Római katolikus templom
Titulusa: Keresztelő Szent János születése
Gótikus előzmények, barokk
1746-67, tornya: 1771-1774
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2241; régészeti lelőhely-azonosító: 67498
Erkel Ferenc út
Építtető: Gótikus előzményekre gr. Erdődy Gábor egri püspök és Haller Sámuel kegyúr
Mennyezetfreskó: Antoine Rosier, 1759 körül
Főoltárkép: Antoine Rosier, 1759 körül
Szószék: Taller József
Heves a középkorban főesperességi központ volt, tehát értelemszerűen templommal is kellett, hogy rendelkezzen. Ennek legkorábbi említése 1203-ból való, s titulusa megegyezett a hevesi templom jelenlegi titulusával: Keresztelő Szent János. Plébániatemplomáról is tudunk, Szent Márton titulussal, első okleveles említése: 1358 (Kovács Béla Tanulmányok Hevesről, 2001 – A hevesi főesperesség a középkorban. 88.). A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt főesperesi templomról meglétén kívül semmit sem tudunk, mert az ispáni vár helye is ismeretlen. Állhatott a várban, de a vár szomszédságában is. Védőszentjének kiválasztása utalhat eredeti keresztelő-egyház funkciójára. A településen álló Hitvalló Szent Márton tiszteletére szentelt plébánia templom román kori előzménye annak ellenére feltételezhető, hogy a barokk korban átépített templom 1969-es javításakor csak gótikus részek kerültek elő. Meglétére a templom melletti csatornaárok 2-3 méteres mélységéből 1966-ban megtalált, valaha elásott harang előkerülése és felirata a bizonyíték:
ANNO DOMINI MCCCCLXV
ISTA CAMPANA EST FACTA PER MAGISTRUM PAULUM
AD HONOREM SANCTI MARTINI CONFESSORIS DE HEVES
(Az Úr 1465. esztendejében készíttetett ez a harang Pál mester által a hevesi Szent Márton hitvalló tiszteletére) (Kovács Béla: 20. jegyzet)
Bél Mátyás (1684 – 1749), a „valamikori virágzó mezőváros (…) egykori jeles épületeinek romjai” között sorolta fel „a szilárd anyagból szépen megépített” Szent János templomot. A 15. század második felében épült gótikus templom „jelentős kőfalai” a török hódoltság után, és a felszabadító császári csapatok törököt kiűző gyújtogatása után tehát még álltak. „Ezek a templomfalak nemcsak azért figyelemre méltók, mert a város régi fényét mentették át az utókorra, hanem azért is, mert helyreállíthatók nem nagy költséggel” – folytatja Bél [Orsz. Széchenyi Kvt. Fol.Lat.3376.] (Bél Mátyás, 1968.90-91.). Ez, a jelentékeny méretű gótikus templom Rómer Flóris szerint, háromhajós lehetett. A török pusztítás utáni felújítására vonatkozó első adat 1718-ból való, miszerint a lassan benépesülő település első plébánosa, Sebestyén György kitisztíttatta és istentiszteletre alkalmassá tette [ELEgytvL. Canvis. 1819.]. Az anyakönyveket is ettől az időtől kezdték el vezetni, és rendszeressé vált a plébánosi szolgálat. A 18. században már keresztelő Szent János a plébániatemplom titulusa (s maradt azóta is), minden valószínűség szerint az egyházi hagyomány őrizte meg a főesperesi templom védőszentjének a nevét. Így 1720-ban a következőképpen írták le: „Egykori nagyszerű temploma Szent János tiszteletére van szentelve, de most már romokban van.” 1732-ben pedig: „Nagyszerű templom, a szentélyt kivéve romjaiból helyreállíttatott.” A templom méreteire vonatkozóan is maradtak fenn adatok, melyek ráillenek a mai templomra: a szentély 7 és fél öl hosszú, 6 öl széles és magas, a hajó 12 és fél öl hosszú és 9 öl széles, valamint 6 öl magas. Oltárairól is szól az egyházlátogatási jelentés: Főoltára Mária Mennybemenetelét ábrázolja, mellékoltárai pedig Nepomuki Szent János és Szűz Mária tiszteletére voltak szentelve. Három harangja volt az akkor még fa toronyban [MNL OL Mikr.f. Can.vis.1746.]. Az akkori földesúr, Szeleczky báró viseltre a kegyúri terheket [EÉrsEgyhL. Archvet. N.934.].
