Kistemplom/ majd iskola
barokk
1733 körül
A község legrégebbi műemléképülete a 18. század első felében emelt Kistemplom. Ma is áll, közel a mai templomhoz, de a jelenlegi főúttól kissé keletre. A település török időkben elpusztult középkori templomának újjáépítéséről 1820 körül egy összeírásban találunk adatokat. E szerint Besenyőteleknek Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma van, mely jó állapotú. Az 1732-es összeírás Füzesabony filiáléjaként írta le, mint istentiszteletre alkalmas kőtemplomot [HmL ÉrsEgyh L archvet no. 934.]. 1733-ből való az az adat, mely szerint a Szabó család elődje emeltette a régi Istenháza romjain a hét öl hosszú és négy öl széles kis templomot. A Cassa Parochorum 1737-ből két harangról és a szükséges liturgikus tárgyak meglétéről tudósít s a templomot jó állapotúnak írja le. [1733/37. MDK Fk. II. 37-38.] Megnagyobbításához a többi helybéli birtokos is hozzájárult 1745-ben, sőt 1791-ben tornyot és órát is kapott az épület. Egy 1760-as canonica visitatio azonban úgy tudja, hogy a bővítés 1757-ben zajlott. Az 1810-es feljegyzések szerint kőtornyát 1766-ban emelték. A canonoca visitatio továbbá elmondja, hogy a falu közepén álló plébániatemplom falait nem rég támasztották meg pillérekkel, azok mégis nagyon gyengék. Tornya igen magas, melyben három harang van. Karzata falazott volt. A márványozott díszítésű, szentek képeivel díszített aranyozott szószék fából készült, a réz keresztelő kút kőoszlopon állt. Három oltára volt: a főoltár Szent Lőrinc tiszteletére, a mellékoltárok a Szent Kereszt valamint Szent Anna és Mária tiszteletére voltak felszentelve. Építésének évét akkor már nem tudták felidézni. [HmL ÉrsEgyh L canvis. 1810.]
A község nemes közbirtokossága a templom gondozását elhanyagolta, mert inkább az új templom építését, amelynek építése hamarosan befejeződött, támogatta. 1807-ben a nemes birtokosok három féle tervet is készíttettek a templom kibővítésére, melyek nyomán 1813-ban az egri érsek elismerte a közbirtokosság fáradozását a közben tervbe vett új templom felépítése érdekében, de utasította őket, hogy a régi épületet is javítsák ki. [HmL ÉrsEgyh L plebir. 1807., 1813] A régi templom a leírások szerint 12×3,5 öl nagyságú, nedves és sötét volt, sekrestyéje, mely észak felől kapcsolódott a szentélyhez közel állt az összeomláshoz. Így azt 1809-ben lebontották és követit az új templom építésénél használták fel. Az 1813-as alsóhevesi esperesi látogatás jegyzőkönyve szerint az új templom elkészülte után a régit le fogják bontani. [HmL ÉrsEgyh L]. Ehelyett – valószínűleg az egri érsek tanácsát megfogadva – megtartották, a torony és a homlokzati voluták elbontása után két szintre osztották, kántor és tanítói lakássá és iskolává alakították át.
A kistemplom oromzatos homlokzatán a félig elbontott barokk kori bejárat kapupilléreinek plasztikus fonadékos faragványa még látható, mely fölött félkörös ablaknyílás van. Barokk-kori kiépítettségében gúla-fedésű homlokzati tornya volt, melyet kétoldalt oromfal-háromszögek támasztottak. Rézsűsen visszalépő egykori szentélye a nyolcszög három oldalával zárult illetve záródik ma is. A 19. század eleji átépítéskor belseje síkfödémmel két részre lett osztva, korábbi állapotára a szentélyrészen és az egykori torony térfelében megmaradt barokk kori boltozatokból lehet következtetni.
Szentháromság-oszlop
Település központjában, templom előtti téren áll, körülkerített területen
copf stílusú kőszobor
1782
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2163
Az 1810-es canonica visitatio szerint 1782-ben emeltette Mlinko József és fia. [HmL ÉrsEgyh L canvis 1810.] Erről a kronosztikonos feliratból is értesülhetünk:
HAEC STATVA SS.
TRINITATIS DE
VOTIONIS ERGO
A NOBILI IOSEPHO
MLINKO ET FILIIS
EXPOSITA
Javittatott
1862-ik évben
Magyarul: „Ezt az emléket a Szentháromság tiszteletére nemes Mlinkó József és fia állíttatta.”A kőszobrot szépnek írta le a jelentés, mely a plébánia lak előtt állt.
A római katolikus templom előtti téren, kovácsoltvas kerítéssel övezett területen, lépcsős alépítményen álló szobrot Egerben faragták XVI. Lajos stílusban. Lépcsős emelvényen, lesarkított háromszög alaprajzú, volutákkal, füzérekkel díszített párkányos talapzaton a nyújtott, fölfelé keskenyedő oszlop lábazatánál valaha két bőségszarut tartó puttó volt. Az oszlopot a homloksíkján spirális felhőgomolyokból kitekintő puttók és a nagykiülésű, volutákkal alátámasztott párkány alatt kerubok díszítik, fönt Szentháromság-szobor: felhők, kerubok, földgömb fölött egymás felé forduló Atyaisten és keresztjét tartó Krisztus ülő alakja, fölöttük a Szentlelket szimbolizáló kiterjesztett szárnyú galamb.
