek. 1797-ben belülről ismét kifestették. 1815-ben feljegyezték róla, hogy a pompás épület tetőgerendáit a szú meggyengítette. 1820-ban belső helyreállítási munkákat végeztek, 1842-ben pedig a földesúr költségére kívül bevakolták.
A Zirkler János által festett főoltárképet 1866-ban cserélték le. Az újat az egri érsek őméltósága (Bartakovics Béla) megbízásából Sajóssy Alajos festette.
Az É-i homlokzatán egytornyos, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom a legömbölyített sarkú szentélye felől kontyolt nyeregtetős lefedésű, a szentély Ny-i oldalán féltetős sekrestyével bővített épület. Homlokzatán az előre lépő középtorony mindhárom szabad oldala homorú. A torony középtengelyében lépcsőkre helyezett díszkapu finoman faragott. A homlokzatot díszítő ion csigás, bújtatott füzéres fejezetű pilaszterek szintén homorú vonalú teljes, merészen előreugró párkányt hordanak, amely az egész templomhomlokzaton végigfut. A toronyhomlokzat-párkányt gyámsoros, visszahomorított kőtimpanon koronázza. A toronytest mindhárom oldalán mélyített mezőben szalagcsokros füzéres díszítésű ovális ablakok vannak. A tornyot az osztópárkány fölött két ívelt lejtésű oromfal veszi közre, sarkait egy-egy lapított testű, füzér- és lángnyelvdíszes kőváza díszíti. Feljebb a kompozit-fejezetes sarokpillérek között a torony mindegyik oldalán kosáríves záródású harangablak nyílik. Őket konzolok által tartott füzérekkel díszített körtimpanon ékesíti. Órakörös, gazdagon tagolt toronyeresz-párkánya fölött a templomtornyot nyolcélű, tagolt, fölül harangidomokban kialakított toronysisak koronázza. Az összes kőfaragvány és díszítmény Franz József tervei alapján készült. Oldalfalán, a hajó axisában az álkereszthajó vonalában kissé kilép a templomtest. Ablakai szegmentívesek. Sátortetején újabb a palahéjazat. Keresztje gazdag művű kovácsoltvas munka.
A hajó és a szentély csehboltozattal fedett, a hajó bejárati oldalán karzat van. A kórus épített mellvédjével, hatalmas ívvel lép előre, fölötte csehsüveg-boltozat. A hajó oldalfalai mentén magas lábazatból füzérekkel díszített, részben aranyozott ökörszenes ión fejezetekben végződő falpillérek indulnak. Széles dongaív fedi a kórus utáni hajószakaszt. A visszalépő, egyenes záródású szentély lépcsővel emelt. A sekrestyébe vezető tölgyfaajtó négy mélyített betétmezején rokokó faragás. Eredeti Fazola-műhelyből származó kilincse és kulcspajzsa van. A templom mennyezetének falképei a 20. században készültek.
Berendezése nagyrészt a 18. század végén készült. A főoltár Giovanni Adami és Halblechner Vencel műve, faragványai 1784-ben készültek. Gazdagon faragott tárkányi szürke márvány sztipesze két lépcsőn áll. Két oldalán rézsűsen kihajló márványlábazat, rajta egy-egy, fából faragott, festett és részben aranyozott angyal térdel. Tabernákulumának kupoláját aranyozott oszlopok támasztják alá. Tetején lángnyelvekkel díszített aranyozott urna, középen páros angyalfejek, fölöttük szépen faragott feszület. Ajtajának Ábrahám áldozatát bemutató domborműve aranyozott. Az oltár és a tabernákulum Pellegrini trieszti szobrász pápai főoltárhoz készített tervei alapján készült. A retabulum a templom szentélyfalának támaszkodó pompás építmény. Egészen a szentély félköríves boltozatáig nyúlik fel. Barna erezetes műmárványborítással készült. Egy-egy szabadon álló, füzérdíszes, aranyozott, ion fejezetű karcsú oszlop fogja közre a képteret. Az oszlopokon középen felfelé ívelő hajlított párkány nyugszik. A főpárkány fölött füzérekkel díszített egy-egy kerek váza között fekete márvány tükrös oromzat, melynek felirata: MÁRIÁVAL JÉZUSHOZ. Legfelül tört párkányívben aranyfejes felhőgomolyokon csillagkoszorút tartó, aranyozott angyalpár van a Szentlélek-galambbal.