Újjáépítésére az 1740-es évekből vannak adatok: 1745-ben Barkóczy Ferenc egri püspök levelet írt Haller Sámuelnek, a templom építkezéseinek előmozdítása érdekében, melynek „fő inspectioját” magágak kívánta fenntartani [OL.OrczyL. Missiles. Fasc.16.]. A feljegyzések a mészvásárlástól [Primási lt. Esztergom. AE:V: no. 2101/11.B.] kezdve a Pauer Lőrinc kőfaragó részére kifizetett számlán át [OL. OrczyL Oec.fasc.5.; 9.] képet adnak a munkálatokról. Az 1767-es canonica visitatio már a megépült, szép nagy templomról tesz említést, melyet Haller Sámuel generális építtetett. Ezután készült el a homlokzathoz csatolt templomtorony, melyet gr. Haller Sámuel tábornok és Barkóczy Ferenc püspök közösen állíttatott helyre. Homlokzatához kapcsolódó tornyát 1771-74-ben építették. Az uradalom 500 forinttal járult hozzá az építkezéshez, a hevesi lakosok pedig két évre mentesültek a közmunka terhei alól [OL. OrczyL. Oec.no.45.; HemL. Közgyül.jkv.306/1772.]. Az 1772-es canonica visitatio szerint Haller Sámuel építtette a homlokzatot, a tornyot és az egész belső boltozatot 1772-ben [EÉrsEgyhL. Alsóheves esp.ker.lát.jkv.]. 1774-ben az óracsináló barátnak és az esztergályosnak fizettek a toronyóráért, s ugyan ebben az évben az új harangot is felhúzták a toronybéli helyére [OL.OrczyL. Oec.fasc.9.no.325, 95.]. A szentélyt újonnan zsindelyező ácsokat 1777-ben fizették ki [OL. OrczyL Oec.fasc. fasc. 3. no. 102.]. A templomot 1818-ban átfedték, a kórust, a hívek számának megnövekedése miatt – Orczy Lőrinc támogatásával – kibővítették, s ebben az évben rakták le a kőpadlót is. Ezeken a feljegyzéseken kívül az 1819-es canonica visitatioban a templom berendezéséről is olvashatunk: említés esik a Keresztelő Szent János főoltárról, két mellékoltárról, 14 régi és 10 új padról, a szószékről, keresztelőkútról és az orgonáról [EÉrsEgyhL. canvis 1819.].
Az 1852-es mérnöki szemle szerint az épület jó állapotban volt, teteje zsindelyezett, toronysisakja réz volt [EÉrsEgyhL. Recski plebir.].
A lakosság vallásos buzgalmának növekedését jelzi, hogy az 1940-es évekre szűknek bizonyult a templom, de állapota is erősen leromlott. A főesperesi látogatási jelentés szerint „a falak piszkosak, a padlózat gödrös, a padok rozoga tákolmányok, a főoltár korhadt és megroggyant, a szúette tabernákulum karóval van alátámasztva, a fa régi gyertyatartók dróttal vannak összefoglalva” [EFL. A.p. 1938. Főesperesi látogatás jkv.e.]. Felmerült a kibővítés lehetősége, de ezt elvetették, mivel az megbontaná a templom külső egységét. A teljes felújításra 1942-ben került sor: az 1818-ban emelt körbefutó karzatot lebontották, az orgonakarzatot kiszélesítették és új orgonát helyeztek el rajta, valamint a legújabb kutatások szerint a gótikus elfalazások feltárása is elkezdődött (2013-as szondázó falkutatások dokumentációja – Hevesi Múzeum Adattára). A további munkálatokat, gyarapodást, fejlődést megakadályozták a háborús események. A háborús károkról 1945-ben többek között a plébános – Buczkó János – a következőket jelentette: „Templomunkat a kiürítés alatt feltörték, az összes szőnyegeket, fehérneműket mind elvitték, a mellékoltárok ereklyéit feltörték, A Szentek szobrait megcsonkították, vagy összetörték, a lobogók közül többet szétvagdostak, orgonánkat leszerelték… Csak a magunkkal vitt kelyhek maradtak meg.” [EFL. A.p. 1945. ápr.9.]
Az új államhatalom nem engedte tevékenykedni a régi egyesületeket, vallásos alapítványokat, minimálisra szorította vissza az egyház kapcsolatteremtő tevékenységét, mindamellett megszűnt a kegyúri háttér, s maga az egyház is az egyébként vallásszabadságot ígérő szocialista hatalom szolgálatára szólította fel a híveket. Az egyházközség anyagi alapjainak megváltozása, állami finanszírozása kezdődött el az 1950-es években, a műemléki szempontokat is érvényesítve, melynek első beruházása a toronysisak felújítása volt. A régi mintájára újították meg [Hist.Dom.]. 1968-ban szükségessé vált a torony fagerendázatának és bádogtetejének a megújítása. A következő évben az Országos Műemléki felügyelet útmutatása szerint megtörtén az első régészeti szempontú falkutatás, melynek alkalmával feltárták az elfalazott gótikus nyílásokat (ablakrendszert) a déli falszakaszon. 2006-ban lezajlott a templom falfestményeinek restaurálása. A restaurálási munkákat Maracskó Izabella és Répássy Róbert vezették. 2011-ben majd 2013-ban újabb falkutatások történtek, hogy értelmezhető legyen a középkori és a barokk építkezésnek az egymáshoz való viszonya.
