Római Katolikus Templom
Titulusa: Szent Péter és Szent Pál apostolok
barokk
1761
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2173
Fő út alsó 2.
Építtette: Garassalkovich I. Antal
Építőmester: Oraschek Ignác
Főoltárkép: Kovács Mihály, 1852
Orgona: 1860 körül (Mooser Lajos)
Falképek: 1930 (Takács István) majd 1993
A török kiűzése után a templom építésére vonatkozóan az elkezdődött plébánia összeírásokból nyerhetünk adatokat. 1696-ban nem említik a falu templomát. Az 1712-es országos összeírásban és az ahhoz nagyban hasonló 1733-37-esben egy romos középkori templomot említenek. Ekkor a káli egyházközség Kápolna fíliája, s mint az 1720-as jelentés lejegyzi, a templom akkor már Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve, de a falu a pestisjárvány miatt elhagyta [EÉrsEgyhL. archvet. no. 934.]. 1746-ban, amikor Tarnabod fíliájaként írták össze, az tudható meg róla, hogy áradás idején nehéz és veszélyes megközelíteni, rozoga állapotban van, falai repedeznek, az egész padlásrésze hiányzik, teteje sérült, s a tornya is tető nélküli. Félreeső helyen van, s csak a verebek fészkelnek benne [EÉrsEgyhL. canvis.]. 1810-ben még láthatók a templom romjai a Tarna partján, a régi falu közepén. A falu s egyben a templom sorsa is I. Grassalkovich Antal birtokszerzése után fordult kedvezőre 1741-től. A tornyos, kriptás, sekrestyével bővített, karzatos, de orgona nélküli templom építéséhez azonban csak 1761-ben kezdett, melyet szilárd anyagokból készíttetett és szintén Szent Péterről és Szent Pálról nevezte el az új kegyúr. Oraschek Ignác, Grassalkovich házi építésze tervei alapján, közel egy időben a hatvani templom építésével készült. Akkor egy oltára volt s rajta szép tabernákulum. A plébánia is ezidőtájt – 1764-ben – épült négy szobával [EÉrsEgyhL.Káli plebir. 1767 körül u.o. 1767. évi canvis.]. A templom számadásaiból kiolvashatóak a berendezésre vonatkozó adatok is: 1762-ben új harang, 1763-ban új umbrella illetve keresztelőkút, 1768-ban a templompadok, 1769-ben a szószék készült el. 1798-ban a kőfaragónak a kőlépcső kifaragásáért, 1799-ben a piktornak a mellékoltárért és a keresztkútért, majd a kőművesnek a templom kimeszeléséért fizettek.
A káli canonica visitációk közöl az 1810-ből tudunk meg a legtöbbet: a falu közepén, kis dombon álló templom alatt kripta van. Falai, boltozatai erősek, karzata kőből épült. A karzat alatti lépcső jobbra, a kórusra, balra az Úr sírboltjába vezet. A sekrestye boltozott, innen vezet a lépcső a szószékre, amely a templom oldalfalának támaszkodva, fából készült. A szentély leckeoldalán álló keresztkút fafoglalatba helyzetet réz. Három oltára volt: a főoltár Szent Péter és Pál, a mellékoltár Nepomuki Szent János és Szent Ottilia tiszteletére volt szentelve. A főoltáron lévő tabernákulum díszes, a gyertyatartók fából faragottak és aranyozottak. A falakon lévő képek: Páduai Szent Antalt, Szent Vendelt és Szent Annát ábrázolták. A káli plébánia iratai 1830-ban elmondják, hogy viola színű kazulát szerettek volna készíttetni Kovács Ignác egri szabó mesterrel, aki 141 forintért csinálta volna meg, melyből a munkadíj csupán 10 forintot tett ki. A többi a felsorolt hozzávalók árát jelentette. Az egri érsek ezért azt ajánlotta a káli plébánosnak, hogy a miseruhát vegye meg inkább készen a Majer vagy a Koszkleba pesti kereskedő cégnél, s utazzon ez ügyben el a pesti Lipót-napi vásárba [EÉrsEgyhL. Káli plebir. 1830. ]. Az 1835-ös feljegyzésekből arról értesülünk, hogy a templom egész tetőzete részben a régiség, részben egy földrengés miatt beszakadással fenyeget. Az egri érsekség megküldte Garssalkovich kegyúrnak Reiber Ignác egri kőművesmester felmérését, aki azonban a maga mesterével kívánta felülvizsgáltatni a templom állapotát. Utóbbi azonban nem találja olyan problémásnak a helyzetet.
1840-ben került a falu Károlyi György birtokába az által, hogy a gróf a debrői uradalmat, melyhez Kál község tartozott, megvásárolta. Az egri érsek szerint a templom boltozata a fedésére használt nehéz kőzsindely miatt összeroskadhat, így az új kegyúr 1841-ben megkezdte a felújítását. Új tetőt készíttetett, új ablakokat szereltetett, s a templom vakolatát kívül s belül kijavíttatta és befestette. Csak a főoltár új képe nem készült még el. 1842-ben a plébános felszentelte az felújított templomot. A sekrestyét az 1970-es években bővítették.
