Római Katolikus templom
Titulusa:Szent Péter és Szent Pál apostolok
későbarokk
1777
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2245
Széchenyi u. 38.
Építtette: gr. Eszterházy Károly egri püspök
Építész: Fracz József püspöki építész
Főoltárkép: (Huszár Ferenc, 1783), Sajóssy Alajos, 18??
Keresztelőkút: Giovanni Adami és Mozer József
1732-ben a feljegyzés szerint Kisköre lakossága református vallású. Egyházáról is így esik említés. Kálvinista prédikátora van, katolikus lelkész nincsen [EÉrsERgyhL archvet. no. 934]. Erdődy Gábor egri püspök idején került a falu a püspökség birtokába (1722-ben Aspremont- birtokrészt, 1724-ben Recsky János, 1728-ban Dékány Mihály birtokrészét vásárolta meg). Így 1728-tól teljes egészében az egri egyház, 1804-től pedig az újonnan felállított szatmári püspökség része lett a település. Erdődy Gábor a reformárus lakosoktól elvette a templomot, így azok inkább elköltöztek a faluból. Helyükre katolikus vallásúak telepedtek be elsősorban Heves megye szomszédos településeiről [HemL. Közig.iratok. 1746. 203.; és 1747. évi jobbágyösszeírások]. A kálvinisták által így „elhagyott” templom helyreállítására 1749-ben 138 forintot utalt ki a püspökség a cassa parochorumból [OL.HttL.Acta Cass. Paroch. Divec.Agri no. 13. fol. 269.]. 1752-ben ugyanonnan 243 forintot kaptak a templom javítására. Majd 1762-ben gerendákra és zsindelyekre fordíthattak 13 forint 36 krajcárt. Az 1767-es canonica visitatioban leírták, hogy a Kiskörei templom nagyon régi. Szűk és rossz az állapota, fatornya összedőléssel fenyeget. Egy oltára van és sekrestyéje sincsen.
Az új templom építéséhez 1775-ben kezdtek hozzá, a régi sorsára vonatkozóan azonban nincs további adat. Az új templomot Francz József tervezte, a falak felhúzásánál márciustól az év végéig Klauser Mátyás pallérsága alatt kilenc kőműves dolgozott. 915 forintos számlájukat Francz József, mint püspöki építész hitelesítette [EÉrsGazdL. 1755. 189.szd.]. 1777-ben Hofbauer János a pallér, a kőfaragó munkát Miller János végezte. 1766-ban már az ablakok készültek, és az ajtótokok, melyeket Schönich Mátyás egri asztalos készített. Az ácsmunkát Máhr Menyhért egri ácsmester végezte 1777-ben. Vittmann Antal egri festő ugyanebben az évben aranyozta a keresztet, amely az építkezés befejezését jelentette.
Ezután a templom berendezése zajlott. Schnattmann Mihály tárkányi márványfaragó szenteltvíztartót faragott, Schmitt Ferenc egri asztalos templompadokat készített, a főoltárt és a tabernákulumot Steinhauser Antal egri szobrász alkotta. Vittmann Antal egri festő a főoltár architektúrafestését készítette, s a főoltárképet Huszár Ferenc egri piktorral készíttették el [EÉrsGazdL. 1755. 334., 1783.216. szd.]. A keresztelő kutat a 18. század végén Giovanni Adami kőfaragó és Mozer József faszobrász alkotta. Farkas János építési könyvének feljegyezései és Eszterházy Károly válaszai szépen kirajzolják a templom belső munkálataira vonatkozó megbízások történetét.
Az 1810-es canonica visitatio tágasnak mondja az épületet, de tornya és teteje már akkor sérült volt, a boltozaton beázás nyomai mutatkoztak. A szatmári püspök megvizsgáltatta iparosokkal, s a helyreállítás a követező évben meg is történt. Ekkor az egyik oltára Péter, a másik Szent Pál, a mellékoltár Mária tiszteletére volt szentelve. 1819-es vizsgálatkor három harangja volt, köztük a legidősebbet Barkóczy Ferenc püspök áldotta meg még 1746-ban. 1822-ben egy feljegyzés arról írt, hogy Klobusiczky Péter szatmári püspök egy arannyal átszőtt díszes kazulát ajándékozott a templomnak. 1834-ben az elavult oltárkép helyett egy pesti piktorral újat készítettet szintén Szent Péter és Pál tiszteletére 500 forintért. Főoltárkép a 19. század második felében (Sajóssy Alajos), a falképek a 20. században készültek.