Az előre ívelt homlokzatból lesarkított rizalittal lép előre a középen álló torony. A főbejárat füles barokk kőkeretének zárókövére az 1942-es restaurálási évszám van bevésve. A régi ajtószárnyakon rokokó kovácsolt vas kilincs van. A rizalittól két oldalt négy-négy, magas lábazatra állított falpillér tagolja a főhomlokzatot. Közöttük a karzat magasságában szegmentíves, szemöldökös ablakok nyílnak, alattuk kis hegedűablak. A háromtagú golyvázott főpárkány fölött meredeken emelkednek az oromfalak, sarkaikon kis oromdísszel. A tornyon lévő karzatablak széles szegmentíves, felette ívelt szemöldök, feljebb alacsony szegmentíves világító balak, majd a felső emeleten a torony mind a négy oldalán félköríves záródású harangablakok. Az órapárkányban óra, majd magas toronysisak, lapos, hagymaidomra helyezett laternaszerű tagozattal.
Az északi főfalon a hajónak négy kétosztatú támpillére van. A homlokzattól számított második és negyedik egy-egy barokk ablak miatt megrövidítve. A harmadik és a negyedik között gótikus, szemöldökgyámos kapuzat felső része látható, helyzete feltöltött talajszintről tanúskodik. A hajóval azonos magasságú, de keskenyebb szentély északi falához egyszerű sekrestye csatlakozik. Egyszerű ablaka mellett 1969-ben keskeny, kőkeretes gótikus ablakot tártak fel. A nyolcszög három oldalával záruló szentély sarkain osztatlan támpillérek állnak. ÉK-re és DK-re egy-egy szalagkeretes, félköríves barokk ablak nyílik. A DK-i szentélyfalon a barokk ablak alatt egy gótikus ablak alsó részét találták meg, de a szentély déli falán is feltártak két hasonló csúcsíves, kőrácsos ablakot, egyiknek a rácsozata ép, halhólyag dísszel. A hajó sarkához támaszkodva kis oratórium épült, barokk ablakokkal és egyenes záródású ajtóval. A templomhajó déli oldalán is gótikus elemek sorát tárták fel. A kőkeretes barokk oldalbejárat mellett szemöldökgyámos, pálcatagos gótikus ajtó nyomai láthatók. A szentély alatt kripta, melyet 1942-ben kibontottak, majd ismét elfalaztak.
Hatalmas csehsüveg boltozatos tér, három boltszakaszos hajóval, csehsüveggel és félkupolával fedett kétszakaszos szentéllyel, a hajó Ny-i oldalán, a torony alatt karzat. A torony alatti tér kolostorboltozattal fedett, innen indul a feljárat a kórusra és a harangtoronyba. A két pilléren nyugvó falazott kórus mellvédje kidomborodó és stukkóval díszített. A hajó és a szentély boltszakaszait széles, tagolt, párkányfejezetes falpillérek és széles hevederívek választják el.
A mennyezet boltszakaszait a Kracke János Lukács köréhez tartozó Antoine Rosier freskói díszítik. A freskó üde, világos, harmonikus színhatású. A boltszakaszok ovális képtükrében a kórus felől a szentély felé haladva először (stílusosan a karzat felett), A zenélő Dávid király, majd Keresztelő Szent János pusztai prédikációja, majd Keresztelő Szent János Heródes elé állítása – újszövetségi jelenetek láthatók. A fülkékben a négy evangélista képe, a szentély mennyezetén Heródes lakomája, illetve Keresztelő Szent János lefejezése látható, melyek a 18. század második felében készültek.
A főoltár koporsó alakú sztipesze fából készült füzéres rokokó díszítéssel. Rajta rokokó tabernákulum áll, mellette két térdelő angyal, rajta Agnus Dei szobor. Az oltárképet szintén Antione Rosier festette. A rokokó keretbe helyezett festmény Jézus keresztelését ábrázolja (18. század második fele). A mellékoltárok egyszerű kő sztipeszén faragott gyertyatartók és olaj-vászon oltárképek vannak. Bal oldalon Magdolna a Megfeszített Krisztussal, barokk munka. A jobb oldalon Mária, Szignálva: A.Reiner Pinx.1765. A szószék a 18. század második felében készült, kvalitásos barokk munka: Életnagyságtól nagyobb, színezett fa Szent Kristók-szobor tartja a szószék kerek, virágkehelyszerűen kialakított, csavart levelekkel díszített, rokokó kosarát. A hátfalat XVI. Lajos stílusú díszítmények borítják, kerek hangvetőjén voluták, csúcsán Szentlélekgalamb sugárkévében. Feljárati lépcsője a templomból. Taller József pesti képfaragó munkája. Az egyszerű tölgyfa padok barokk profilúak, ülésdeszkáikat kicserélték. A kórus alatt Mária neveltetése (barokk olajkép), a sekrestyében feketére festett kereszten életnagyságúnál kisebb korpusz. Jó kvalitású barokk munka.
