Római Katolikus Templom
Titulusa:Keresztelő Szent János születése
barokk
1731–1735, bővítették 1815-ben, tornya újjáépítve 1945 után
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2172
Szent János tér
Építtette: Erdődy Gábor egri püspök
Építőmester: Carlone, Giovanni Battista
Főoltár: Balkay Pál egri festő, 1840 körül (klasszicista)
Mellékoltárok: Hessz János Mihály egri festő alkotásai, 1815 körül
Keresztelőmedence: Giovanni Adami és Mózer József egri szobrász műve, 1800 körül
Harangok: Lambert József (Anton Joseph Lambert) – egri harangöntő
Az 1773-as egyházmegyei összeírás szerint a füzesabonyi egyház „a legrégebbi időben alapíttatott”. IV. Béla király 1261-ben megerősítette az egri püspökséget az egri völgy falvainak, köztük Füzesabonynak a szent királyok óta élvezett birtokában. A település korai temploma, melyet a törökdúlás elmúltával 1720-ban említenek ismét, Keresztelő Szt. János tiszteletére volt szentelve [ÉrsEgyhL archvet. No. 934.]. Az első plébánosa Olasz Márton volt, aki 1711-től megindította az egyházi anyakönyv-vezetést, mely azóta is folyamatos. A következő említéskor, 1726-ban az egri püspök a földesúr, így az ő gondja a török időkben romossá vált templom újjáépítése. 1732-es feljegyzés szerint is romos még ez a régi templom, amely akkor Egerszalók filiáléja volt. Ugyanabban az évben „az egri püspök-földesúr által újonnan emelt templomról” írtak, mely anyaegyház, filiáiként Besenyőtelek és Dormánd egyháza volt megjelölve. Az újabb templom építéséről közelebbi adataink is vannak. 1732-35 között a kőművesmunkát Giovanni Battista Carlone egri építőmester, az ácsmunkát Jenes Márton egri ácsmester végezte [HemL ÉrsGazdL szdm.]. A későbbi felmérési rajzokból kitűnik, hogy a templom a középkori szentély felhasználásával épült. 1735-ben, egy meg nem nevezett szobrász, a piactérre nyíló kapu fölé kifaragta Keresztelő Szent János szobrát [HemL ÉrsGazdL szdm. test 1731-35.]. Az 1767. évi canonica visitatio szerint a község templomát Erdődy Gábor püspök 1735-ben szilárd anyagból építtette fel s azt 1735-ben Keresztelő Szent János tiszteletére fel is szentelte. Ekkor három oltára és kőtornya volt. 1741-ben a püspök 4 db harangot készíttetett Lambert József egri harangöntő mesterrel, melyekért 662 forintot fizetett ki. Lambert aláírása alatt megtalálható a címerpecsét lenyomata is a harangöntés jelvényeivel [HemL ÉrsGazdL V. classic fasc. B. no. 49. és ÉrsEgyhL archvet. 721.]. A füzesabonyi templom számadásai szerint 1751-ben Szent Gergelynek szentelt új oltárt készíttettek, amely Mária trónusával együtt 173 forintba került. 1754-ben a közelebbről meg nem nevezett egri szobrász elkészítette a Keresztelő Szent János tiszteletére a főoltár építményét 40 forintért. Három év múlva a régi oltárt eladták 20 forintért Borsodivánka községnek. 1759-ben egy piktornak 9 forintot fizettek zászlóképek festéséért, 1767-ben egy új cibóriumért 42 forintot, majd a keresztelőkútért és missaléért 18 forintot adtak [ÉrsEgyhL archvet 474. Füzesabony, 1751-1769]. 1769-ben a templomtorony javításra szorult, Melcher ácsmesternek 117 forintot fizettek ki az elvégzett munkáért [HemL ÉrsGazdL szmd. test. aed. scrib. 1769]. 1790-ben újabb harangot készíttetnek a füzesabonyi templom számára.
