Római Katolikus Templom
Tituláris szentje: Szent István király
Fő tér
rokokó
1760
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2236
Építtette: br. Orczy Lőrinc
Harang: Eberhart Henrik
Helyén középkori templom állt. A török kiűzése után nincsen önálló plébániája a településnek. 1720 körül Zaránk filiája. A források szerint 1732-ben anyaegyház, kőtemplommal. [HML ÉrsEgyhL archvet.No.934.]. 1742-ben Orczy Lőrinc az erki plébánosnak 50 forintot fizetett ki oltár festéséért. [OL Orczy l. Rationes seconomice. fasc.19.Ni.1.p.55.] 1746-ban jó állapotúnak mondják a templomot, de befogadóképessége már nem felel mega gyülekezet nagyságának. 1760-ban Orczy Lőrinc új templomot építtet. Tornya 1790-ből való [HML ÉrsEgyhL canvis. 1746, 1766, 1819]. 1788-ban tárgyalnak a tarnaőrsi és az erki templom bővítéséről. Az 1800-as évek elejéről rövid feljegyzések maradta fenn az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben: 1813-ban azt írták, hogy a templomot nemrég a homlokzat felől bővítették. 1815-ben ínak a torony és a karzat újabban történt hozzáépítéséről. 1820-ban a templom igen rossz állapotban volt, teteje beázott. [HML ÉrsEgyhL alsóhevesi esp.ker.lát. jkve.] Tornya sérült, a hajó boltozata 4-5 helyen megrepedt. 1821-be Sipos András, Deák István és Asztalos János árokszállási ácsmesterek elvégezték a tetőzet megjavítását.[MHL ÉrsEgyhl alsőheves esp.ker.lát.jkve.]. 1840-ből fennmaradt két tervrajz, egy alaprajz és egy keresztmetszeti tusrajz az erki templom tetőzetéről, az egyiket Müller nevű tervező, a másikat Dömötör István Ács Mester szignálta. [ÉrsEgyhL tvj. I/107/a. és I/107/b.]. A munkák valahogy nem akartak elkészülni, mert 1842-ben is még egy villámcsapás hírét jegyezték csak fel az iratok, mely miatt ismét javítani kellett a sérüléseket. [HML ÉrsEgyhL alsóhevesi esp.ker.lát. jkve.] 1852-ben lezajlott mérnöki szemle már jól karban lévő, nemrégen zsindelyezett épületről adott jelentést. [HML ÉrsEgyhL recski lpebir.]. Az egyházi felszerelésekre vonatkozó adatok közül 1817-ből tudjuk meg, hogy Kupfer József egri aranyműves bearanyozta az erki templom két kelyhét, és 1830-ban Eberhart Henrik pesti harangöntő vállalta a megrepedt harang újraöntését. [HML ÉrsEgyhL recski lpebir.].
Település központjában dombon álló, egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. Főbejáratához lépcsők vezetnek föl. A homlokzat síkjából enyhe rizalittal lép előre a torony, s kétoldalt hátra ívelnek a falak, melytől még mozgalmasabbá válik az amúgy tömzsi homlokzat képe. Füles, kőkeretes kapuja fölött nagy, szegmentíves, füles keretelésű ablak. A főpárkány futását faragott kő Orczy-címer szakítja meg. A kétemeletes torony alsó szakaszában fekvő ovális az ablak, a felső részben félköríves záródású faltükörbe helyezett, rojtdíszekkel. Széles óraíves párkány fölött hagymaidomú sisak koronázza az épületet. A négyablakos oldalhomlokzatok (vakolatkeretes szegmentíves ablakokkal), déli kontyolt nyeregtetős sekrestyével, elkeskenyedő félköríves, nyílás nélküli szentéllyel szokványos falusi későbarokk templom képet kölcsönöznek az épületnek. A sekrestye falaihoz két sírkeresztet illesztettek. Egyik csak építészeti dísz Mária monogrammal, a déli falnál lévő sírfelirata pedig nehezen kiolvasható: ’Itt nyugszik NS és NZ TIS Ba…NYI …1791-ben.”
A templom bejáratát I. világháborús emléktáblák keretezik. 464 fiatal bevonult falubéli katonából 102-en életüket vesztették a harcokban. Emléküket a templomajtó két oldalán márványtáblába vésett nevük őrzi.
A torony alját lapos csehsüvegboltozat fedi. Felette az egyszerű falazott karzat – kosáríves nyílással kissé kihasasodott mellvéddel – két pilléren nyugszik. Csehboltozattal fedett hármas tagoltságú a hajó, a hajót kelet felé kosáríves csehsüvegboltozatos szentély bővíti. A sekrestyében fiókos dongaboltozat, kagylós volutás faragású, füles kőkeretes ablaka a templomba nyílik.