A római Katolikus templom műemléki környezete
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:6859
A település központjában, parkban álló római katolikus templom műemléki környezete a következő lehatárolással: Ny-on a 1470/1. hrsz. D-i, Ny-i, illetve É-i határa a 1472. hrsz.-ú telek Ny-i határáig. Ennek mentén az műemléki környezet határa eléri a Hunyadi János utat, azt É-i irányban átszeli. Az út túlsó oldalán a határ a 247. és 250. hrsz. É-i határa a Bethlen Gábor útig, ezt K-i irányban egyenesen átszelve a túloldalon a 289/5. hrsz. mentén É-nak fordul a telek határáig. A telket É-on megkerülve folytatódik a 301. hrsz. ÉK-i sarkáig, ahol az utat K-i irányban átszelve megkerüli a 786. hrsz.-ot, D-i irányban átszeli a Szerelem Alfréd utat, a 835. hrsz. és a 836. hrsz. K-i határa mentén eléri és keresztezi a Baross Gábor utat, tovább halad a 934. hrsz. és a 935. hrsz. ÉK-i határa mentén az utóbbi ÉK-i sarkáig, ahol DNy-nak fordulva eléri a Hősök terét. Itt az út középtengelyében haladva az eléri a Kossuth Lajos u. É-i folytatásában elterülő közterület Ny-i térfalát, ahol É-nak fordul 1331/1. hrsz.-ig. Itt Ny-nak fordulva a 1331/1. és a 1332. hrsz.-ok D-i határa mentén éri el az Erkel Ferenc utat, aminek középtengelyében É-nak, majd Ny-nak fordulva a kiindulási pontot.
Nepomuki Szent János-szobor
rokokó
1768
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2242
Erkel Ferenc út, templomkert
A templomtól északra állították fel 1768-ban. Anyaga homokkő. A lépcsőzetes, magas, hasáb alakú talapzaton álló Nepomuki Szent János-szobrot. A szent papi ornátusban, kezében kereszttel és fején birétummal látható. Talapzatának előoldalán kartusban az egykori felállítás évszámával. A szobrot többször átfestették. Provinciális mű.
Református templom
1895
Műemléki felügyelet alatt nem áll
A református egyházközség 1570 óta létezik a faluban. A ma álló, 1926-29 között épület templom elődje egy kis 1859-es fatornyos épület volt, amelyről nem maradt fenn ábrázolás. A református egyház fíliaként működött 1790 óta, 1859 óta anyaegyház.
Városháza
klasszicista
19. század első fele
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2240
Hősök tere
ma a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény kapott benne helyet
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület. A térre néző D-i homlokzatán hatosztatú tornác, sima törzsű, kéttagú fejezetes és lábazatos dór oszlopokkal. Felettük sima fríz nyugszik, majd erőteljesen profilált főpárkány, attika és lapos kontyolt nyeregtető cseréphéjazattal. A rövid oldalhomlokzatokon négy-négy szalagkeretes, könyöklőpárkányos ablak. É-i hosszoldalon 4+3+4 ablaktengelyes kiosztással, háromszögű timpanonos középrizalittal. Benne Heves város címere: hármas halmon álló kétfarkú koronás oroszlán, mely kalászcsokrot és kardot tart. Kéttraktusos belső tere átalakított. 2005-ben nyílt meg benne a város múltját és jelenét egy helyen bemutató Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása tekinthető meg.
Remenyik-kúria
klasszicista
1840 körül
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2237
Deák Ferenc u. 41.
Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben.
Egy régebbi épület helyén épült 1840 körül. A Borovszy-féle megyetörténetben jelzett 1905-ös évszám átépítést jelezhet dr. Remenyik István birtoklása idején. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Kúriájuk utcasorban, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nyolc holdas park vette körül. Utcai főhomlokzatán, középen két egymás mögött álló oszlopon nyugvó klasszicista előtornáccal, háromszögű timpanonnal. Abban a Remenyik család címere. Kétoldalt három-három toszkán oszlopos tornác. Az oszlopok fölött sima fríz. Három lépcső vezet fel a tornácra, melyre nyolc tengelyben egyszerű historizáló szalagkeretes ajtók és ablakok nyílnak. Udvari homlokzatán újabb favázas veranda.
Dobóczky-kúria, Kállay-kúria
klasszicista
1842
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2238
Dobó u. 29
Építtette: Dobóczky Imre
Az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma kapott benne helyet
A Dobóczky családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az 1842-ben épített kúriájuk külsejében ma is őrzi eredeti formáját. A Dobóczky-kúria utcasorban, szabadon álló, kertes ház. Széles, téglalap alaprajzú, földszintes kúria. Nagy kontyolt tetejét pala fedi. Főhomlokzatának középtengelyében erőteljesen kiugró oszlopos tornác, a tornác előtt, a sarkokon három-három oszloppal alátámasztott portikusz. A sima törzsű oszlopok lábazattal és lapos, kéttagú fejezettel vannak ellátva. Nagy, háromszögű timpanonjának csúcsán két apró padlásablak, a timpanon közepén eredetileg címer lehetett. Kétoldalt, a tornác folytatásában, egy-egy kettős oszlop, majd egy-egy ablaktengelyes falszakasz következik. Az ablakokat kettős falpillérek fogják köze. A tornác alatt ajtók. Balra, az épület végéhez egy egyablaktengelyes, külön nyeregtetős toldalék csatlakozik, ennek oldalrizalitján íves, szecessziós vakolatdíszes oromdísz teszi még különlegesebbé ezt a nemesi lakot. A toldalék hátrafelé csak a két ablakos oldalhomlokzat közepéig nyúlik, ott lépcsős feljárata van. A hátsó hosszoldali homlokzat 1+4+2 ablaktengelyes, a négy középső ablak enyhén kilépő rizalitban van elhelyezve. A jobb oldali oldalhomlokzaton négy ablak nyílik. Valamennyi ablaka szalagkeretes, könyöklőpárkányos, de az ablaktokok már nem eredetiek. A belső térben az út felé eső oldalán folyosója van.