A középtornyos templom homlokzatán magasan egy-egy kosáríves záródású falfülke van a könyöklőpárkányos, kosáríves kórusablak magasságában. Szent Péter és Szent Pál szobrával (nem eredeti szobrok – historizáló, 20. század). A templom főhomlokzatán a toronnyal azonos szélességű, keskeny középrizalit kissé előre lép. Kapuja lábazatos, többszörösen tagolt kőkeretes bojtdísszel és lapított ívű ék alakú zárókővel díszített. A tagolt, nagy kiülésű osztópárkány az épületen ereszpárkányként fut körbe. A homlokzaton a két enyhe lejtésű oromfal-háromszög között sarok-falpillérekkel tagolt toronytestben könyökpárkányos, lapított íves, alacsony ablak, majd az övpárkány fölött a kórusablakhoz hasonló harangablak van. A tornyot nyolcélű, párnásan tagolt laternás és azon kis párnával koronázott bádogsisak fedi, kovácsoltvas kettős keresztel. A templom oldalfalain négy, magasan lévő, a kórusablakhoz hasonló, kőkeretes ablak van. Visszalépő, lapított kosárívvel záródó szentélyén ugyanolyan ablakkal, kontyolt nyeregtetővel. Balról féltetős sekrestyeépület, palahéj fedéssel.
Az ívelten előrelépő kórusmellvéd csehsüveg boltozaton pihen. A háromszakaszos, tágas templomhajó csehboltozatos, s a szűkített, lépcsővel megemelt szentély csegelyes, csehsüveg boltozattal fedett. A hajó bejárt felőli oldalán karzat van. A falfülkék, illetve a széles hevedereket hordó pillérek homorú és domború felületeket alkotnak.
A festett és részben aranyozott fa főoltár szarkofág alakú menzája barokk díszítésű. A tabernákulumot négy volutás aranyozott pilaszter díszíti. A klasszicista oltárépítmény magas oszlopszékén páros, aranyozott korinthoszi fejezetes oszlopok felett kialakított párkányon egy-egy angyal térdel. Az oszlopok között lévő félköríves záródású képfalban ma 19. századi festmény található. A főoltárképet a nem sokkal korábban Itáliából hazatérő és Egerben letelepedett abádszalóki születésű Kovács Mihály (1818-1892) akadémiai festő készítette. Az olaj-vászon kép egyházi festészetének egyik korai remeke. A kép jelzete: „Festette Tiszaadádi Kovács Mihály 1852-ben”. A Szent Pétert és Pált teljes alakban ábrázoló festmény hátterében egy klasszicizáló, kupolás templom látható. Az itáliai reneszánsz igézetében született képen a két apostol arckifejezése, gesztusa eréllyel teljes, nem nehéz bennük felidéznünk Raffaello vatikáni Athéni iskolájának két főalakját.
A diadalív két oldalán felállított mellékoltárok az 1770-es években készültek. Ma felettük újabb, Krisztus és Mária szobor van elhelyezve. A fehérre festett és részben aranyozott fa sztipeszeken faragott rokokó lángnyelves, tajtékos szabadon hullámzó díszítésű retabuluma IHS monogrammal díszítet volutás oromzatú tabernákulumot fog közre. A bal oldali mellékoltár antependiuma kinyitható, ide helyezték el a canonica visitatió által említett Szent sír Krisztusát.
A szószék szintén ebből a korból való (1770. körül), festett és aranyozott fa. A domború pillérhez tapadó tölcséres talpa kagylóformában végződik. Fölfelé szűkülő kosarán faragott levél, rocaille-os keretelésben felirat. Hangvetőjének áttört volutás oromzatán a törvénytáblák láthatók.
A Hordozható Mária szobor is 1770 körül készült. Pompásan faragott négy, öt-öt volutatagból összeállított oszlop tartja a rocaille-okból, bimbókból, virágos füzérekből összeállított baldachint. Alatta áll a faragott fa aranyozott koronát, fehér ruhát és világos kék köpönyeget viselő Madonna, a koronás Gyermek Jézussal a karján, Mária jobb kezében aranyozott jogar, Jézus kezében világ-alma. A Hordozható Mária kép 1800 körül készülhetett. Négy, aranyozott levélfüzérrel övezett fehér, aranyozott korinthoszi fejezetes oszlopon szögletes csigákból induló lebegő baldachin alatt félkörös záródású üvegezett, gazdagon faragott leveles, aranyozott empire képkeretben van a Fájdalmas Mária-kép. Belső oldala Pietá.
A templomhajóban két oldalon található Than Mór egy-egy festménye 1870-ből. Jobb oldalon félkörös záródású keretben az Angyali Üdvözlet jelenete látható. Kecses mozdulatú Gábriel előtt térdel a malasztot fogadó Mária. Mögötte olvasópulton nyitott könyv, fentről az Atyaisten lebegő alakjától a Szentlélek galambja száll alá. Szignált: Than Mór 1870. A templomhajó bal oldalán hasonló keretben függ a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény. Feltételezés szerit ez is Than Mór alkotása.
