Római Katolikus Templom
Szabadság tér
Tituláris szent: Mária Magdolna
barokk
1767-1770
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2226
Római Katolikus Plébánia
Szabadság tér 16.
barokk
1775
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2227
1732-ben annyit jegyeztek fel róla: „Kőtemplom romokban.” [HML ÉrsEgyh L archvet. no. 934]. 1737-ben a források szerint a településen ideiglenes fatemplomot használtak [OL Htt L Cass. P./D Agr. f.l.]. 1743-ban az újonnan épülő boconádi és szuhai templom részére 12-12 forint utaltatott ki és az ott élők mentességet kaptak az évi megyei fuvarozás alól [HML Közgy.jkv.430/1743]. Ekkor valószínűleg csak valamiféle javítások történhettek a régi templomon, mert az 1766-os canonica visitatio szerint a kőből készült épület, melynek három oltára és fából készült karzata van, rossz állapotban volt [HML ÉrsEgyh L canvis. 1766]. 1767-ben kezdték el az új templom építését. „A boconádi jobbágyok a régi, szűk és már összedőlt templomuk helyébe egy új tágasabb templom építéséhez kezdte. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viseli…” [HML Közgy.jkv.191/1767]. Az 1819-es canonica visitatio gondos leírást nyújt a már álló templomról. Eszerint az épületnek boltozott magas tornya, kriptája és három oltára van. 1775-ben anyaegyház lett, filiái: Tarnabod, Tarnaméra, Zaránk, Pusztafogacs és Alatka [HML ÉrsEgyh L canvis. 1819]. Az 1806-1820 közötti jegyzőkönyvek jó állapotban lévő, tágas, szilárd épületnek írták le. Csak 1811-ben jegyzik meg, hogy kegyura, Szeleczky Márton nem gondozza [HML ÉrsEgyh L Alsőhevesi esp lát.jkve. 1806, 1807, 1809, 1811, 1813, 1820.]. Az 1852-ben megtartott mérnöki szemle még mindíj jó állapotúnak mondja, ebből a leírásból tudjuk, hogy zsindellyel fedett volt [HML ÉrsEgyh L recski plebir.]. Pásztor József (A boconádi kastély. Egri Egyházmegyei Közlemények XLIX, 1917.) adati szerint 1900-ban renoválták. Ezután 1957-58-ban, mint ahogy a főhomlokzaton olvasható, felújították.
Egyhajós, keletelt, poligonális (a nyolcszög három oldalával záródó) szentélyzáródású templom, a nyugati homlokzatból kiemelkedő tornya homorú falakkal kapcsolódik a hajóhoz. Füles, zárköves kőkeretezésű bejáratának kapuján szép barokk kilincs van. Fölötte domborművű egyesített Szeleczky-Czóbel címer (Szeleczky Márton és felesége Czóbel Viktória címer), melyet két angyal tart. Alatta a kőtábla felirata:
HANC SACRUM SUPERIS GRATA PIETATE SZELECZKY
MARTINUS PROPRIO POSUIT AERE DOMUM
DIVES HUIC PER EUM, QUAEVIS ADJECTA SUPELLEX,
CRYPTAQUE CONDENDIS OSSIBUS APTA SUIS.
ANNO 1770
A golyvázott főpárkány fölött oromfalak követik a homlokzat hajlását. Sarkaikat kővázák díszítik. A torony első emeletének főhomlokzatán ovális ablak, a felső toronyszakasz ablakai szegmentívesek, a sisak kissé nyomott hagymaidomú. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, ablaka alatt kápolna, az alatt a családi sírbolt. Délre sekrestye oratóriummal, melynek magassága eléri a templomhajó magasságát. A csehsüveg boltozatos toronyalj előcsarnokából nyílik a toronyba vezető lépcső, innen egyszerű törtíves belső ajtó vezet a templomhajóba. A karzat két pilléren nyugszik, mellvédje középen kissé kihasasodik, mely egy-egy korinthizáló fejezetes falpillérrel tagolt. A hajó három, a szentély egy boltszakaszos, csehsüveg boltozással. A templom belső falait golyvázott, párkányfejezetes falpillérek tagolják. A szentélyben az oltár mögötti fal belül fél-elliptikus alaprajzú. A szentélykorlát szögletes balusztertagokból áll, rokokó vasrácsos ajtaja kiváló minőségű kovácsoltvas munka. A sekrestye dongaboltozattal fedett, egyik szakasza fiókos donga. Az oratórium felett kolostorboltozat van. Barokkos festés díszíti a templom és az oratórium boltozatait az 1900-as években történt renoválás idejéből.