KÁLLAY-KÚRIA
A Dobóczky-kúriával azonos helyrajzi számon álló a Kállay-kúria. Mélyen, bent az udvarban, az út felé fésűs elhelyezésben, szabadon áll. Téglalap alaprajzú, földszintes klasszicista épület. Főhomlokzatán sima törzsű, vaskos, lábazat nélküli, kéttagú fejezetes dór oszlopos középtornáccal, amelyet az utóbbi időkben beépítettek. A tornácra jellegtelen ajtók és ablakok nyílnak, a tornác beforduló sarkaiban egy-egy kis ajtó nyílik. Az oszlopok felett sima fríz. A tornácot két-két ablaktengelyes falszakasz fogja közre A szegmentíves, rokokó jellegű kartusdíszes szemöldökpárkányos ablakok feltűnően alacsonyan helyezkednek el. Bal oldali rövid homlokzatán sima falszakasz, majd három ablak, jobb oldalán az út felé csak egy jellegtelen ajtó nyílik. Hátsó homlokzatát (valószínűleg utólagos) ajtóval áttört s négy ablaktengelyes középrizalit tagolja, illetve egy-egy vápatetővel csatlakozó sarokrész, háromszögű oromzattal. Bennük egy-egy kerek alak, homlokzataikon két-két tengelyben a többihez hasonlító díszes ablak. Lapos, kontyolt cseréptető fedi. A mai alaprajz valószínűleg az eredetileg U alaprajzú ház szárnyközének utólagos beépítésével alakult ki. A belsőben historizáló nyílászárók. Telkén egyemeletes, nyeregtetős magtár áll, a 20. század elejéről. Belső tere funkciójának megfelelően átalakított.
Radich-kúriák
klasszicista
1840-es évek, feltehetően, korábbi, 18. századi részekkel
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:2239
Kossuth Lajos u. 26–28.
Hevesi Háziipari Szövetkezet központja
A Radicsoknak két – egymással szembenéző – kúriájuk volt, az egyik feltehetően 18. századi, a másik az 1840-es években épült. Radics Miklós volt a család legjelentősebb képviselője, aki Heves vármegye követeként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen. Tagja volt annak a száztagú küldöttségnek, akik Kossuth felirati javaslatát vitték Bécsbe, az uralkodóházhoz.
1. kúria: A nagy udvarban, a telekbelső ÉNy-i részén szabadon álló, eredetileg L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület több hozzáépítéssel. A szomszéd telekre néző főhomlokzata hat vaskos toszkán oszlopos, végigfutó tornáccal hangsúlyozott. A tornác gerendás mennyezettel fedett, az oszlopok oszlopszéken állnak. Két ajtó és három szalagkeretes, könyöklőpárkányos (barokk?) ablak nyílik a tornácra. Az utca felé áll az L alaprajz rövidebb oldala, itt két oszloppal folytatódik a tornác, mely kis sarokrizalitba torkollik. Kétmenetes belső terei sík illetve csehboltozatos fedésűek, a két traktus határán egy-egy széles, padlóig futó hevederív látható.
2. kúria: A második világháború idején erősen megrongálódott ez az 1840-es években épült kúria. 1957-ben állították helyre, de az egyik sarkát egy ablaktengely szélességben lebontották, így a homlokzat szimmetriája csonkává vált. Belsejében több kisebb boltozatos szobát összenyitottak, nagyobb síkmennyezettel fedet tereket alakítva így ki. A telekbelsőben, a D-i telekhatáron, az utca felé fésűs elrendezésben, szabadon áll. Főhomlokzata a másik Radics-kúria felé néz. Háromtagú főpárkány felett cseréppel fedett kontyolt nyeregtető fedi.
Belső terei jellemzően átalakítottak, három helységben magmaradt az eredeti csehsüveg-boltozat.
Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja (Kossuth u. 26., tel.: 36/346-811). A szövetkezetben sok népi iparművész dolgozik, legszebb alkotásaik a kúriaépület bemutatótermében tekinthetők meg. Az udvarban található másik, felújított Radics-kúriát kiállítóhelyként üzemeltetik. A hevesi szőttes alapozta meg a város nemzetközi ismertségét.
Volt Básthy, azelőtt CSOPAKI–THORMA-Kastély
klasszicista
1840
Arany János út 62.
Építtette: Csopaki Ferencné Dobóczky Anna
Az 1900-as évek elején Básthy Ignácé volt. Kertben álló földszintes épület emeletes középrizalittal. Átépített. Főhomlokzatának közepén négy oszlopon álló előtornác van, melyet hátoldalán is négy oszlop támaszt meg. Alatta kocsiáthajtó, fölötte egyszerű vasrácsos erkély. A lapos lábazatra helyezett, kéttagú fejezetes oszlopok sima törzsűek, Az erkély mögött háromszögű, címerdíszes timpanonos, négy féloszloppal tagolt falsík, a hátsó épület-traktus újabb manzárdtetővel fedett. A kocsialáhajtó két oldalán egy-egy oszlopos fedett tornác, majd két-két ablaktengelyes épületszárny. A tornácra egy-egy felülvilágítós, félköríves záródású ajtó nyílik.