1795-ben Eszterházy Károly a füzesabonyi templom gyökeres átalakítását határozta el. Erre vonatkozik Farkas János püspöki építési felügyelő (Bauschreiber) püspökhöz intézett instanciája: „A Füzes Abonyi újonnan építendő Templomnak a Delineatióját (terv, tervrajz), a szerint, amint Francz József egri kőműves mester feltette, benyújtom.” Eszterházy előbb a régi templom felvételi rajzára volt kíváncsi: „Már most csak a régi Templomnak delineatióját a szerint amint szóval jelentettem bé várom és kívánom.” Farkas december 8-án nyújtotta be a régi templom felvételi rajzát (Szabó MtÉ, 1958. 204.). Ezzel kapcsolatban fennmaradtak Francz József püspöki építőmester rajzai, amelyek a templom homlokzati, oldalnézeti, keresztmetszeti és alaprajzi felmérését rögzítik. Az alaprajzból kitűnik, hogy Francz megtartotta volna a Carlore-féle templom főhajóját, homlokzatát, tornyát és toronyalját és a hajót két-két ívvel kapcsolta volna az újonnan építendő oldalhajókhoz. Ugyancsak megmaradt volna a szűk, feltehetően még középkori arcus triumphalis (diadalív) is, és a sokszög záródású szentély, valamint a bal oldalon elhelyezkedő régi sekrestyehelyiség. A terv igen mértéktartó és a klasszicizmus szellemében készült építményt mutat. [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 43, 44/A. Színes tusrajz, 1795.]. Valamivel később készültek Zwenger József egri építőmester rajzai (aláírásuk: Joseph Zwenger Maurer Maister – Delineationes pro reformetione ecclesiae Füzesabonyiensis 1817.), melyek az alaprajzban hasonlóak a Francz-féle templomhoz, homlokzata azonban még a rokokó művészet formakincséről tanúskodik. Különösen szembetűnő ez az oldalhajók fonadékos díszű baluszteres lezárásánál és a torony faragott kagylós párkánydíszénél [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 44. C, 44/G, 44/E.]. Ugyancsak erre vonatkozik Zwenger egy másik alap- és homlokzati terve, amely a középkapu fölött baluszteres erkélyt, a homlokzat triglifes fejezetei között füzérdíszt, az emeletnyi magasra emelt mellékhajók egyes párkányvégződésein és az oromzatok sarkain XVI. Lajos stílusú díszítményeket, illetve vázákat tüntet fel [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 44/F]. A különféle terveket az építkezés elhúzódása magyarázza. 1805-ben visszaemlékezve írják [ÉrsEgyhL plebir.], hogy a szűk kis templom a falu végén van, viszont a falu észak felé fejlődik, ezen okból Eszterházy belekezdett egy másik templom építésébe, de az építkezés az ő halálával (1799) félbeszakadt. Az érsekséggé vált egyházmegye első érsekétől, Fuchs Ferencztől (1804 november 15-én foglalta el székét) a plébános az építkezés folytatását kérte. Eszterházy terve azonban nem valósult meg, a füzesabonyi templomhoz előkészített köveket – 460 kocsira valót – pedig átengedték a sarudi templom befejezéséhez.
1813-ban az alsóhevesi esperesi kerületi látogatás jegyzőkönyve [ÉrsEgyhL Füzesabony] említi, hogy az Erdődy püspök által Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom a falu legszebb helyén, homlokzatával nyugatra néz. Belső és külső szerkezete a kerületben a legerősebb, de kicsiny. Végül 1815-ben ugyanitt azt írták, hogy Fischer István érsek (egri érsek 1807-1822) költségén ebben az évben megkezdték a régi templom bővítését, restaurálását. Eszterházy kezdeményezése alig érte el a fundamentumot, mikor meghalt. Most Fischer érsek érdemesebbnek tartotta a régi szép, Erdődy-féle templomot bővíttetni, mint az Eszterházy által megkezdett, de félbemaradt újat felépíteni és befejezni. Az északi oldalon lévő sekrestyét lebontották, s a szentély mögött, kelet felöl újat építettek. A torony erős, elég magas és arányos volt. 1820-ra már csak a homlokzat vakolása és kiigazítása maradt hátra, amelyet még 1821-ben sem fejeztek be [ÉrsEgyhL]. Az 1852-ben megtartott mérnöki szemle szerint azonban a templom minden hiba nélkül való, jó karban levő, bolthajtásai erősek, zsindellyel fedett tetőzete hibátlan [ÉrsEgyhL Recsk plebir. 1852.].
A tervek között fennmaradt Zwenger József oltárterve is [HemL ÉrsGazdL Tervek. 55/I.], valamint a szószék tervei és Auzenhoffer Ignác egri szobrász főoltárterve.