A főoltár sztipesze kő, felépítménye fa. Rokokó díszítményekkel és színezett puttószobrokkal. A világos színekkel festett későbarokk főoltárkép a tituláris szentet, Bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja. A törtíves félköríves záródású kép gazdagon faragott kvalitásos rokokó keretét két angyalszobor tartja, csúcsán is két kisebb angyal díszíti. A két mellékoltárt is későbarokk festmények díszítik, az egyik az Angyali üdvözlet másik a Golgota a jelenével. Szép, rokokó kerekük egyforma, fönn két-két puttó szobor között kartussal és rocaille-díszekkel. A képek alatt két-két szent faszobra áll. Az oratóriumban lévő aranyozott fa Mária Immaculata szobor a 18. század második felében készült. A rocaille talapzaton, földgömbön, sugárkévében álló nyúlánk alak lábainál kígyó. A fából készült kvalitásos barokk szószék bejárata a sekrestyéből nyílik. Hengeres kosarát, lent griff-szobor tartja, mellvédjén domborművek: szent könyvvel és báránnyal. A két nagy volutával és puttóval díszített hangvetője kúp alakú. Csúcsán egy nagyobb puttó tartja a tízparancsolat tábláját. A 18. század második feléből származó keresztelő kút csúcsának szoborcsoportja Keresztelő Szent Jánost formázza. Volutás lábazata fölötti ovális, rovátkolt tál fából készült, magas kupola-fedésű kútházát aranyozott levelek díszítik. A szentélyben található Ifj. Szeleczky Márton epitáfiuma 1822-ből. A vörös márványból készített edikula alakú síremlék, tetején rátett fém címer. Felirata: Spestabilis Domini Martini Szeleczky de eadem et in Boconad.
A római katolikus plébánia építését is Szeleczky Márton finanszírozta 1775-ben. Az első tervrajzot Márhoffer (Mayerhoffer) pesti kőműves készítette, 1774-ben [HML ÉrsEgyh L Tvj. I.97.]. Az alaprajz L alakú, egytraktusos, földszintes épületet ábrázol, nyolc helyiséggel és mellékhelyiségekkel, a helyiségek latin megnevezésével (papír, tus 24×37 cm). Hátlapján felirat: „Boczonád 1774. Marhoffer pesti kőm.” Ezt a tervez Eszterházy Károly püspök módosíttatta, a módosítást Quadri Kristóf kőművesmester végezte el [HML ÉrsEgyh L archvet.895.]. Az épület elkészült, utcasoron álló földszintes, U alaprajzú későbarokk épület. Utcai homlokzata 1-3-1 apró ablakokkal, lapos középrizalittal, egytagú kihajló barokk ereszpárkánnyal. Pilléres kerti kapuval. Az udvaron zárt tornác, két teljes és egy-egy féloszloppal, magas oszlopszékkel, fedőlemezes fejezettel. Belül egy traktusos, öt szobás, a helyiségek fiókos dongaboltozattal fedettek. Boltozatos pincéje is van.
Nepomuki Szent János-szobor
Szabadság tér
provinciális barokk
1807
homokkő
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2228
Emeltette: Szeleczky Márton
A templomkertben lévő szobor 1807-ben készült. Hasáb alakú, párkánnyal lezárt, magas, feliratos talapzaton álló szent alakja papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal. Az 1819-es canonica visitatió említi [HML ÉrsEgyh L canvis. 1819].
Talapzatán kronosztikonos felirat:
CONCVTE FAMAE HOSTES PIA PROTEGE CORDA S IOANNES NEP.
hátul: S. M. G. A.
Kálvária – Golgota-szoborcsoport
Zrínyi u.
későbarokk
1792
színezetlen homokkő
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2229
Az 1819-es canonica visitatio szerint harminc évvel azelőtt emelték [HML ÉrsEgyh L canvis. 1819]. Felirata szerint 1792-ben. Belterületen, körülkerített területen álló szoborcsoport: volutás, feliratos talapzatán sziklákon emelkedő kereszt korpusszal, a kereszt lábánál Mária Magdolna, jobb, illetve bal oldalon, külön-külön talapzaton, Szűz Mária és Szent János evangélista alakja. A figurák életnagyságúnál kisebbek. A kereszt lábánál térdelő Mária Magdolna alakja kvalitásával kiemelkedik, a szoborcsoport alakjai közöl. Meanderdíszes középső talapzatának felirata:
1792
DIE 2 DATA
AUGUSTI
UJITATTA 1918
A szoborcsoportot 1918-ban felújították. 2008-ban ismét restaurálták őket, állapotuk kifogástalan, környezete gondozott, még díszkivilágítást is kaptak.
