Római Katolikus Templom
Titulusa: Szent Kereszt felmagasztalása
barokk
1748-1752
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2232
Fő u. 115.
Építtető: Gr. Buttler Lajos János
Mellékoltár: fr. Lucas Huetter, 1760 előtt
Kertben álló, egyhajós, keletelt barokk templom, talán középkori mag köré épült. A plébánia igen régi, a pápai tizedjegyzék 1332-ben Gumbrat erdőtelki plébánost említi, 1696-ban pedig Bereczky György plébános neve maradt fenn az iratokban. 1720 körül felszentelt templomát említik, 1732-ben megújított templomáról beszélnek az 1733-37 közötti Cassa Parochorum összeírásaiban. Az 1763. évi canonica visitatio szerint templomát Butler Lajos földesúr építtette szilárd anyagból 1747-ben. 1751-52-ben még folyik az építkezés, a mesterek gabonában kapják a fizetségüket. 1789-ben kifestik a sekrestyét, elhelyezik a templom boltívén a rózsát. 1799-ben új tetőt kap a templom és a torony. 1801-ben zászlóképeket festetnek a piktorral 7 Ft-ért. A szentély falfestményeit az 1812. évi canonica visitatio említi, azokat tetszetősnek mondja. A falkép a kereszt titkát ábrázolja az ószövetségi kígyó felmutatásától az újszövetségi megváltás befejezéséig. A főoltár a Szent Kereszt felmagasztalása, a mellékoltárok Nepomuki Szent János és Mária látogatása tiszteletére vannak szentelve. A rokokó-copf stílusban készült mellékoltárképeket Lucas Huetter egri irgalmas rendi szerzetes festő, Barkóczy Ferenc püspök pártfogoltja készítette.
Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A főhomlokzat oldaltengelyeiben és az oromzaton üres szoborfülkék törik meg a falsíkot. A szentély É-i oldalán féltetős, emeletes sekrestye, az emeletre vezető lépcsőházzal, a sekrestye alatt kripta. Csehboltozattal fedett a hajó, keresztboltozatos a szentély. A hajó Ny-i oldalán karzat. gr. Butler Lajos János a sekrestye fölé később oratóriumot is építtetett. A templomot 1845-ben javították. Falképei a 20. század második felében készültek.
A templom előtti Kőkereszt
barokk
1786
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2233
A templom kertjében, kétlépcsős alépítményen, alul ívesen kihasasodó szélesedő, vájatos feliratos talapzat áll, rajta sziklahalmon kőkereszt jó színvonalú, drapériás Krisztus-corpusszal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja.
Az 1819. évi canonica visitatio említi, hogy a falu keleti részén, dombon, száraz helyen állott a templom, körülötte régen temető volt, egy 1787-ben emelt kőkereszttel, amely most is jó állapotban a templom előtt látható.
A lábazatban vésett betűk: ERECTA ANNO 1786.
Butler–Kovács kastély
copf stílusú későbbi átalakításokkal
(1715) 1783-1794
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2234
Fő út 129.