Ny-i homlokzati tornyos, háromhajós/bazilikális, keletelt, poligonális szentélyzáródású templom. A szentély végfalához kontyolt tetős sekrestye csatlakozik. A középtornyos főhomlokzat középső – barokk-kori – szakaszát négy falpillér tagolja. Közöttük jobbra-balra olasz sarkos bújtatott rácsú ablak, fölöttük egy-egy könyöklőpárkányos, szalagkeretes ablak. Középen lábazatos keretű, egyenes záródású kapu sokszorosan tagolt szemöldökpárkányának képszékében vésett felirat:
GLORIAE OMNIPOTENTIS DEI EJUSQCE
INCARNATI FILII PRAE CVRSORIS SAN-
CTI JOHANNIS BAPTISTAE HONORI
HANC ECCLESIAM FUNDITUS EXTRUIT
ET CONSECRAVIT GABRIEL ANTONIUS
E COMITIBUS ERDODY EPPUS AGRIEN-
SIS ANNO SALVTIS MDCCXXXV
A szemöldökpárkány fölötti, lángnyelves vázákkal díszített, tört félkörös párkánnyal záródó oromzatban Erdődy püspök koronás sasok által tartott, kagylódíszes főpapi címere látható. Mindhárom kórusablak fölött eredetileg ívelt, ék alakú szemöldökpárkányok sorakoztak (A II. világháború utáni helyreállítás alkalmával tüntették el.). Fölöttük ereszcsorgós, gazdagon tagolt teljes párkány. Két kicsiny íves lejtésű és empire kővázákkal díszített oromfalháromszög fogja közre a toronytest alsó szakaszát, amelynek visszanyesett sarkait pilaszterek határolják. Közöttük váll- és zárköves, kosáríves szoborfülkében Keresztelő Szent János kőszobra áll. Kezében kovácsoltvas kereszt, fején kovácsoltvas aureola. Meg nem nevezett egri képfaragó készítette 1735-ben.
A templom 1944-ben romossá vált, de 1945 után újjáépítették. A valaha jóval alacsonyabb torony váll- és zárköves, félkörös záródású ablakai helyett ma körben négy törtíves harangablak, újonnan készült órakörös párkány, és a régi gúlasisak helyett, a felmagasított torony új főpárkányán, nyolcélű párnatagos laternás bádogsisak van.
A barokk-kori főhajó homlokfalának két oldalán empire vázákkal díszített, alacsony, ívelt vonalú féloromfalakkal záródó sarokpilaszteres oldalhomlokzatok épültek az 1815-ös bővítés alkalmával, melyeket egy-egy egyenes záródású szalagkeretes oldalajtó tör át. A templom déli és északi oldalán, az alacsonyabb oldalhajón, mélyített falmezőkben négy, könyöklőpárkányos, kőkeretes, félkör záródású ablak, a főhajó magas hosszfalán és az enyhén visszalépő három falsíkkal záródó szentélyen négy hasonló formájú, de kisméretű világítónyílás van. A szentély mögötti téglány alaprajzú sekrestyeépítmény teknőboltozatos, ablaknyílásai szalagkeretesek. Nyeregtetején új a palahéj fedés.
A belső terek kereszt- és csehboltozattal fedettek. A torony alatti bejárat fölött csehsüveg boltozat szív alakú stukkó-medaillonokkal díszített. Balra, a füles, bojtdíszes keretű ajtón át csigalépcső vezet a kórusra. A kórust a hajótól vastag falú hevederív választja el. Az ív fölött félkörívben előre domborodó, stukkó-medaillonokkal díszített a kórusmellvéd fölött, a kórusemelet közepén, magas félköríves nyílás és két oldalán egy-egy alacsonyabb árkád mögött van a templom orgonája. A templomhajó hatalmas keresztboltozatokkal fedett. Az utólag a főhajóhoz épített mellékhajók felől a torokrézsűs, félkör alakú kis ablaknyílásokon jut be a fény. Az ötszakaszos, csehboltozattal fedett alacsony oldalhajók szakaszai a főhajó hosszfalának ívnyílásait követik. Utolsó szakaszaiból kisebb félköríves nyílásokon a lépcsővel megemelt, kissé leszűkített szentélybe léphetünk, melyet a főhajótól félkörös záródású diadalív választ el. Négyzetes terei keresztboltozattal fedettek.