Szeleczky-kastély
Szabadság tér 14.
barokk
1760
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2230
Építtette: Szeleczky Márton
Építőmester: Mayerhoffer János (1721-1780) ? vagy Quadri Kristóf
Falképek: feltehetően Beller Jakab
A Szeleczky család, később a Gosztonyi család barokk stílusú kastélya U alaprajzú egyszintes épület emeletes középrizalittal. 1760-ban építtette Szeleczky (II.) Márton. Az épületet jól képzett mester, talán Mayerhoffer János tervezte és építette, akitől fennmaradt a plébániaház 1774-es tervrajza. Az épület a Rómában is dolgozó, luganoi származású gyöngyösi kőművesmester, Quadri Kristóf egerszalóki, pétervásári és hevesvezekényi kastélyaival (Voit Pál meghatározása) áll formai rokonságban, így lehetséges, hogy ezt a munkát is átvette a pesti építésztől a gyöngyösi mester.
Az épület magas manzárdtetővel fedett, három ablaktengelyes középrizalitja, két szintes. Az ablakok szegmentívesek, szalagkeretekben, könyöklőkkel. A földszintiek magasabbak, szép rokokó kosaras kovácsoltvas rácsokkal díszítettek (a középsőt ajtóvá alakították át). Tört íves főpárkány és attika zárja a középrizalitot, melynek tetején szobrok és vázák (sérültek) díszítették az épületet. Az egész főépület fugázott felületű. A középrizalittól két oldalra lévő 4–4 (2+2) ablaktengelyes földszintes épületszárnyak főhomlokzati ablakai közül a 2-2 szélső nagyobb, félköríves záródású, fülkés kiképzésű rojtdíszes keretben, könyöklőpárkánnyal (alattuk keskeny pinceablakokkal), a belső 2-2 ablak szegmentíves, rojtdíszes szemöldökkel, könyöklőkkel, közös faltükörben. Valamennyi földszinti ablakon kosaras kovácsoltvas rács volt. A főépület oldalhomlokzatán 1-1 ablak nyílik. Ehhez az egy-ablakszélességnyi tengelyhez illeszkednek a kevésbé díszes oldalszárnyak, L alakban 3-3 tengellyel. Ballról a harmadik tengelyben kosáríves kapu van, fölötte háromszögű timpanon, melynek címerét eltávolították. Innen csehsüveg boltozatos kapualjon jutunk át az udvarba. A kontytetővel fedett mellékszárnyak ablakai egyszerű, kis szalagkeretes nyílások. Az udvari homlokzaton a főépület emeletes középrészéhez előre ugró rizalit épült, földszintjén kocsialáhajtó, emeletén ablakokkal. A manzárdtetős, földszintes oldalszárnyakon kosáríves árkádos, lapos dongával boltozott, mellvédes tornác vonul végig, amely folytatódik a mellékszárnyakon is, de a jobb oldali mellékszárny nyílászáróit mára teljesen átalakították, a tornácmellvédeket kibontották, helyükön alumínium-üveg nyílászárók vannak. Az épület két traktusos, boltozatos helységekkel: 16 szobával és mellékhelységekkel. A teknőboltozatos lépcsőházban egykarú lépcső vezet fel az emeletre, a sala terrenába. A fél-ellipszis alakú előcsarnok nyomott kupolaboltozatán és a kocsialáhajtó csehsüveg boltozatán illuzionisztikus, az építéskor készült, rokokó falképek vannak (Négy évszak). Ez, az Észak-Magyarországon több emlék által is (pl. Noszvaj, Pétervására) képviselt világi tárgyú, zsánerképszerű rokokó festészet egyik emléke is különlegessé teszi a kastélyt. A festett balusztráddal és alakokkal benépesített falkép alkotója feltehetően Beller Jakab gyöngyösi piktor, a pétervásárai, kastély hasonló felfogású freskóinak mestere. Hajdani parkjának maradványaként még álló hatalmas, százéves fák a lenyűgözők.
Alatka-Puszta vagy Szerelem-kastély
eklektikus
1870
építtette: Szeleczky Géza
A középkori falu helyén, melynek temploma 1864-ben még állt, de magtárnak használták, Szeleczky Géza 1870-ban kastélyt építtetett a templom köveiből. Maga a kastély eklektikus stílusa miatt érdektelen, csak egyetlen épségben maradt, valaha a régi templomban lévő gótikus, csúcsíves, háromkarélyos ablaka miatt érdemel figyelmet. Ennyi maradt meg az elpusztult falu gótikus templomából.