Egyhajós templom, az É-i homlokzat középrizalitjában álló toronnyal, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős lefedéssel, a szentély Ny-i oldalán féltetős sekrestyével. A homlokzatát jobbról-balról egy-egy, a főpárkányig felfutó nagy faltükör tölti ki. Ezek között a toronytest ívelten, enyhén előre lép és rizalitot alkot. A torony homlokzatán a főpárkányig felfutó kosárívvel záródó mélyületben van a szegmentíves, kétszárnyas kapu. Zárókövén gazdag rocaille-os, rózsagirlandos, rokokó faragvány. Fölötte hasonlóan kialakított, rokokó zárköves, magas kórusablak. Az előre lépő főpárkány fölött kő attika, amelyről csigás végű, homorúan előrehajló kőlemezes oromháromszögek indulnak. Ezek fölött faltükörrel díszített toronytest. Elöl legömbölyített sarkú, rokokó faragványos alacsony ablak. Az övpárkány fölött a tornyon körben négy, záróköves, szegmentíves harangablak. A torony soktagú főpárkánya fölött talapzatos, ívelt, laternás, négyoldalú kicsi toronysisakja van.
A templom és az ívesen visszalépő szentély nyugati oldalhomlokzatát hat nagy falfülke tagolja szegmentíves ablakokkal. A féltetős sekrestyeépítmény fölött egy rövidebb, hasonló ablak. A szentély egyenes záródású, de a sarkokon legömbölyített. A körbefutó magas lábazat és a végigfutó teljes kőpárkány öleli körbe a templomot. Vörös palatetővel fedett.
Csehboltozatos hajó és szentély, a hajó bejárat felőli oldalán karzat. Kisebb előtérből nyílik a karzat alatti tér, mely széles, kosáríves nyílással kapcsolódik a hajóhoz. A kórusmellvéd előre domborodik. A hajó két csehboltozata faltükrös lizénákra támaszkodik. A lépcsővel emelt négyzetes szentélyt egy csehboltozat fedi. A hajó homorú falpillérekkel és hevederrel szűkül a karzat és a szentély felé. A szentély Ny-i oldalán teknőboltozatos sekrestye.
Az 1800 körül készült főoltár egyszerű fehér sztipesze részben aranyozott. Rajta tempietto alakú, volutás pilaszterekkel támasztott tabernákulum, aranyozott fa ajtaján a kalász és a szőlő emblémái között feszület. Tőle jobbra és balra 19. századi naturalisztikusan megfogalmazott sematikus adoráló angyal. A főoltárkép aranyozott ovális keretbe foglalt olaj-vászon festményén Szent Péter és Szent Pál mártíromság előtti pillanatát ábrázolja. A lila-sárga, illetve zöld-vörös köntösű apostolok lábai előtt a kereszt és a kard van. Mögöttük a római katonák, fölöttük a mártír koszorút és pálma ágat hozó angyalok lebegnek. Sajóssy Lajos egri festő készítette a 19. század második felében.
A keresztelőkút alsó szürke márvány faragványát Giovanni Adami, a felső fa ovális átmetszetű, vájatolt törzsű fa medencét Mózer József készítette a 18. század végén. A fehér-arany, festett kútház gerezdes tetőzetén aranyozott szoborcsoport Keresztelő Szent János és Jézus alakjával. Mögöttük sugárkévén lebegő Szentlélekgalamb.
A szószék festett fehér és aranyozott fa. Ívelt tölcséres alján fonadékos díszek, kosarának oldalain forgó rozetták körül leveles, rocaille-os keret. Függönyös hangvetőjén volutás oromzaton sugárkévés Szentlélek galamb, 18. századi egri munka.
A mellékoltár 18. századi sztipesze eredetileg a főoltárhoz tartozott. Antependiumát újabban Szent sírrá alakították át. Rajta a sasvári pietá-szobor festett gipsz másolata van.