A templom klasszicista stílusú (1840 körül) főoltára sötétzöld műmárványozású fa. Sztipesze szarkofág alakú, tárkányi sárgásszürke márványból készült retabulummal. Az oltárépítmény aranyozott, magas lábazatú, márványozott, kompozit fejezetes oszlopain gyámsoros párkánytagra támaszkodva ível át a félköríves, ökörszemmel és rozettasorral díszített keretelés. Ormán aranyozott dicssugarak között istenszem. A tabernákulum mögött a retabulum oszlopai közötti magas párkányzatban Ábrahám áldozatát és az Utolsó Vacsorát ábrázoló aranyozott fa dombormű van. Ezek fölött félköríves záródású virágfüzéres faragott és aranyozott keretbe helyezett olajfestményen Jézus megkeresztelésének jelenete látható. A Jordán vizében lejátszódó jeleneten előtérben Jézus és Keresztelő Szent János áll. A középtérben meleg színekkel megfestett, érzelmes arckifejezésű két angyal egyike vörös kendőt nyújt Jézus felé, a mögötte álló angyal nyitott könyvet tart a kezében. Fönt mozgalmas redőzetű kék drapériába öltöztetett Atyaisten lebegő alakja látható a Szentlélek galambjával, aki áldását adja a történtekre. Feltehetően Balky Páltiszaörsi születésű Egerben élő festő munkája, aki 1840 körül készítette a képet Guido Reni 1623-as, a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban őrzött (az Atyaistent nem megjelenítő) festménye nyomán.
A mellékoltárok az oldalhajók zárófalán vannak elhelyezve. Zöldes márványozású, szarkofág alakú festett sztipeszük felett egyforma, lapos kosárívben záródó, faragott, díszsugaras Mária és Jézus monogrammal koronázott keretbe vannak behelyezve az olajképek. Jobb oldalon egy Immaculata ábrázolás – a nyugodt tartású Mária körül három gyermek-angyal lebeg. A bal oldali mellékoltárképen Gonzaga Szent Alajos térdel egy Mária-oltár előtt. Jobb felső oldalon bájos puttócskák lebegnek. Alkotójuk megegyezik, feltehetően Hessz János Mihály, a bécsi akadémián végzett egri születésű festő 1815 után készült alkotásai.
Négy aranyozott fejezetes oszlop tartja a Hordozható Mária képet koronázó volutás baldachint. Félköríves záródású, üvegezett szekrényben van a kétoldalas kép: a trónoló Madonna illetve a Fájdalmas Mária (Pietá) provinciális jellegű olajképe.
Az ovális törzsű és csészéjű keresztelőmedence a jobb oldali mellékhajóban van elhelyezve. Tárkányi szürke márványból lett kifaragva a vájatolt ovális törzse és korongdíszes csészéje. Zöldesre mázolt, részben aranyozott, ovális hengeridomú kútházának párkánya gyöngysordíszítéses. Tetején aranyozott fa szobrocska Jézus keresztelésének jelenetével. Mózer József egri szobrász kvalitásos műve, mely 1800 körül készült.
A diadalívtől balra helyezkedik el a külső lépcsőkaros, szürke márványozással és faragott-aranyozott díszítéssel ellátott fa szószék. Karfáján és kosarán négyzetekben elhelyezett rozetták, tölcséres talpán akantuszleveles toboz, hátlapján ökörszemes keretezésben biedermeier koszorú díszíti. Hangvetőjén a Szentlélek galambja látható, oromdísze könyv és kereszt. 1820 körül készült.
Még barokk stílusban, a 18. század első felében készültek a rocaille-os szegésű peremekkel díszített, tölgyfából faragott padok és a bejárat mellett két oldalt elhelyezett tárkányi márványból faragott szenteltvíz tartó kagylóidomú edények.
Nepomuki Szent János
későbarokk
1842
Műemléki védettség alatt nem áll.
A templomkertben, a Rákóczi útról helyezték ide, valaha a 65-ös számú ház előtt állt.
A Szent János téren négyzetes, lépcsős alapzaton szélesen kiálló párkányú, két oldalán vájatolt, szögletes csigás volutatagokkal támasztott copf stílusú kőpilléren áll Nepomuki Szent János karinges, birétes, jól faragott alakja. Karján feszületet nyugtat. A pilléren vésett évszám: ANNO 1842.
PLÉBÁNIA
Műemléki védettség alatt nem áll.