Úri kaszinó
1850-as évek
Szerelem Alfréd út – Hősök tere
Jelenleg a Polgármesteri Hivatal étkezdéje.
1909-ben így írtak róla: „A község intelligencziájának találkozó helye a Kaszinó, mely csinos és a kor igényeinek mindenben megfelelő tágas helyiségeivel a legkényesebb igényeket is kielégíti.” Az értelmiség, legfőképp a helyi zsidóság találkozó helye volt.
Piroska – villa
A 19. század második fele
Szerelem Alfréd út
Építette a jelentős hivatali rangokat betöltő Nemcsik család. Lányukról, Piroskáról nevezték el a villát.
Köves-ház
1910-es évek
Deák Ferenc út
Ma az Intézményellátó Gazdasági Hivatal működik benne.
Köves Béla gabonabizományos és kereskedő építtette. Ez volt Heves második emeletes épülete. Kifejezetten városias hatású, a homlokzat egészének díszítésmódjában klasszikus görög stíluselemeket használtak fel.
Halász-kastély
1930-as évek
Deák Ferenc út
Jelenleg Városi Gyermekház működik benne.
A helyiek Halász-kastély néven említik, de módos zsidó polgárházról van szó, melyet Halász Viktor kereskedő épített az 1930-as években. Halász Viktor foglalkozott szőlőtermeléssel, borkereskedelemmel, részvényese volt egy szénbányászati vállalatnak is. (Ezért látható az épület homlokzatán a címerében szőlő és bányászkalapács.) Építésmódja, megjelenése az úri igényességet és fényűzést fejezi ki.
Borospince
szecessziós
1910
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám:9548
Kazinczy u. 3.
Kertben álló, félig földbe süllyesztett, földdel fedett borospince, trapéz alakú homlokzati falán pilléres, falsávos vakolatarchitektúra. A pince oldalági térbővületében szeceszsziós vakolatarchitektúra.
TEMETŐKERESZT
későbarokk
1793
mészkő
Évszámos, négyzetes talapzatán sziklás domb. A karcsú, magas, háromkaréjos kereszten korpusz. Krisztus feje kissé félre hajlik. Kvalitásos munka.
Hősök szobra – I. Világháborús emlékmű
1922
Szobrász: Finta Sándor
A boldog békeidők felfelé ívelő korszakát az I. világháború törte meg. 110 hevesi katona vesztette életét a lövészárkokban. A Hősök szobra melletti tér, a Templom tér, a Községháza és a korabeli piactér, ma a liget. Itt került felavatásra 1922-ben a Finta Sándor által készített, az elesettek emlékére állított szobor. A 1920-as években mellette rendszeressé váltak a tábori misék, illetve egyéb ünnepségek, például a Dalegylet zászlószentelési ünnepélye vagy a Tűzoltó-egyesület jubileumai rendezvénye. 1930-ban, Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóján, a plébános javaslatára, Szent Imre térnek nevezték el. Az emlékművet 1996-ban újították fel.
Teknős és a Lány
1969
vörösréz-lemez domborítással
Alkotó: Várady Sándor (1920-2000), Munkácsy-díjas szobrászművész
Arany János út 41.
A strand bejáratánál
Honalapítók – pannó
1970
Alkotó: Bazsonyi Arany (1921-2011)
Városi művelődési ház előtti parkban
Galambos nő
1972
Alkotó: Tar István (1910-1971)
Zrínyi utcai parkban
Millenniumi és Trianon emlékmű
1896-1933-1996
Az emlékművet közadakozásból állíttatta a település. Az eredeti Millenniumi emlékművet 1896-ban állították. Ezt az évszámot látjuk az emlékmű főoldalán. Az egyik oldalára fölvésték az alábbi feliratot.
„Trianon
1920. jún. 4.
Nem! Nem!
Soha!”
A valószínűleg eredeti kb. másfél méteres talapzatra, mely az 1933-ban felszentelt országzászló árbocának tartóoszlopa volt, 1996-ban tették fel a Turulmadarat, Szőnyi Endre alkotását.
Zsidó mártírok emlékműve
1982 júniusában állították fel
Izraelita temető
Zsidó temetőben található a Mártírok Csarnoka, az egykori hevesi zsinagóga berendezési tárgyaival. Az emlékművet a holokauszt hevesi áldozatinak emlékére állították 1982-ben.
SZent István KIRÁLY
2001
Alkotó: Trischler Ferenc (1945-)
Fő út
Fő út melletti kis terén helyezték el Szent István király szobrát 2001-ben. A szobor avatása 2001. augusztus 20-án volt. Az életnagyságnál alig nagyobb szobor egy nem túl magas talapzaton, és egy gyeppel borított földhalmon áll.
Kő Pálról és a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben lévő állandó kiállításáról
Munkácsy-díjas (1975) és Kossuth-díjas (2001) szobrászművész.
