Római Katolikus Templom
Titulusa: Szűz Mária neve
1796
Műemléki védettség alatt nem áll
Fő út
Hevesvezekény 1733-ban Pély fíliája, de temploma nincsen. 1780-tól Tarnaszentmiklós fíliája, templomának építését 1796-ban fejezték be. Kegyura a Szalagháry család volt. Az alsóhevesi esperesi kerület jegyzőkönyve szerint 1810-ben a kis templomban istentiszteletet nem tartanak [EÉrsEgyhL.]. Ugyanott 1813-ban azt írták, hogy a Mária neve tiszteletére emelt templomot nem régen a Szalagháry család építtette újonnan, de máris erős repedésekkel van tele a karzatnál és a sekrestyénél és a kegyúr nem igyekszik megjavíttatni. Az 1826 évi tarnaszentmiklósi plébániai iratok felvázolják a templom teljes építéstörténetét: e szerint a templomot Szalgháry János kezdte építtetni, majd özvegye, Kozma Mária folytatta 1793-ban bekövetkezett haláláig. Végrendeletileg több ezer forintot hagyott a befejezésére, s ékszereket a berendezés elkészítésére. Fiuk, Szalgháry József fejezte be 1796-ban és Mária tiszteletére szentelték. A statikailag rosszul megtervezett épület 1818 körül már összeroskadással fenyegetett. Galambok és baglyok tanyája volt. 1825-ben az istentiszteletet és a hittantanítást már a szabad ég alatt, a temetőben kellett lebonyolítani. Szalgháry semmit sem tett a templom helyreállításáért, s egy másik ottani birtokos, Goth Sándor szerint nem csak zsugori volt, hanem „némely Franczia nevezetű egyházi történetek írója könyvének fogyatkozott itilettel végzett olvasása óta az egyházi személyek iránt viseltető megvetése és utálata miatt”, házanépét sem engedte templomba járni, s azzal fenyegetőzött, hogy a templomot magtárrá teszi. Az érsek többszöri felszólítására a tetőt Polereczky egri ácsmesterrel mégis rendbehozatta.
Az egyhajós, egy középtornyos kis templom (inkább kápolna) homlokzata északra néz. Az egyenes lezárású oromzat közé fogott, enyhén előre lépő toronyba kőkeretezésű kapu felett szegmensíves ablak, illetve félköríves záródású toronyablakok vannak foglalva. A tornyocska gúla alakú sisakkal van lezárása. A tagolatlan oldalhomlokzatának jobb oldalán kettő, bal oldalán egy szegmensíves ablaka van. Kis boltozatos sekrestye bővíti a teret, ahonnan feljárat nyílik a szószékhez. Félköríves záródású szentélye egybe van építve a templom síklefedéses egyetlen hajójával. A bejárat feletti karzat mellvédje középen kissé előre domborodik.
A 18. század végi fából faragott, fehérre festett koporsó alakú főoltár aranyozott rozettákkal és füzérekkel díszített. A tabernákulum rozettás, kannelúrázott pilaszterei között lévő szentségház ajtaján fából faragott feszület. A golyvázott, fogazott párkány két oldalán egy-egy váza, oromzatán Agnus Dei szobor. Az oltármenza két szélén volután térdelő széttárt szárnyú színezett angyalpár.
A 18. század végi fából készült faragott szószék az oltárhoz hasonlóan fehérre van festve, díszei aranyozottak. A mellvéd közepén két színezett puttó fej, alul leveles, bogyós-gyümölcsös díszítéssel. A füzérdíszes hangvető tetejét Mózes-tábla díszíti harsonákkal.
18. század végi fából faragott keresztelőkút fehérre van festve, s a szószékhez hasonló aranyozott díszítéssel.
18. század végi fehérsekrestyeszekrény kétrészes, oromzatán hajlított ívvel lezárt. Három ajtóval, alsó részében fiókokkal.
A bejárat mellett 18. században készült hordozható Mária Immaculata szobor áll. A színezett fa szoborhoz akantuszlevél-díszes, volutás, hajlított ívekből kialakított baldachinos Mária-ház tartozik, oromzatát sugárdíszen Mária monogrammal díszített.
A templom felszerelés közül említést érdemel a 18. századi „M K” mesterjeggyel ellátott aranyozott kehely és paténa. A rokokó C.D. és hátul M.K. beütött monogramos ezüst úrmutató és a 18. század elején készült aranyozott cibórium.