Építtette gr. Butler János Lajos
A birtok 1691-től a Buttler családé volt. Az Islitz városkából származó Buttler család a 17. században került Magyarországra. Tagjai főként katonai szolgálatot teljesítettek. A Buttler grófoknak az ország sok területén, többek között Erdélyben és Zemplénben is voltak birtokaik; Erdőtelket a nógrádi-hevesi birtokaik központjának tartották. Az erdőtelki kastélyt Buttler János Lajos kezdte építeni 1715-ben, késő barokk, copf stílusban, valószínűleg régebbi falak felhasználásával. A megyei életben is tevékenyen részt vevő grófnak 12 gyermeke született. Halála után a kastélyt és a hozzá tartozó földeket Gábor nevű fia örökölte. A kastély épülete az új tulajdonos révén tovább bővült, s ma is látható formáját többszöri felújítás után a 18. század végén érte el. 1783–1794 között É felé bővítették, a 19. század végén ismét átalakították. A hozzátartozó barokk présházat Povolni János építette 1794-ben. A kastély és a hozzá tartozó földek tulajdonjoga később Buttler Gábor fiára, Buttler Jánosra szállt. A nagyvilági életet élő gróf, aki nagy költekező volt, két alkalommal is birtokainak elzálogosítására kényszerült. Nevét Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből is jól ismerhetjük, bár házasságkötése nem a regényből ismert módon történt annak ellenére, hogy a történet néhány epizódja az erdőtelki Butler-kastélyban játszódik, ahol adatgyűjtés céljából maga az író is megfordult. Buttler Jánosnak nem volt gyermeke, vele halt ki a család grófi ága. 1845-ben. Vagyonát jótékony célra ajánlotta: a Ludoviceumra, vagyis a Ludovika Akadémiára tett 126.000 forintnyi alapítványtételével beírta nevét a magyar tisztképzés történetébe. 1845-ben a birtokot elárverezték, azzal együtt a kastélyt és a hozzátartozó kertet idősebb dr. Kovács József sebésztanár vásárolta meg. Idősebb dr. Kovács József halála után nevelt fia és egyben unokaöccse, ifjabb dr. Kovács József örökölte a birtokot, és ő létesített a kertből gazdag élőfa gyűjteményt, ami mára országos hírű arborétummá vált. Az I. világháború alatt a kastély kórház volt, Kovács doktor ingyen ápolta a betegeket. A falu népe szerette és tisztelte, de ez sem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy 1945-ben, a doktor halála után a berendezést széthordják, a kastély, a kerttel együtt pedig az állami gazdasághoz került.
A főútvonaltól visszalépő, szabadon álló későbarokk épület egyemeletes, téglalap alaprajzú kastély. Ny-i homlokzatán a kiugró középrizalit földszintjén boltozott kocsiáthajtó van, felette emeleti terem, toronyszerű, manzárdtetős lefedéssel. A kocsiáthajtótól D-re, enyhe kiülésű rizalit. A földszinti nagyteremben neogótikus, az ebből É-ra nyíló szobában rokokó kifestés található. Az udvaron nyújtott téglalap alaprajzú, földszintes nyeregtetős gazdasági épületek (Ny-i szárnyban háromhajós boltozott istálló) állnak. A négy kerti kapu pillér egyikén kőváza. A K-i homlokzat előtt arborétum terül el Kertje védett természeti érték.
A kastély jelenleg üresen áll, felújítás nem folyik benne, állapota pedig egyre romlik: falain sokfelé beázott, málló vakolatú foltok látszanak, egyes nyílászárók hiányoznak stb.. Az utóbb években viszont fiatal művészek, performerek (Szilágyi Rudolf, Baji Miklós Zoltán, Timkó Szabina, Sülyi Diána…) vették birtokukba a lepusztultságában, virágzó múlat, de egyben az elmúlást is idéző hangulatában megkapó épületet – új életet, új funkciót adva neki. Ha csak rövid időre is.
Benes Kúria
19. század első fele
klasszicista
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2235
Fő út 215.
A Téglalap alaprajzú, földszintes kastélyépület a falu északi részén a Fő út mellett található. Ny-i homlokzatának középrizalitjában timpanonos portikusz, ÉK-i sarkán befalazott dór oszlopos tornác. Középfolyosós alaprajzú, síkfödémes helyiségekkel. Néhány historizáló ajtó megmaradt. A 19. század végén és a 20. század folyamán átalakították. Pappszász Lajos birtokolta. Eredeti belsőjét jelentősen megváltozott. Manapság irodai célokra használják.