A főoltárkép aranyozott rózsavirágokkal díszített fekete barokk fakeretben van elhelyezve. Az egri érsek megbízásából Sajóssy Alajos egri festő készített 1866-ban. Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az Eger című újság (1866. 96.o.) a következőképpen számolt be e műről: „… E gyönyörű oltárképen több mint 45 alak van, harmadfél öl magas. Eredetije, mely a világhírű Titián mester műve a velencei Képcsarnok legfőbb műkincsének tartatik.” Az idézett képet (Assunta, 1516-18), mely a velencei Santa Maria Gloriosa dei Frari templomban van, számtalan művész lemásolta, hiszen úgy a csoportfűzésben, a kompozícióban, az érzelmek kifejezésében, vagy a színezésben a festői képességek legizgalmasabb képtémái között, tehát a templomok legkedveltebb oltárképtémái között tartjuk számon. A fent lebegő Máriát, aki fiához hasonlóan, testben és lélekben egyaránt a mennyországba jutott, az apostolok szélesen gesztikuláló csoportjának tekintete követi.
A hajó bal és jobb oldalán egy-egy hasonló, szarkofág alakú egyszerű fából készült sztipeszel kialakított mellékoltár van. Retabulumuk épített és a hajó falához simul. A jobb oldali mellékoltárkép Huszár Ferenc egri festő alkotása a 18. század végéről. Szent József halálát ábrázoló nagyméretű olajkép. József halottas ágyához lépő Krisztus lendületes redővetésű rózsaszín és kék köntösben van. A jelent körül kissé esetlenül megformált angyalok lebegnek. Szemben vele a Mária neveltetését ábrázoló oltárkép ugyancsak Huszár Ferenc alkotása. Középen Szent Anna, mellette egy, a törvénytáblát tartó angyal. Mária halványszínű ruhában áll, körülötte lebegő angyalok és hulló rózsavirágok. Joachim vörös köpenyben a jelenettől elfordulva, a kép bal sarkában ül.
A szószék 1780 után készült. Fehérre festett, faragott díszei aranyozottak. Tölcséres talpán karcsú akantusz leveles faragvány. Hasas kosarán szalagdíszek, füzéres keretelés és csüngők. Egyszerű hangvetőjén ökörszemes léckeret, füzérek, csúcsán angyalos felhőgomolyok között sugárkévéből kibontakozó Szentlélek-galamb. A keresztelőmedence szürke tárkányi márványból készült, faragott. Kannelurás ovális törzsén gerezdes ovális csésze. Kútháza fehérre festett, díszítései aranyozottak. Kupoláján a keresztelés jelenetének aranyozott szoborcsoportja, Jézus és Keresztelő Szent János fölött sugárkévében a Szentlélek galambjával. Giovanni Adami 1785-ben faragta Prokop bécsi szobrász rajza után.
RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA
barokk
1776
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2247
Építtette: gr. Eszterházy Károly püspök
Tervezte: Francz Ferenc
Bocskai u. 46.
A plébániát 1776-ban gr. Eszterházy Károly püspök kezdte el építtetni. A paplakot is Francz Ferenc püspöki kőművesmester terveztet és építette. A kőfaragó Pliczner János Francz kívánságának megfelelően faragta ki a 11 ablakot és az ajtókat. Az asztalosmunkákat Schönich Mátyás egri asztalosmester végezte [EÉrsGazdL. 1776.299., 302. szd.]. Az 1790-es feljegyzésekben ismét olvasunk az épületről Farkas János püspöki Bauschreiber könyveiben. Ekkor az épület bővítésén illetve a szobák átboltozásán dolgoztak.