A füzesabonyi plébánia korai építménye helyén újabb, de műemléki érték nélküli épület áll. Az 1810. évi canonica visitatio szerint a plébánia alapításának az ideje ismeretlen, az anyakönyvek szerint 1711-ben már fennállott. A plébániaházat Erdődy Gábor püspök 1736-ban szilárd anyagból építette. Ugyanitt az egri püspökség 1761-ben beadott számadásai között a füzesabonyi plébánia kiépítésére 1800 téglát, 20 gerendát és más építőanyagokat sorolnak fel, összesen 95 forint és 48 krajcár értékben. Az 1852-ben megtartott mérnöki szemle szerint a parókia 7 szobából állt a cselédszobát is beleértve, de mind kicsi. Egyébiránt gerendára épült és zsindellyel van fedve: alkalmatlan, szűk: teteje jó, 1851-ben újrafedetett.
Szent Vendel-kápolna
barokk
18. század első fele
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2171
külterület: Pusztaszikszó
Füzesabonytól ÉNy-ra, Szikszó major és Füzesabony között, a 3-as főút D-i oldalán szabadon áll a pusztaszikszói kápolna. Oromzatos 18. századi épület, melynek 1732-ben csak a romjait említik. Akkor Egerszalókhoz tartozott [ÉrsEgyhL archvet. No. 934.]. Az 1810. évi canonica visitatio szerint a pusztaszikszói kápolnát Barkóczy Ferenc püspök építtette Szent Vendel tiszteletére. 1760 májusában a püspökség Hageres András egri bádogosmesterrel szerződést kötött az újonnan épített pusztaszikszói kápolna tornyocskájának befedésére [HmL ÉrsGazdL 1761. 82. sz. szdm.]. Ugyancsak az 1810. évi canonica visitatióból tudjuk, hogy a kápolnát 1806-ban restauráltatták a hívek. Erre az építkezésre vonatkozik Zwenger József (Josep Zweiger Maurer Meister aláírással) egri kőművesmester három tervvariánsa. Az egyik (homlokzati rajz) nagyrészt megtartja a barokk-kori kápolna alakját [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 45/B]. A másik Zwenger-féle terv kevéssé veszi figyelembe az előző épületet, homlokzata már szigorú klasszikus formanyelvű [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 45/C]. A harmadik terv két átmetszetet, egy alaprajzot és a homlokzatot kétféle változatban mutatja be. Ezen Zwenger már valóságos templomot tervezett, 420 fő fért volna el benne. Homlokzatának egyik variánsa íves barokk, a másik variáns háromszögű klasszicista oromzatot mutat [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 45/A]. A 19. század folyamán a kápolna leégett és 1844-ben Dudás József egri kőművesmester állította helyre [HemL ÉrsGazdL V. Classis II. fasc. 902. no.].
Homlokzatán két magas faltükör között, enyhe rizalitban, tört félköríves zárású ajtó, fölötte bojtdíszes kötényű; könyöklőpárkányos, lapított szegmentíves kórusablak. E fölött gazdag tagolású, ereszcsorgós főpárkány. Ennek félkörösen fölívelő fülkéjében, szép rokokó cartouche-ban, az Erdődy-címer, fölötte vasbádogból kovácsolt kalap. Erdődy püspök címeréből azt feltételezhetjük, hogy már a 18. század elején állt az épület. A falazatban másodlagosan beépített román kori faragványok, így valószínű, hogy az Árpád-kori püspöki major köveinek felhasználásával épült. A homlokzat orommezejében ovális szellőző, a gerincen zsindelyborítású huszártornyocska. A hajó É-i és D-i oldalán faltükrös falmezők, könyöklőpárkányos, szemöldökíves ablak és egy-egy melléktér (sekrestyeépítmény) romjai. Visszalépő szentélye kosáríves. A bal oldalhomlokzat a jobb oldalihoz hasonló.
A kápolna belül téglány alaprajzú, magas belső tere dongaboltozattal fedett, visszalépő szentélyfülkéje kosáríves boltozatú. Jobbról oratóriumablak, balról sekrestyeajtó. Megmaradt az eredeti téglapadozata. Még a 20. század első felében is híres búcsújáró hely volt, de a kápolna a háborúban romossá vált. Berendezése, oltárképei elpusztultak, bár az 1972-es kiadású Heves Megye Műemlékei (HMM II. 755.) még beszámol az 1780. körül készült festett, aranyozott szarkofág alakú sztipeszéről, a négy oszloppal alátámasztott kupolás tabernákulumáról, a 7 db aranyozott és festett fa copf stílusú gyertyatartójáról, valamint az aranyozott ökörszemes keretbe foglalt Mária neveltetését illetve Loyolai Szent Ignácot ábrázoló oltárképeiről. Az első 1770. körül Kracker műhelyéből való egri mester alkotása, a másik szintén 18. századi mű Lau Mussinger pinxit szignóval ellátott alkotás volt.