Szalgháry-kastély
barokk
1770 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2244
Fő u. 33.
Építtette: Szalagháry János
Kőművesmester: Quadri Kristóf
1696-99 között Körber Fülöp egri prefektus lett a falu birtokosa. Mária Borbála nevű lányát Szalgháry József vette feleségül, így ő lett az egyik földesura a falunak. A 18. században a család már a falu kétharmadát birtokolta.
Feltehetően Szalgháry János építtette Quadri Kristóf gyöngyösi építőmesterrel 1770 körül ezt a szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, barokk kastélyt. Kéttraktusos utcára néző homlokzatának középrizalitja íves oromzattal lezárt. Gazdagon keretelt, hajlított ívű, erősen kiemelkedő szemöldökpárkányos ablakai a+b+b+a kiosztásúak. A kerti homlokzat (a+a+b+b+b+a+a) háromszög alakú timpanonnal lezárt, kisebb kiülésű rizalitjában nyílik a bejárat. A lépcsős feljáratú előre ugró térrész felülvilágítós szalagkeretes ajtaja mellett egy-egy ablak található, felette, a timpanon alatt párkánnyal elválasztott attikafal teszi elegánssá az homlokzatot. Falsávos oldalhomlokzatain szegmensíves ablakok mellett egy újabb ajtó található. Csonkakontyolt, vízvetős, manzárdtetős lefedéssel, bádog vázákkal, s az emeleten két-két manzárdablak kialakított a tetőszerkezet. Bent részben csehsüveg boltozatosak a helyiségek, a nyílászárók többségét a 20. század első felében kicserélték, de megmaradt néhány eredeti barokk ajtótok. Udvari oldalán eltérő homlokzati tagolású keskenyebb traktussal bővítették a 20. század elején.
Jelenlegi funkciója; Községi művelődési otthon, könyvtár és rendelőintézet. A kastélyt nem túl régen újíthatták fel, azonban a falain, kb. 2 méteres magasságban jókora foltokban málladozik a vakolat.
Meglehetősen furcsa a helyzet, ugyanis a kastély (inkább csak kúria) közelében, talán 100 méterre van egy másik épület, amiben egykor Kastély Presszó és Posta is üzemelt, most viszont elhagyatott, elhanyagolt és üres. Ennek főbejárata fölött címerpajzs is van (hátsó bejárata fölött az 1929-es évszám olvasható), vélhető tehát, hogy ez is valamiféle úri család épülete lehetett egykor.
Szinay–Vratarics-kúria (Polgármesteri Hivatal)
klasszicista kúria
1840 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2243
Alkotmány u. 2.
A Szinay család építtette 1840 körül, később a Vratarics család használta.
Szabadon álló, földszintes épület. Lépcsőzetes feljáratú tornácát nyolc, felfelé keskenyedő, lábazat nélküli dór oszlop támasztja alá. A kéttraktusos épület kerti homlokzatán középrizalit, kettős dór falpillérekkel tagolt falsíkjaiban szalagkeretes ablakok vannak. Jobb oldalhomlokzatán szalagkeretes ablak töri át a falat. Széles, magas, kontyolt nyeregtetős a terőszerkezete. Belső terei sík lefedésűek. A 20. század második felében erősen átalakították.
Nepomuki Szent János-szobor
késő barokk
1829
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10789
Alkotmány u. 2.
Település központjában, úttorkolat alkotta teresedésen álló homokkő szobor. Lépcsős alépítményen, meanderrel és kannelúrával díszített, felül kiszélesedő hasáb alakú feliratos talapzaton áll. Felirata: Sancte Johannes Nepomucene famae rerumove custos ora pro nobis. Rajta kisebb talapzaton Nepomuki Szent János szobra áll. A szent papi ornátusban: karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszttel és pálmaággal, feje körül csillagkoszorúval látható. A szobrot 1992-ben restaurálták.
Kőkereszt
historizáló
1894
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10790
Fő u. 78. sz. előtt
Lépcsős alépítményen, hasáb alakú párkányos posztamens talapzaton álló karéjos kőkereszt korpusszal. Felirata: AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLITATTA RÁGÓ LÁSZLÓ ÉS NEJE NAGY OTILLIA 1894. Restaurálva 1993-ban.