A kastély védett kertje – Arborétum – természetvédelmi terület. A 19. században lett telepítve ifj. Kovács József orvos idejében. A 3 hektáros kert az 1920-30-as években vált híressé. 1980-a években 4 hektárral bővítették. Az arborétum csemetekertjét tavasszal a kertészek százai keresik fel. A száraz, szikes talaj tulajdonképpen nem kedvez a növényeknek, a hatalmas lombkoronát növesztő növényritkaságok mégis nagyon jól érzik itt magukat a Hanyi-érnek köszönhetően, amely a legszárazabb hónapokban is fenntartja a magas talajvíz szintet.
Kápolna
Tituláris szentje: Szent Anna
barokk
1719
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2167
Külterület: Hanyi puszta (Dormándnál is olvasható)
Építtető: Gr. Buttler Lajos, javíttatta Gr. Buttler János 1814-ben
A kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Egyhajós, keletelt, íves szentélyzáródású kápolna, törtvonalú, íves oromzatú Ny-i homlokzata fölött huszártoronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével. Síkfödémes hajó, boltozott szentély. Építtette gr. Butler Lajos, 1814-ben javíttatta gr. Butler János.
Hanyi puszta: kistáji jelentőségű búcsújáró hely Szent Anna tiszteletére. – A Szent Anna-kápolna és a major Erdőtelek (Heves megye) határában, a Dormánd felé vezető út mellett áll, az erdőtelki plébániához tartozik. Az ajtó fölötti latin felirat szerint a kápolnát 1719-ben Butler Lajos gróf építtette. 1791: VI. Pius p. adományozta búcsúkiváltságait Szent Anna napjára, s azt 1794: Eszterházy Károly egri püspök hirdette ki. A kápolnát 1819-ben Butler János gróf restauráltatta. Az alapítás idejétől egészen századunk közepéig keresztjáró napoktól kezdve Szent Anna napjáig minden kedden mise volt a pusztai kápolnánál. A Szent Anna-napi búcsúkat egészen az 1950-es évek elejéig itt tartották, ekkor azonban a helyi hatósági túlkapások ezt lehetetlenné tették. A kultusz beköltözött az erdőtelki plébániatemplomba, a kápolna és berendezési tárgyai pedig pusztultak, eltűntek. A kápolna alapításának jászsági mondája szerint egy gazdag embert, valószínűleg az egyik Butler grófot, sorozatos csapások érték. Egy alkalommal jószágai is elhullottak. Ezért építtette föl a pusztában Szent Anna kápolnáját. A közelben álló Szent Vendel-szobor (1809) kapcsán Szent Anna tiszteletére állattenyésztéssel összefüggő mozzanatok kerültek. A búcsúk alkalmával Szent Vendel szobránál is ájtatoskodtak, s a közeli Kömlő (Heves m.) is egykori állatvész után fogadta fel a pusztai zarándoklatot. Különösen állatok egészségéért, hasznáért fohászkodtak itt. Az oltárra helyezett offerek (helyi nevük: tetem, bárány) között is legnagyobb számban állatfigurák voltak. – Már az ünnep előtti nap gyülekezett a környék: Besenyőtelek, Kömlő, Füzesabony, Dormánd, Mezőkövesd, Tard, Kál, Heves, Tarnabod, Kerecsend, Tomajmonostora, Abádszalók, Kunhegyes és más falvak, valamint Erdőtelek népe e pusztai kápolnánál. A kápolna mellett nagy szekértábor és kirakodóvásár szerveződött. Az erdőtelki processzió mindig csak az ünnep hajnalán ment ki pap vezetésével. Kiérvén megkerülték a kápolnát, s csak úgy mentek be. A hordozható Mária-szobrot fehér ruhás Márialányok vitték, mellettük a Máriadajka haladt. Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt. A szocializmus évtizedei alatt pusztulásnak indult az épület, és megszűnt a búcsújárás is. Ez a hagyomány csak 1990-ben, a kápolna restaurálásának befejezése után éledt fel. A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szűz Mária szüleihez, az idős emberek, a nagyszülők védőszentjéhez.
A kápolna előtt: kőkereszt, 1919
Irodalom:
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében. Bp., 1944. 23.
Magyar Katolikus Lexikon