Római Katolikus Templom
Titulusa: Szent Lélek
barokk, 19. század végi átépítéssel
1762
Harang: Staud Antal, 1857
Mellékoltár: Sajóssy Alajos, 1866
Főoltár: 1876
Orgona: Kobza Ágoston, 1876
Főhajó szekkó: Harangozó János, 1950-es évek
A 18. század közepén Würtenbergből betelepült német lakosságnak egy ideig nem volt temploma. A falu első római katolikus kőtemplomát, mely Aldebrő közepén áll, 1760-ban Grassalkovich I. Antal földesúr építtette és 1762-ben Eszterházy Károly szentelte fel. Kezdetben a feldebrői plébánia fíliája volt. A templom védőszentje a Szentlélek. Ekkor egy oltára van, sekrestyéje boltíves, homlokzatán kő torony áll [HML canvis. 1767.]. A templomról bővebb leírást nyújt az 1810-es egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely szerint a templomot sík mennyezet fedi, falazott karzata van, tornyában három harang van. Főoltárképe az apostolok gyülekezetét ábrázolja a pünkösdi Szentlélek eljövetelekor. A falon Krisztus, Mária, Szent Vendel és Szent Egyedről készült festmények vannak. 1821-ben megújítják a főoltárt és kifestik annak környezetét 700 forintért [HML ÉrsEgyh L plebir.].
1827. augusztus 20-án a templom, a plébánia és 156 ház leégett, csupán a boltíves szentély, az oltár és az oltárkép maradt sértetlen. Két év múlva Grassalkovich mesteremberei a templomot helyreállították. 1832-ben a régi orgonát újjal cserélték ki és Lieb Antal egri festővel az egész szentélyt kifestették és aranyoztatták az orgonát, melyért 300 forint munkadíjat kapott [HML ÉrsEgyh L plebir. 1827. 1832]. 1857-ben Staud Antal pesti harangöntő 100 forintos harangot öntött a templom számára. 1866-ban Sajóssy Alajos egri festő őrangyalt ábrázoló mellékoltár-képet festett [Eger (újság) 1866.359.]. A barokk templom a 19. század végen lett újjáépítve az új kegyúr, gróf Károlyi György szándéka szerint toronnyal. Az új főoltárképet aranyrámástól 1873-ban rendelték meg és 1876-ra készült el s ez is a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Ugyanebben az évben készült az orgona is Kobza Ágoston műhelyében [HML ÉrsEgyh L plebir. 1857, 1873, 1876]. A főhajó szekkói 1950-ben készültek el, Harangozó János munkája. A tetőszerkezet legvégső felújítása 1996-ban történt meg, amikor műemlékpala került a fazsindelyezés helyére.
A kváderozott sarkú, előre lépő torony emeletén körben négy félkörös záródású zsalus harangablak van, a torony sisakdísze egyszerű, megnyújtott. Bejárati kapuja kosáríves, szentélye egyenes záródású. A torony alatti négyzetes tér fölött dongaboltozatú a lefedés. Kétszakaszos csehboltozatos hajója párkányfejezetes falpillérekkel tagolt. A falazott kórus alja csehboltozatos. Szentélye egy lépcsővel emelt, szűkebb csehsüveggel fedett négyzetes tér, az oldalfalakon hornyolt kosáríves fülkék, balról törtíves, zárköves sekrestyeajtó nyílik. Harangját Szent Vendel tiszteletére szentelték 1791-ben.
Az ívesen kihajló tört párkánnyal és két oszloppal keretezett rokokó stílusú főoltára aranyozott fa. Két adoráló angyal szoborral és a Szentlélek eljövetelét ábrázoló oltárképpel 1876-ból való. A padok egyszerű XVI. Lajos stílusúak. A szentélyben Nepomuki Szent János 19-ik században készült népies jellegű színezett fa szobra áll. Szintén a szentélyben függ egy 18. század végén készült feszület. A kóruson lévő Szent Jánossal, Máriával és Mária Magdolnával kiegészített Golgotát, Keresztrefeszítést ábrázoló, XVI. Lajos stílusú keretbe foglalt festmény feltehetően Huszár Ferenc egri festő alkotás 1780-ból.
A sekrestyében lévő, három kis fiókos, volutás lábakon álló, oromzatos rokokó sekrestyeszekrény 1760 körül készült. Az aranyozott vörösréz rokokó Úrmutató 1770 körül készült Egerben. Dudoros talapzatát négy voluta tagolja, közöttük lángnyelves roaille-ok. Balluszter-idomú nódusa, rocaille-os, áttört ezüst homlokrésze előtt aranyozott sugárkéve fogja körül az Oltáriszentség helyét. Lunulája hiányzik. Magassága: 50,5 cm; Átmérő: 16 cm.
A településen sétálgatva több közterületi szobor is felfedezhető, melyek a néphagyomány szerint a falu védelmét (voltak) hivatottak ellátni, s a falu korabeli népének vallásosságát, istenfélő természetét reprezentálják. Aldebrő egykori lakói szobrot emeltek a Szent Szűznek, Szent Vendelnek, Nepomuki Szent Jánosnak, Szent Donátnak és Szent Antalnak. Ezek mellett a község két temetőjében, valamint az Arany János utca végén feszület áll Jézus kereszthalálának emlékére.
Nepomuki Szent János-szobor
Vörösmarty u.
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2160
barokk
1800
Állíttatta Joseph Bour
A Tarna folyó hídja mellett az út mentén, a 21. számú ház előtt áll. Az alul kihasasodó, magas, feliratos talapzaton álló szobor a szentet szokásos módon formázza: papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal, feje körül csillagkoszorúval.
Felirata:
Joseph
BOUR
1800
Mária Immaculata oszlop
külterület
Műemléki védelem alatt áll. Törzsszám: 2161
barokk
1798
Állíttatta: Mathias Poder
A település Ny-i szélén, az egykori Magyaloson, külterületi erdőben, körülkerített területen álló szobor. Lépcsős alépítményen hasáb alakú talapzat, azon magas feliratos oszlopon Immaculata-szobor áll.
Szent Donát szobor
Szőlő-hegyen