Utcavonalon álló, L alaprajzú, középrizalitos épület. Homlokzatán a középrészben mélyített falmezők között három zárköves szegmentíves ablak van, kétoldalt faltükrök között egy-egy egyenes záródású hasonló ablak. A szépen tagolt ereszpárkány az épületen körbe fut. Udvari homlokzatán hét íves pilléren nyugvó, hevederekkel tagolt, csehboltozatos, mellvédes tornác fut végig. Beforduló szárnyán, három pilléren nyugvó folyosóban folytatódik. A tornácra négy kőkeretes, zárköves ablak és egy kőkeretes, egyenes záródású, kétszárnyú ajtó nyílik. Kovácsoltvas szerelvényei eredetiek. Kontyolt nyeregtetős épület. Kerítésfalában kőkeretes gyalogkapu és kapu nyílik, utóbbi pilléreit egy-egy kőbagoly szobor díszíti. Kéttraktusos alaprajzú, belső terei részben kereszthevederes csehsüveg-boltozatos, részben teknőboltozatos lefedésűek. A kapu mellett egykorú magtár áll.
A Heves Megye Műemlékei (382.o.) megemlít egy Eszterházy Károlyt ábrázoló festményt. Az egykorú keretben lévő olaj-vászon portré hasonlatos az Egri Képtárban illetve az Egyházmegyei Könyvtárban lévő Eszterházy portréhoz, melyet feltételezések szerint Franz Sigrist – a Líceum dísztermének mennyezetét kifestő bécsi mester – készített. A műemléki topográfia szerzője karakteresebbnek írja le a kömlői portrét. Feltételezi, hogy inkább Huszár Ferenc egri képíró műve a 18. század végéről.
A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM MŰEMLÉKI KÖRNYEZETE
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 6858
Az 1770-ben telepített, derékszögű úthálózatú falu temploma a település központjában saroktelken áll. Műemléki környezetét képezi Ny-on a 467. hrsz. (plébánia, trsz.: 2247), É-on a 476., 475., 474., 472. hrsz.-ok É-i határa a Fő útig és a 643. hrsz. É-i, illetve K-i határa a Fő út K-i oldalán. Itt a határvonal ismét keresztezi a Bocskai utat és a 645. hrsz.-tól K-ről, illetve D-ről megkerülve a 468., illetve 469. hrsz.-okat, D-i határuk mentén éri el a plébánia kertjét.
A templomkertben álló Mária szobor 1894-ben készült (másodlagos felállításban); kálváriastációk a 20. század elejéről valók; a Jézus szíve– és Mária szíve-szobor 1968-ban készült. Itt áll az I. és II. világháborús emlékmű; a két szovjet katona sírja.
I. és II. VILÁGHÉBORÚS EMLÉKMŰ
kőemlék
1921, 2000
Templomkert
A templom kertjében áll az első világháborúban elesettek emlékére állított emlékmű. 1921-ben, az országban az elsők között állítottak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból. Négyzetes posztamensének kiugró párkányzatát két oszlop támasztja alá, mely oszlopok keretezik a hősök névsorát tartalmazó fehér kőtáblát. A névsor a talapzat két oldalán tovább folytatódik, hiszen a falu lakosai közül az I. világháborúban 106-an estek el. A menetfelszerelésbe öltöztetett, nyugodt testtartású katona lába előtt egy halott társa fekszik, mintha ravatalon lenne elhelyezve.
A II. világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok; de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is. A Millennium évében, 2000-ben, került sor a II. világháborúban elesett katonai és polgári áldozatok fekete gránitból készült obeliszkjének felállítására. A második világháborúban a környéken elesett szovjet katonák holttestét a templom kertjében temették el, majd 1985-ben jelképesen új emlékművet állítottak részükre.