1862-ben javították és kiegészítették, de 1909-ben is és legutóbb 1994-ben Besenyőtelek önkormányzat támogatásával ismét felújításra került.
Nepomuki Szent János-szobor
Fő út 114.
barokk kőszobor
1770 körül készült Egerben
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2164
A Fő út 114. számú ház előkertjében íves, feliratos talapzatra helyezett Nepomuki Szent János szobor áll, melyet Poczik Ferenc állíttatott a háza előtt.
Alul kissé kihasasodó, fent párkányos posztamensen, felhőkön térdel a szent. Papi ornátusban, csipkézett aljú karingben, palástban, feje körül ötcsillagos koszorúval látható. Jobbjával az égre mutat, bal kezében vállára fektetett kereszt, melyet egy puttó tart. Lábánál a felhőkből egy másik puttó emelkedik ki, aki jobb mutatóujját szájára szorítja [mintegy a szent legendájára, a gyónási titok megtartására utalva], felemelt baljában pedig lakatot tart. Mögötte birétum, a szent fejfedője. Lendületes mozdulatával, portrészegű arcával, áhítatos mimikájával, aprólékosan kidolgozott barokkos redőzetű viseletével, összetett kompozíciójával a falvakban szokásos Nepomuki Szent János szobroknál kvalitásosabb, valószínűleg az egri barokk épületszobrászaton iskolázott mester alkotása a magyarországi barokk szobrászat kiteljesedett évtizedéből.
Ambrózy Sándor: Dr. Berze Nagy János mellszobra
1962
Dr. Berze Nagy János néprajzkutató Besenyőtelken született 1879-ben. A magyar, s kiemelten a hevesi népmese kincs összegyűjtője és legnagyobb szaktudósa. Pécsett hunyt el 1946-ban. 1962-ben állították fel szülőfalujában a róla elnevezett új iskola előtti téren szobrát, Ambrózy Sándor alkotását. Az egyszerű négyzetes posztamensre helyezett mellportré idős korában, kipödrött bajusszal, hullámos hajjal, kissé szigorú tekintettel ábrázolja a neves tudóst.
1982. október 15-én emléktáblát avattak a szülőháza helyén álló Vörösmarty út 17. számú házon.
I. világháborús emlékmű
készítette: Horváth Géza
1923
Az első világháború négy éve alatt Besenyőtelek 3400 főnyi lakosságából 674 férfit hívtak be katonai szolgálatra. A bevonultak a felnőtt férfilakosság csaknem negyven százalékát tették ki, amely jóval meghaladta az országos átlagot. Közülük 121 fő halt hősi halált. A két világháború közötti időszakban három besenyőtelki lakost az első világháborúban tanúsított hősiességéért a kormányzó vitézi címmel tűntetett ki.
Az I. világháborúban elesett besenyőtelki honvédek emlékére 1923-ban állította a falu lakossága a település központjában kialakított parkban lévő, puskájára támaszkodó katona szobrát. A mézkőből faragott álló alak mögött magasodó emlékoszlopra, melynet tetejét füzérrel díszített koronás magyar címer díszít, az elhunytak névsora van felvésve. A címer alatti felirata: AZ ELESETT HŐSÖK EMLÉKÉRE 1814-1918. Horváth Géza (1879-1948) szobrászművész a múlt század húszas éveiben több település megbízásából készített Első világháborús emlékművet, hiszen a háború borzalmai és Trianon tragikuma a nemzet minden rétegét fájóan érintette. A falusi és városi közösségek meg kívántak emlékezni a csatákban elesett hőseikről, de a megrendelések sokasága nem tette lehetővé, hogy a művész valamennyi műve önálló kompozícióval bírjon. Így a besenyőtelki szobra hasonló a gyomaendrődi (1925) és a marcali (1927) alkotásához.
II. világháborús emlékmű
1991
A rendszervártás után a község lakossága emlékoszlopot állított a II. világháborúban meghalt helybéli lakosok emlékére is. Ez az emlékmű szintén a település központjában lévő kegyeleti parkban áll. Az új Magyar Köztársaság koronás címerével díszített fekete obeliszkre arany betűkkel írták fel a 187 nevet.
Felirata:
A II. Világháború
áldozatainak emlékére
Állíttatta
Besenyőtelek
lakossága
1991
Díszkút
1994
A kegyeleti park mellett található a község 1909-ben fúrt artézi kútja, melyet 1994-ben díszkúttá alakított át a helyi önkormányzat. A pihenőpark közepén kis kupola alatt sárkányfejes kifolyóval díszített kútból kis medencébe gyűlik össze a víz.