1995-ben állagmegóvó helyreállító munkálatokat végeztek rajta. Ennek ellenére sajnos romos, elhanyagolt. Belül, ahogy az sajnos lenni szokott, firkálmányokkal is van tele.
Püspöki kastély (Pusztaszikszó)
Az 1945-ben elpusztult püspöki nyaraló építésének történetére igen kevés adatunk van. 1810 körül készült, valószínűleg Zwenger József által egy egyemeletes, középrizalitos „U” alakú, részben manzárdtetős kastélyterv, amelyet az egri érseki gazdasági levéltár őriz [Tervek.II. 42. 39×49 cm]. Ehhez a tervhez kapcsolódik Markmüller Károly megyei geometra terve a szikszói püspöki fácánosról [HemL ÉrsGazdL Térképek IV. 52.]. A kivitel azonban úgy látszik, hogy Pyrker érsek idejére maradt, mert 1837-ben a következőket írták: „Előre való felmérése és felszámolása azon egyemeletű épületnek, melyet a patriarcha egri érsek a pusztaszikszai birtokán készíteni kíván: készíti Szarvas Ferenc egri kőművesmester 8793 forintért”. Szarvas terve 1832-ből való. A terv a földszint és az emelet, valamint a homlokzat rajzát mutatja. A földszint udvari szárnyai cour d’honneur-szerűen övezik a gazdasági épületekkel az udvart. A homlokzat elegáns klasszicista formákat mutat. Aláírása: Szarvas F. építőmester. [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 47., színes tusrajz 59×51 cm]. Még egy érseki nyaralóként szereplő terv van az érseki levéltárban, amelyet Streimmelwoger Rezső irt alá 1874-ben. Az egyemeletes „U” alakú épület, úgy látszik, a provizori ház kiépítése lett volna, a szárnyak meghosszabbításával és egy emelet ráépítésével [HemL ÉrsGazdL Tervek. II. 48/B. Alap-, homlokzat- és metszetrajz, színes tusrajz 41×56, 40×59 cm].
VASÚTÁLLOMÁS
eklektikus, historizáló
1893
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 10170
Baross Gábor út 1.
Tervezte: Pfaff Ferenc mérnök
1891. augusztus 3-án adták át a Budapest-Miskolc vonalból D-DK-i irányba leágazó, az egri szárnyvonal mintegy folytatásának tekinthető Füzesabony-debreceni vasútvonalat, mely esemény erősen kihatott a település jövőjére. A vasútállomáson megnövekedett utas- és teherforgalom felvetette a régi épület bővítését vagy egy teljesen új pályaudvar felépítését. A Magyar Állami Vasút úgy döntött, hogy az utóbbit választja, és az V. osztályú indító ház helyére új vasútállomást épít Füzesabonyban. Az építkezés szeptember hónapban kezdődött, az akkori sztárépítész, Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján. Füzesabony a vasúti forgalom megindulása idején nem volt jelentős település, ezt a „lemaradását” azonban viszonylag hamar behozta. A település akkori fejlettségén túlmutató, nagyméretű állomásépülettel kapcsolatban azonban sokáig élt az a legenda a városban, miszerint a MÁV irodán elcserélték a terveket, és a Fiuméba szánt épületet valósították meg itt. Ezt a tévhitet el kell oszlatnunk, hiszen a mohácsi születésű Pfaffnak – aki 1887 és 1907 között 38 állomást tervezett, valamint alakított át – a fiumei volt az első komoly vasúti munkája (1889-91), mely több évvel a füzesabonyi állomás megépítése előtt már készen állt.
