Római Katolikus Templom
Titulusa: Kisboldogasszony
barokk
1771-1773
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2165
Dózsa György út 70.
A középkori, fatornyos kőtemplom helyén 1771-73-ban épült a díszes, rokokó templom. Szabadon álló, egyhajós, K-i homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású templom a szentély É-i oldalán sekrestyével. Csehboltozattal fedett hajó, csehboltozattal és félkupolával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán karzattal. Berendezés: 18. század második fele. A középkori templom hajójának felhasználásával építtette Sághy Mihály kegyúr (építész: Povolni János ?). Főoltára barokk stílusú, a 18. századi mellékoltár Giacomo Adami műve; a padok és a szószék is rokokó stílusú. 1996-ban előkerült a gótikus D-i kapu. A templomkertben: Mária-szobor (trsz.: 2166).
Mária-szobor
barokk
18. század vége
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2166
Dózsa György út 70.
Állítatta: Sághy Mihály
Lépcsős alépítményen hasáb alakú talapzaton álló Szűz Mária a gyermek Jézussal-szobor. A talapzaton, a szobrot állíttató Sághy család címere látható.
Kápolna
Tituláris szentje: Szent Anna
barokk
1719
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2167
Külterület: Hanyi puszta (Erdőteleknél is olvasható)
Építtető: Gr. Buttler Lajos, javíttatta Gr. Buttler János 1814-ben
A kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Egyhajós, keletelt, íves szentélyzáródású kápolna, törtvonalú, íves oromzatú Ny-i homlokzata fölött huszártoronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével. Síkfödémes hajó, boltozott szentély. Építtette gr. Butler Lajos, 1814-ben javíttatta gr. Butler János.
Hanyi puszta: kistáji jelentőségű búcsújáró hely Szent Anna tiszteletére. A Szent Anna-kápolna és a major Erdőtelek (Heves megye) határában, a Dormánd felé vezető út mellett áll, az erdőtelki plébániához tartozik. Az ajtó fölötti latin felirat szerint a kápolnát 1719-ben Butler Lajos gróf építtette. 1791: VI. Pius p. adományozta búcsúkiváltságait Szent Anna napjára, s azt 1794: Eszterházy Károly egri püspök hirdette ki. A kápolnát 1819-ben Butler János gróf restauráltatta. Az alapítás idejétől egészen századunk közepéig keresztjáró napoktól kezdve Szent Anna napjáig minden kedden mise volt a pusztai kápolnánál. A Szent Anna-napi búcsúkat egészen az 1950-es évek elejéig itt tartották, ekkor azonban a helyi hatósági túlkapások ezt lehetetlenné tették. A kultusz beköltözött az erdőtelki plébániatemplomba, a kápolna és berendezési tárgyai pedig pusztultak, eltűntek. A kápolna alapításának jászsági mondája szerint egy gazdag embert, valószínűleg az egyik Butler grófot, sorozatos csapások érték. Egy alkalommal jószágai is elhullottak. Ezért építtette föl a pusztában Szent Anna kápolnáját. A közelben álló Szent Vendel-szobor (1809) kapcsán Szent Anna tiszteletére állattenyésztéssel összefüggő mozzanatok kerültek. A búcsúk alkalmával Szent Vendel szobránál is ájtatoskodtak, s a közeli Kömlő (Heves m.) is egykori állatvész után fogadta fel a pusztai zarándoklatot. Különösen állatok egészségéért, hasznáért fohászkodtak itt. Az oltárra helyezett offerek (helyi nevük: tetem, bárány) között is legnagyobb számban állatfigurák voltak. – Már az ünnep előtti nap gyülekezett a környék: Besenyőtelek, Kömlő, Füzesabony, Dormánd, Mezőkövesd, Tard, Kál, Heves, Tarnabod, Kerecsend, Tomajmonostora, Abádszalók, Kunhegyes és más falvak, valamint Erdőtelek népe e pusztai kápolnánál. A kápolna mellett nagy szekértábor és kirakodóvásár szerveződött. Az erdőtelki processzió mindig csak az ünnep hajnalán ment ki pap vezetésével. Kiérvén megkerülték a kápolnát, s csak úgy mentek be. A hordozható Mária-szobrot fehér ruhás Márialányok vitték, mellettük a Máriadajka haladt. Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt. A szocializmus évtizedei alatt pusztulásnak indult az épület, és megszűnt a búcsújárás is. Ez a hagyomány csak 1990-ben, a kápolna restaurálásának befejezése után éledt fel. A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szűz Mária szüleihez, az idős emberek, a nagyszülők védőszentjéhez.
A kápolna előtt: kőkereszt, 1919
Forrás: Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében. Bp., 1944:23.
Magyar Katolikus Lexikon
Kereszt
XVI. Lajos stílusban
1832
Állítatta: Veres József és Kovács Apollónia birtokosok
A temető közepén álló épített emlékmű
Latinovits kastély
eklektikus
1920-30as évek
Dormánd község főutcáján található az egykori Latinovits-kastély, melyet több mint egy hektáros park vesz körül. A kastély az 1920-as évek végén épült, földszintes, magastetős eklektikus kialakítású.
Európai Uniós pályázat keretében újították fel, a kastélyban egy komplex kulturális intézményt alakítottak ki, melyben minden korosztály számára lehetőség nyílik a szabadidő hasznos eltöltésére.
Remenyik Zsigmond úrilakja
Remenyik Zsigmond Múzeuma
Dormánd, Dózsa Gy. út 17.
Engel Lajos úrilakja
Engel Jónás kezdte építtetni, de fia Engel Lajos fejezte be 1880-ban.
Szabó Ignácz, majd Szendrői Kovách Kálmán úrilakja