A 1770-es évekre datálható főoltár koporsó alakú fa sztipeszét kétoldalt egy-egy aranyozott rokokó levélmotívum díszíti. A rokokó tabernákulum 3-3 nagyobb (m. 59 cm) és 2-2 (m: 44 cm) kisebb volutás, hármas tagolású talppal díszített aranyozott fa gyertyatartóval két rokokó keretezésű kánontáblával van feldíszítve. A tabernákulum tetején rácsos, volutás oromzat, csúcsán két kis angyalfej, és Istenszem. A szentély hátfalán egyszerű, félköríves záródású keretbe foglalt oltárkép. Szent Istvánt és fehér liliomot tartó, István ülő alakjához térdelve letelepedő, és őt figyelemmel hallgató Szent Imrét ábrázolja. Felettük óvó gesztussal trónol Jézussal a kezén Mára, mint Patrona Hungaruae. Előttük két lebegő angyal emeli Szent István feje fölé a Magyar Szent Koronát. Ez a bájos, élénk színezetű, különleges magyarországi ikonográfiájú festmény a 19. század közepére keltezhető, s megállapítható, hogy alkotója kiválóan ismerte a barokkban kialakuló Szent István ábrázolásokat s azok nemzetmegtartó üzenetét. Kétoldalt egy-egy kitűnő kvalitású, mozgalmasan kifaragott, aranyozott barokk angyal tartja a képkeretet. A mellékoltár hasonlóan jó kvalitású és szintén az 1770-es évekből való. Koporsó alakú, dísztelen, fehérre festett sztipeszének menzáján rokokó aranyozott fa gyertyatartók (2 db) és rokokó keretes kánontáblák (3 db) vannak elhelyezve. Szép, áttört rácsos rokokó képkeretében Szent Keresztet ábrázoló barokk festmény. A szentély és a mennyezet freskói 1930 körül készültek.
A templom előtt Szent Vendel szobor áll. Magas feliratos talapzaton kőből faragott késő barokk alkotás.
Darányi Ignác Terv keretében az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatásból a templom teljes egészében megújult 2013-ban az egri érsekség, a terület országgyűlési képviselője és a település polgárainak összefogása eredményeként. A tetőre, a freskókra, a berendezés tárgyakra kiterjedő restaurálási munkákat Matuz András vezette. A templomot Dr. Ternyák Csaba egri érsek szentelte fel. [http://hatvanonline.hu/hir/Megujult_a_regi_templom/0/7/5397]
Az Orczy család faragott barokk padja a sekrestyeablakkal szemben van elhelyezve. Bárói koronával összefogott kettős címer díszíti. A sekrestyében lévő sekrestyeszekrény felső oromrészét szegmensíves, szívmotívumos áttört rokokó faragás díszíti. A szintén rokokó faragásokkal díszített fa szószék bejárata a sekrestyéből nyílik. Kosarát, lent angyalfej tartja, a négyszögletes kosara fölfelé keskenyedik, hátfalát pedig rokokó kartus-dísz tölti ki. A fehér márványból készült keresztelőkút tálját oszlopos lábazat tartja, rajta magas, hengeres, füzérekkel, vollutákkal és levelekkel díszített aranyozott fehér rokokó fa kútház van.
A templomkertben lévő 1769-es homokkő sírkő enyhén ívelt vollutadíszes kereszt alakú tábláján zömök korpusz, alján koponya-relief. Felirata kopott.
Római Katolikus Plébániaház
klasszicista
(1776) 1854
Nem áll műemléki védelem alatt
Fő tér 15.
Az előző plébánia 1776-ban épült [HML ÉrsEgyhL canvis. 1819.]. Építési terveit 1774-ben hagyták jóvá [HML ÉrsEgyhL prebil]. 1821-ből megmaradt leírása szerint igen széles épület, csupa mór paraszttéglából áll [HML ÉrsEgyhL prebil]. 1852-ben viszont négy szobás, kisszerű épületnek mondják, melyet az előző évben zsindelyeztek [HML ÉrsEgyhL recski prebil]. 1854-ben a régi, rossz paplakot újjáépítették [HML ÉrsEgyhL alsóhevei prebil]. A klasszicista stílusban megépített földszintes ház öt négyszögletes ablakkal néz az utcára, melyeknek egybefutó könyöklőpárkánya van. Az épület hátoldalán zárt tornác. A kontyolt tető alatt profilozott a főpárkány.
Nepomuki Szent János szobor
későbarokk
1819
temető
Nem áll műemléki védelem alatt
Az 1819-es canonica visitatio szerint már állt. [HML ÉrsEgyhL canvis 1819.]. Egyszerű pillértalapzaton áll a homokkőből faragott fekete-fehérre mázolt nyúlánk alak. Provinciális munka.
II. Világháborús Emlékmű
szobor
1993
Alkotója: Győrfi Sándor
templomdomb
A község férfilakosságának nagy része a II. világháború idején újra háborúba indult, közülük sokan nem tértek vissza. Emléküket a templomdombon 1993-ban felállított szobor őrzi, mely Győrfi Sándor szobrászművész alkotása. A keskeny párnatagos talapzatra állított fehér márványoszlop tetejéről sebzett bronz ragadozó (sas vagy turul?) madár hullik alá. Szárnyait széttárja, fejét előre veti, lábai egymás mellett lógnak. Kétségbe esettnek tűnik szárnycsapása, mellyel vissza igyekszik emelkedni a magasba. A bronzból öntött angyalos, koronás magyar címer alatt a felirat, melyet az elesettek névsora követ:
A II. VILÁGHÁBORÚ ERKI HŐSEINEK ÉS ÁLDOZATINAK EMLÉKÉRE
Szent István király
szobor
2006
Alkotója: Matúz András
Fő tér
A község védőszentje Szent István, akinek a tiszteletére 2006-ban Matúz András szobrászművész alkotásaként készült el a község Fő terén emelt Szent István-szobor. A terméskőből összerakott magas posztamensen áll fehér márványba faragva országalapítónk királyi palástban, jobbjában jogarral előre mutatva. Koronás feje bronzból van kiöntve. Komoly tekintete a tudáson alapuló maradandó értékeket, lendületes mozdulata a jövőbe vetett hitet példázza.