Heves mellett, Perespusztán született 1941-ben. Eredeti neve Pataki Lajos majd Maczky Levente. Édesapja, Maczky Béla katonatiszt volt, aki 1956-ban kifejtett tevékenysége miatt börtönbe került. Édesanyja, Pataki Terézia cselédlány. Fiuk 1961-ben vette fel a Kő Pál nevet.
1963-1968 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Somogyi József volt.
Művészete nem sorolható stílusirányzatokhoz. A népművészet számára természetes közeg, miközben munkáiban felismerhető a pop-art és a szürrealizmus hatása is. Konzervatív, ugyanakkor meghökkentően eredeti újító. Egyaránt használ követ és fát, bronzot, terrakottát, sokszor szokatlan ötvözetekben.
1968-ban míves kisplasztikákkal indul szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Mintha a falusi gyerekkorból hozott különös mesékből lépnének ki figurái, egy soha nem volt ország soha nem élt lakói. Korai munkáinak egyik kiemelkedő darabja az Ünnep menyecske-öregasszony párosa fényes égerfából, rézberakásokkal, mely 1974-ben pogány szépségű köztéri szoborrá nőtt, hófehér kőből, kék üveginkrusztációval – Hevesen. Már korai szobrain jókedvű, pop-artos ötletek csillannak meg, miközben habitusában hagyományőrző, hagyománytisztelő művész. Szabadon jár-kel az időben: faszobrait színesre festi, mint az óegyiptomi mesterek, néha úgy farag, mint egy középkori oltárfaragó, néha úgy, mint egy hajdani pásztorember, s néha – nagy műveltségű sculptor doctus: tanult szobrász lévén – felhasznál egy-egy gesztust a 20. századi izmusokból, anélkül azonban, hogy bármelyik stílusirányzatnak elkötelezné magát. Sajátos, kézműves szürrealizmusát 1976-ban átemeli első nagyobb köztéri munkájába: a mohácsi Történelmi Emlékhely hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleibe – ez az együttes a mai napig egyedülálló jelenség emlékműszobrászatunkban. Az életmű párhuzamos vonulata a királyok, szentek, hősök köztéri, kő és bronz szoborsora. A 80-as évektől tudatosan keresi azokat a feladatokat, amelyekben újraállíthatja az országvigyázó képmásokat. Szondi György drégelypalánki kőszarkofágja 16-17. századi magyar síremlékeket idéz. A jórészt eltűnt középkori magyar szobrászat szellemében faragja meg Géza fejedelem és István király veszprémi kő domborművét és a vatikáni magyar kápolnában magyar szentjeinek kőreliefjét. Királyszobrai közül kiemelkedik – ötvösremeknek is beillő megmintázásával – Károly Róbert „mesebeli királyfi” hangulatú gyöngyösi oszlopszobra, s III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján.
Kő Pál ma világszerte ismert művész, a 20-21. század forduló magyar szobrászatának posztmodern vonulatába tartozik, ebben több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese. Közel száz köztéri alkotása áll főként Magyarországon, valamint a világ számos városában Texastól Tibetig.
A kiállítás három termében a szobrászművész 125 alkotása látható: kisplasztikák, szobrok és rajzok.
Az első teremben a művész korai, az 1960-1970-es években készült, valamint családjához kötődő alkotásai kaptak helyet. Pályája elején a fa természetes anyagához ragaszkodott leginkább. Alakjait az elmesélő szemléletével láttatja, mintha azok a falusi gyerekkorból hozott különös mesékből lépnének ki, mint az ébenfa öregasszony a fekete Idő-órával, a körtefa néni az óriás mesemadárral, az Ünnep alakjai fényes égerfából, rézberakásokkal. A székre kapaszkodó, arany fülbevalókat viselő kislánnyal (Kislány arany fülbevalóval) groteszk, de nagyszerű emléket állít a küzdő, küszködő embernek. Az Anyám könyvei című alkotás faragott könyvszobrát édesanyja keretbe foglalt képe díszíti.
Az Édesapám című terrakotta szoborban a fogságból hazatérő édesapának állít emléket. Maczky Béla az 1956-os forradalomba tanúsított példamutató helytállásáért 1991-ben emlékérmet kapott.
A Chagall és én című kompozíció Kő Pál Chagall iránti tiszteletének érzelemgazdag kifejezése, a festő szürrealizmusának szobrászi ábrázolásmódja.