A faragott barokk tölgyfa padok a 18. század végén készültek. A sekrestyeszekrény, festett fa, barokk, 1770. Orgona: historizáló. Az aranyozott réz Úrmutató 1760 körüli egri munka. Az aranyozott ezüst kehely 1817-es beütött dátummal, K névbetűvel. Harang: Öntött bronz, közepén Szent Péter és Szent Pál alakját ábrázoló domborművel. Vállán körirat: FVDIT ME JOSEPHINE JUSTEL AGRIAE 1788. Alsó peremén: CVRAVIT EPISCOPALIS PAGUS KISKÖRENSIS.
Belső festés: díszítőfestés és mennyezetképek, 20. század.
Ránk maradt az egri püspökség 1766-os szerződése Zwenger Józseffel, amely szerint a paplakot elkészíti 205 forint készpénzért és 30 mázsa gabonáért valamint két sertésért, de az összes építőanyagot és a segédmunkásokat a munkáltató biztosítja.
Adatokkal rendelkezünk (alaprajz) arról, hogy a településen 1800 körül felépült a püspöki kocsma. Tervezője ennek is Francz József volt [EÉrs GazdL. Tervek II/55.]. Lebontásának dátuma ismeretlen.
Kőkereszt
1818
a templomkertben
Az 1819-es canonoca visitatio szerint a falu népe állíttatta. Kőlépcsős talapzaton, tagolt, keretelt, párkányos pilléren sziklautánzatú tömbből emelkedik ki a kőkereszt. A sziklatömbön a fájdalmas Anya áll összekulcsolt kézzel. Kőkorpusza szépen faragott.
Nepomuki Szent János szobor
barokk
1835
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:10798
Közterületen, a Kossuth u. 40. sz. előtt, a hevesi és a tiszanánai út elágazásánál.
Az 1819-es canonica visitatió szerint a helyén korábbi, 1774-ben készült szobor állt. Annak a pótlására állíttatta a falu lakossága ezt a szobrot. Lépcsőzetes talapzaton, kereszt alaprajzú, szögletes volutás, vájatolt törzsű, pillérekkel támasztott, párkányos fedőlappal ellátott, feliratos talapzatra helyezett, kisebb ívelt posztamensen álló a Nepomuki Szent János-szobor. A Szent papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal látható. Fejét kissé jobbra hajtja, hajviselete és ruházata részletező kidolgozású. Jó színvonalú, egri mestermunka. A talapzaton felirat:
AZ ISTEN
DITSŐSÉGÉRE
NEPOMVCENVS
SZENT JÁNOS
TISZTELETÉRE
ÁLITATOTT
MAJUS 13DIK
1835
Tiszai halász
köztéri szobor
mészkő, bronz 220x65x30 cm
2000
Alkotó: Halassy Csilla szobrász
Szent István Park
Szent István mellszobra
köztéri bronz szobor
2006
Alkotó: Varga Gábor szobrászművész
Szenti István Park
Kisköre várossá válásának alkalmából készült a Szent István téren a gyönyörű parkkal és a szökőkúttal. A Széchenyi utcára nyíló bejáratnál 2006. augusztus 20-án avatták fel Szent István államalapító királyunk szobrát jelképül és emlékeztetőül, jelezve, hogy az ember elszántsággal, előrelátással és akarattal nagy dolgokat képes véghezvinni.Az évforduló emlékére, a Képviselő-testület felkérésére Varga Gábor (1952-) szobrászművész elkészítette Szent István mellszobrát, melynek felavatása, megszentelése és a nagyközönségnek való átadása emelte az ünnep fényét. A park, amelyet Szent István parknak neveztek el istennek megszentelt hely volt, már a régmúltban is, hisz a középkori templom romjait találták meg a hősi emlékművek építésekor.
Kossuth Lajos (1802-1894) mellszobra
köztéri bronz mellszobor
2008
Alkotó: Varga Gábor szobrászművész
Állíttatta: Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet
Felavatták: 2008. 08. 20-án a Szent István parkban
Szent István Park
Gróf Széchenyi István (1791-1860) Mellszobra
bronz mellszobor
Alkotó: Varga István Gábor szobrászművész
Szent István Park