A templomhajóban négyszer 9 db oldalfákkal, karéjos sarkú betétmezőkkel díszített barokk tölgyfa pad, a sekrestyében pedig faragott, eredeti vasalású, fiókos barokk sekrestyeszekrény van. Említésre érdemesek a 12 karos réz csillárok, 18. század végi egri rézműves munkák. Szintén az egri korabarokk ötvösművészetet dicséri az aranyozott réz kehely, és az 1700 körül készült aranyozott, vert vörösréz és ezüst Úrmutató. A templom másik kelyhe 1763-bab készült, város (Pest) és mesterjeggyel ellátott aranyozott ezüst: Pasberger József műve.
A templom boltozatának falképeit 1930-ban a mezőkövesdi Takács István készítette.
FESZÜLET
későbarokk kőkereszt
1800, megújították 1896-ban
Műemléki védettség alatt nem áll
Templomkertben, a templom főhomlokzata előtt áll kerített lépcsős talapzaton. A talapzat pillérén a Golgota köveiből kiemelkedő kőkereszt, lábánál a Fájdalmas Anya későbarokk, jó kvalitású alakja áll. A kereszten faragott korpusz. A talapzaton karéjos sarkú, mélyített keretben felirat:
VILÁG VÁLTSÁGA
ÉRT KERESZTRE FE
SZITTETET KEGYES
IESUS KRISZTVSNAK
ANNYA TISZTELETE
RE ÉPITTETETT
SZENT ISTVÁN
HAVÁBAN NEMES
NOVÁKI IÁNOS
KÖLTSÉGÉVEL
Mária emlékmű
historizáló
1900 körül
Műemléki védettség alatt nem áll
A templomkertben klasszicizáló oszlopos, timpanonos kis kápolnában áll az imádkozó Szűz Mária szobra. Üdvözlégy Mária felirat olvasható a timpanon alatt. Mária fehér ruhában, világos kék köpenyben, derekán sötét kék szalaggal.
Feszület
népies jellegű kőemlék
1835
Rózsa út 13. szám alatti ház előtt
Műemléki védettség alatt nem áll
Három kőlépcsős talapzaton szögletes csigákkal támasztott pilléren párkányos fejezet, ezen a Golgota köveiből kinövő kőkereszt. Faragott kőkorpusszal. A pilléren vésett felirat:
A
MEGFESZÜLT
ÜDVÖZÍTŐ
JÉSVS
DVCSŐSÉGÉ
RE ÁLLÍTÁ
NS KOZMA
MÁRTONY
1835
ÁPRILIS 17
Szent Vendel
1972
Fő út alsó 4. Római katolikus templom kertjében
Műemléki védettség alatt nem áll
Alkotó: ifj. Máriahegyi János
Szent Vendel szobrát 1972-ben a Rózsafüzér Társulat állította fel a római katolikus egyházközösség Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt templomának udvarán.
Nepomuki Szent János
1973
Fő út alsó 4. Római katolikus templom kertjében
Műemléki védettség alatt nem áll
Alkotó: ifj. Máriahegyi János
Nepomuki Szent János szobrát 1973-ben a Rózsafüzér Társulat állította fel a római katolikus egyházközösség Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt templomának udvarán.
Első világháborús emlékmű
1938 – 1996
A régi községháza, a mai rendőrség előtt
Fő út felső 1.
Minden ünnepséget ennél az emlékműnél tartja Kál nagyközség lakossága, hiszen az eredetileg Szent István évében, 1938-ban az I. világháborúban elesettek emlékére állított Hősi emlékművet kiegészítették a magyar hősi múlt valahány eseményét őrző kegyhellyé. Eredetileg Kál nagyközség I. világháborúban elesett hőseinek nevét vésték rá, emlékeztetve az utókort. Később az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléktábláját is elhelyezték rajta, hiszen a szomszédos Kápolna melletti csatában több káli lakos is harcolt. Majd az 1956-os emléktábla került a talapzatra, valamint a község címerét is láthatjuk rajta.
Az eredeti Turulmadár megrongálódott, az újat Király Róbert egri szobrász készítette 1996-ban.
„Málenkij robot” – emlékmű
2005
Kál-Kápolna vasútállomás
Terv: Varga Csaba építész
Kőszobrász: Csengery János
2005. szeptember 24-én, a Kál-Kápolnai vasútállomáson emlékművet avattak az elhurcoltak emlékére. A túlélők és az elhurcoltak utódai fejet hajtottak, és megemlékeztek a szenvedésekről az átélt borzalmakról, és az ártatlan áldozatokról. Az emlékművön olvashatók azoknak a településeknek nevei, amelyeknek lakóit, 1945. januárjában itt vagonírozták be, és innen vittek „Málenkij Robotra” Ukrajnába.
Szökőkút
Fő út felső 1. előtt az első világháborús emlékművel szemben.