Oktatás

Az oktatás feladatát a középkorban és a korai újkorban az egyházak vállalták magukra. A plébániák mellett működő iskolákban a hitbeli ismeretek mellett a gyerekek alapfokon elsajátították az írást, olvasást, a számolásban pedig némi jártasságra tettek szert.

Mezőtárkányban 1770-ben már működött római katolikus elemi iskola. A tanulók létszáma 1770-ben 30 fő, 1772-ben 35 fő, 1774-ben12 fő, 1775ben 40 fő volt. Az iskolába járó gyerekeket 1774-ig Póta László, a következő esztendőben Burszki József tanította. Fizetésüket a község állta, évente készpénzben kaptak 9 rajnai forintot, Póta Lászlót megilletett még 2 öl szalma is. Az iskolások 1770-ben és 1775-ben írást, olvasást és hittant tanultak, 1772-ben a fogalmazás is szerepelt még ezeken a tárgyakon kívül a tananyagban. Az iskolai összeírás készítői megjegyezték, hogy latin grammatika oktatására is lenne lehetőség, ezt Póta László tudása alapján oktathatná, de a szülők nem küldik iskolába gyermekeiket (nyilvánvalóan igénybe vették őket is munkavégzésre).

1777-ben Mária Terézia a Ratio Educationis néven ismert tanügyi rendelete előírta, hogy a falvakban legalább egy tanítót alkalmazva anyanyelven kell oktatni a gyerekeket.

1851-ben a jó állapotúnak nevezett iskolába 242 tanuló (135 fiú és 107 lány) járt, akiket 2 osztályban 2 tanító oktatott.

Az elemi népoktatásról szóló 1868. évi törvény bevezette a tankötelezettséget. A 6–12 éves gyerekeknek a 6 évfolyamos, úgynevezett mindennapi iskolába kellett járniuk, ezt követte a 3 évfolyamos ismétlő iskola, ahová a 13–15 éveseknek volt kötelező járni. A törvény 8 hónapos oktatási időszakot határozott meg, s előírta a heti kötelező óraszámot is: a mindennapi iskolában legalább 20 tanórát kellett megtartani, az ismétlőben hetenként télen 5, nyáron 2 óra volt meghatározva. A törvényben előírták a kötelezően tanítandó tantárgyakat is.

1887-ben a mindennapi iskolások száma 406 volt, őket két tanító egy teremben oktatta. 1888-ban római katolikus új iskolát nyitottak. 1920-ban a községi elemi leány népiskolába, melyet 1901-ben állítottak fel, 75 tanuló járt, egy tanteremmel rendelkezett, és özv. Pozderkáné Csuka Margit tanítónő oktatta a tanulókat. Mellette 3 tanteremben római katolikus elemi népiskola működött a településen, 3 tanítóval, akik közül az egyik a kántori teendőket is végezte. 1932-ben az iskolai tantermek száma 5 volt, és 5 tanítót foglalkoztattak.

1925-ben nyári menedékházat is működtettek két nyári hónapban, ahol a 3–6 éves korú gyerekek felügyeletét és fejlesztését végezték szüleik munkavégzése, elsősorban az aratás ideje alatt.

1948-ban államosították az egyházi iskolákat, s az általános iskolákban nyolc évfolyamos képzést vezettek be.

Művelődés

Az iskolán kívüli művelődés, közösségi élet szervezett formái a 19-20. század fordulójától alakultak ki. A polgári fejlődés hatására jöttek létre azok a kisebb közösségek, melyek országos vagy helyi kezdeményezésre egyesületekbe szerveződtek.

Az első egyesület, mely Mezőtárkányban 1895. december 22-én megalakult, az Olvasó Egylet volt. 1896-ban Önkéntes Tűzoltó Egylet kezdte meg működését. 1918. március 29-én Mezőtárkányi Gazdakör néven jegyeztek be egyesületet, mely feltehetően 1924-ben Mezőtárkányi Földműves és Gazdakör néven újjáalakult. 1912-ben Népház jött létre. 1923-ban Ifjúsági Egyesület kezdte meg működését. 1924-ben megalakították az Iparosok és Kereskedők Körét. Ugyanebben az évben alakult meg a Levente Egyesület helyi szerve, mely az 1921. évi 53. törvénycikk értelmében a 12 és 21 év közötti fiatalokat kötelező jelleggel katonai szolgálatra készítette elő. 1930 és 1940 között Polgári Lövész Egyesület működött a településen. 1932-ben létrejött a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) helyi csoportja. 1935-ben az egyesületek közé bejegyezték a Keresztény Iparosok és Kereskedők Körét. 1936-ban a Magyar Vöröskereszt Egylet helyi fiókja alakult meg. 1939-ben létrehozták a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet (KALOT), 1942-ben pedig a Katolikus Leánykörök Szövetsége (KALÁSZ) mezőtárkányi szervezetét. 1943-ban az Országos Egészségvédelmi Szövetség kezdte meg működését a településen.