A második teremben a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit megjelenítő alkotásait láthatjuk. Három dombormű ábrázolja a legfőbb magyar szenteket és vértanúkat. Az első táblán Szent Adalbert püspök Szent Istvánt bérmálja Esztergomban. A második táblán Szent Gellért püspök látható, akire Szent István rábízta fia, Imre herceg nevelését. A pogány magyarok letaszították a Kelenhegyről, melyet ma Gellérthegynek nevezünk. A harmadik táblán Boldog Özséb látható, aki a Pilis hegység remetéit maga köré gyűjtötte, és megalapította a pálos rendet. A domborművek kőből készült változatai a vatikáni Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya-templomában állnak, melyért II. János Pál pápa áldását küldte Kő Pál részére. A Történelemkönyv című alkotás Antall Józsefnek, a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnöknek állít emléket. Fotón látható Károly Róbert király kecses szobra Gyöngyös főterén. A Szélhárfa a Mohácsi Történelmi Emlékhely szobor-együttesének egyik legjelentősebb alkotása. Aba Sámuel erőteljes alakjával a honfoglalás korát idézi. A magyarokhoz csatlakozó kabarok törzsfője volt, aki István király nővérét, Saroltot vette feleségül, majd 1041-ben király lett. Honfoglaló elődeink öltözetét viseli, haját varkocsba fonva. Kő Pál egyik legismertebb munkája a Szent István szobor, mely államalapító és egyházalapító királyunknak állít méltó emléket. Kőből készült változata Budán, a gellérthegyi sziklakápolna előtt áll. A Markazi Szűzanya szobor azt ábrázolja, ahogyan Szent István felajánlja Máriának a Szent Koronát, egyben Magyarországot. Felállítását a Heves megyei Markazon tervezik.
A harmadik teremben a magyar irodalom és képzőművészet jeles alakjainak szobrai tárulnak elénk: Móricz Zsigmond, a juhászbojtárból költővé lett Sinka István és pásztorbotja, Szécsi Margit, Nagy László, Melocco Miklós szobrai. Szimbolikus jelentésű művek a Verseny, a Színésznő és a Táncosnő, az Ádám-Éva, az Európa elrablása. A Judit Holofernes fejével a zsidó nép történetének egyik bibliai jelenetét örökíti meg. A művész újabb alkotásai közé tartoznak a Dinnyeszeletek. A Hárfa és a madár, valamint a Szárnykészítő című alkotásokban a művész a csontot, a fonalat és fát állítja egy kompozícióba. Az alkotásokban a csirkecsont átlényegül, jelképesen madárrá változik.
A folyosón a magyar történelem és képzőművészet nagy alakjaira emlékező alkotások tárulnak elénk: Kossuth Lajos szobra, az ezeréves egyházalapításra utaló – Géza fejedelmet, István királyt és István veszprémi püspököt ábrázoló – dombormű, valamint Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Kuncz Aladár művészetét felidéző domborműtáblák.
Forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/ko-pal-147;
http://hevesimuzeum.blog.hu/2011/08/31/ko_pal_allando_kiallitasa#more3192002
Kő Pál Hevesi köztéri szobrai
Ünnep
1974
kő, üveg
alkotó: Kő Pál
Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona parkjában, de az utcáról is látható
Az Ünnep első változatát fában faragta meg a szobrász, és rá öt évre készítette el a köztéri változatot, mely 187 cm magas.
Dr. Szegő Imre szobra
2006
Alkotó: Kő Pál
Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona parkjában, de az utcáról is látható. Közvetlenül az Ünnep című alkotás mellett áll a volt igazgató főorvos portrészobra, amelyet szintén Kő Pál alkotott.
II. Világháború áldozatainak emlékműve
kő, bronz
1991-93
Alkotó: Kő Pál, Munkácsy-díjas szobrászművész
Hősök tere
1989-ben létrejött a településen egy Emlékbizottság, mely egy II. világháború áldozatainak emlékére kívánt emlékhelyet létesíteni. A bizottságnak több feladata is volt. Mivel közadakozásból kívánták az összeg legalább egy részét előteremteni, ezért az egyik pl. az adományok összegyűjtése és kezelése volt. A másik az áldozatokkal kapcsolatos kutatómunka, a harmadik pedig az emlékmű elkészíttetése, helyének kijelölése és az avatás megszervezése.
Pályázatot hirdettek, melyre három mű érkezett. A zsűri Kő Pál tervét javasolta a városnak megvalósításra.
Közben 1990 áprilisában pénzgyűjtésbe kezdett a település lakossága. Az emlékmű végül is több pénzforrásból készült el. Hozzájárult Heves megye, és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus is; és természetesen a már említett Emlékbizottság. Az alapkőletétel 1991. november 1. volt. Ezen a helyen, ahol az emlékmű most áll, régen a Szovjet hősi obeliszk állt. Ezt elvitték a település alsóvárosi temetőjébe. Akadályként merült fel, hogy a Szovjet obeliszk körül ténylegesen sírok is vannak. Ezek elhelyezéséről is gondoskodott a város.
Szerelem Alfréd út emlékköve
1998
Alkotó: Kő Pál
A város központjából kelet felé vezető út sarkán áll. Emléktáblájának felirata:
Szerelem Alfréd
(1837-1894)
Kivonat Heves város képviselőtestületének jegyzőkönyvéből
„…Az érdem elismerése oly kötelesség, amely elől kitérni nem szabad… Ezért: A képviselőtestület Heves Város közössége nevében nagyságos Szerelem Alfréd úrnak a megyei út építése körüli fáradhatatlan buzgalmáért s az ott elért eredményekért köszönetet szavaz… A Bisitz féle telken bevezető megyei utat Szerelem-útnak ezennel elnevezi…”
Heves, 1889. május 19.
Helyreállíttatta Heves Város Önkormányzata
1998. augusztus 20.