Akkoriban a vasúti részvénytársaságoknak úgy volt a legegyszerűbb és legkifizetődőbb, ha típustervek alapján építették a kiszolgáló és utasforgalmi épületeket. A Tiszavidéki Vasúttársaság például híres volt romantikus, a tetőpárkány alatt ívek sorával díszített épületeiről, ezzel szemben a Déli Vasútpálya Társaság feltűnően puritán, egy kaptafára készülő állomásokat építetett. A típusépítészetnek a részvénytársaságok profitjának növelésén túl más előnyei is voltak. A megkövetelt komfort és esztétikai minimum szerint az új állomásépületekben vaskályha, árnyékszék, ingaóra, kerekes kút, az épület mellett pedig virágágyások voltak.A nagyobb utasforgalmú, fontosabb megállóhelyek, elosztó pályaudvarok általában külön kritériumok alapján épültek, az utasok kényelmét jobban szolgáló épületeket kaptak, így a füzesabonyit is, a típusterveket félretéve, külön terveztették. A részleteiben kidolgozott, impozáns, gondosan megtervezett, funkcionális és városképbe illeszkedő reprezentatív vasútállomást hossztengelyre fűzött két földszintes, nyeregtetős épületrész és három szélesebb, egyemeletes, kontyolt, szintén nyeregtetős keresztszárny alkotja. A középső építményt timpanon hangsúlyozza, belül pedig kétszintes légterű (nyitott fedélszékes) pénztárcsarnoka van. Az ajtók és az ablakok historizáló formavilágúak. Az épület vasút felőli teljes hosszában öntöttvas oszlopokra támaszkodó előtető van. Gondos felújítást követően az épület akár a település nevezetességévé is válhat.
Az épület egyik helyiségében került bemutatásra az a régészeti anyag, melyet a Füzesabony és környékén végzett régészeti ásatások során tártak fel. A kiállítás a kőkortól az újkorig tartalmaz egyedülálló régészeti leleteket.
I.világháborús emlékmű
bronz szobor
1926
Alkotója: Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész
Rákóczi Ferenc utca
A község lakói nagy áldozatkészséggel a piactéren szobrot állíttatott az Első világháborúban elesett halottaknak. Költségét a település képviselő testülete az 1924-es közgyűlésén szavazta meg. Az ország akkor legfoglalkoztatottabb művészét kérték fel az emlékmű elkészítésére. Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1926 júliusában készítette el a szobrot, amelyet a háború kitörésének 12. évfordulóján, 1926. július 28-án avattak fel. Az emlékművet a település akkori főterén, a Rákóczi és a Kossuth út kereszteződésében helyezték el. Ez volt a megye első bronz katona-szobra. Az emlékmű felirata: „Pro patria. Küzdöttünk halálig, leáldozott napunk, a porban is hazánk terólad álmodunk, seregek istene, mindenható urunk, életben halálban – téged magasztalunk.” Az avatáson Magnin Alfréd főjegyző mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi műsort Papp Irén tanítónő rendezte, az I. világháborúról írt verseit hat fiú és hat lány – hadiárvák – és Csuhay Józsefné (született Nagy Rozália) hadiözvegy mondták el.
Olvasó nő
köztéri szobor, haraszti mészkő
1973
Alkotója: Makrisz Agamemnon
A Könyvtár előtt, Rákóczi út 52.
A szobrász kedvelte az ülő nők ábrázolását. Itt nem gömbölyded formákat használ, inkább szögletes kidolgozással a vékony, könnyed, magas, csinos alakú, sudár hölgy megformázása törekedett. Műveit többféle anyagból készítette (pl.: fehér márványból, vörösréz lemezből), a füzesabonyi Olvasó nőt haraszti mészkőből faragta. Az Olvasó nő szobor a könyvtár előtt – könyvvel az ölében – szinte kedvcsinálóként, az olvasást népszerűsítőjeként foglal helyet a kertben.
Millenniumi emlékfal
Fafaragás
2000
Alkotója: Márton János
Fafaragás, valószínű helyi vagy környékbeli faragó készítette – ahogy az szokás.
Emlékpark a Rákóczi utca elején.
Trianon emlékmű
2009-2010
Alkotója: Kónya István
Az emlékmű Turul szobrát 2008. október 6-án, az Aradi vértanuk napján leplezték le. A kész emlékművet 2010. június 4-én, az 1920-as békediktátum 90. évfordulóján avatták fel. Az emlékmű közadakozásból készült.
2010. augusztus 4-én ledöntötték az 1 mázsás turulmadár szobrát. A szobrot nem vitték el, ezért már a következő hónapban sor kerülhetett az újraavatásra.
MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMŰ
díszkút
alkotója ismeretlen
Rákóczi Ferenc utca – Az Egészségügyi Központ előtti díszkertben.