Oktatás

Az oktatás feladatát a középkorban és a korai újkorban az egyházak vállalták magukra. A plébániák mellett működő iskolákban a hitbeli ismeretek mellett a gyerekek alapfokon elsajátították az írást, olvasást, a számolásban pedig némi jártasságra tettek szert.

Kompolton a 18. század utolsó harmadában római katolikus elemi iskola működött, 1770–1775 között Göll (Gyöll, Gől) Antal vezetésével. A tanulók száma 1770-ben 20 fő volt, 1772-ben és 1775-ben 60-60 tanulói létszámot írtak össze, 1774-ben 70 gyerek járt iskolába. A tanító a betelepített német lakosok gyerekeinek német nyelven tanította az írást és olvasást, ugyanakkor – a bejegyzés szerint – oktathatná a latin nyelvet és magyar nyelvet is, ha a szülők iskolába küldenék gyermekeiket.1772 után a tananyag részévé vált hittan is. A tanító javadalmazását a község magára vállalta, évi 10 rajnai forint készpénz és 10 pozsonyi mérő búzát fizettek munkájáért.

1777-ben Mária Terézia a Ratio Educationis néven ismert tanügyi rendelete előírta, hogy a falvakban legalább egy tanítót alkalmazva anyanyelven kell oktatni a gyerekeket.

1807-ben a településen a község költségén megépült az iskola, mely egy tanteremből és a tanító lakásából állt. 1857-ben a tanulók száma 147, ebből 73 fiú és 74 lány volt. 1868-ban az iskolások száma 235, melybe beszámították a Kisasszonytelke (Kisasszonytér) iskoláskorú gyerekeit is, akik szintén a községi iskolában tanultak.

Az elemi népoktatásról szóló 1868. évi törvény bevezette a tankötelezettséget. A 6–12 éves gyerekeknek a 6 évfolyamos, úgynevezett mindennapi iskolába kellett járniuk, ezt követte a 3 évfolyamos ismétlő iskola, ahová a 13–15 éveseknek volt kötelező járni. A törvény 8 hónapos oktatási időszakot határozott meg, s előírta a heti kötelező óraszámot is: a mindennapi iskolában legalább 20 tanórát kellett megtartani, az ismétlőben hetenként télen 5, nyáron 2 óra volt meghatározva. A törvényben előírták a kötelezően tanítandó tantárgyakat is.

1889-ben a nagyközség vezetése két tantermes iskola építéséről határozott. 1897-től megszervezték a gazdasági ismétlő iskolát. 1902-ben községi iskola és tanítói lak épült. 1925-ben a két római katolikus elemi népiskolában három tanteremben folyt oktatás. 1935-ben Szabó Sándor, Méhes Viktor és Vágújhelyi Vilma tanította az iskolásokat.

1948-ban államosították az egyházi iskolákat, s az általános iskolákban nyolc évfolyamos képzést vezettek be.

Művelődés, társadalmi élet

Az iskolán kívüli művelődés, közösségi élet szervezett formái a 19-20. század fordulójától alakultak ki. A polgári fejlődés hatására jöttek létre azok a kisebb közösségek, melyek országos vagy helyi kezdeményezésre egyesületekbe szerveződtek.

Kompolton az elsőként létrejövő egyesület a Gazdakör volt, melyet 1906. november 15-én alakítottak. 1910-ben a község földműveléssel foglalkozó polgárai érdekeik védelmére és a közművelődés fejlesztésére Kompolti Kisbirtokos Szövetség néven egyesületet szerveztek. A Szövetség önálló épülettel rendelkezett, ahol Olvasókör is működött. Ez az egyesület szervezte a községben megtartott műkedvelő előadásokat.

1925-ben jött létre a Levente Egyesület helyi csoportja, mely az 1921. évi 53. törvénycikk értelmében a 12 és 21 év közötti fiatalokat kötelező jelleggel katonai szolgálatra készítette elő. 1935 és 1940 között Polgári Lövész Egyesület is működött a településen. 1936-ban megalakult a Vöröskereszt helyi szerve. 1938. október 9-én Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet hoztak létre. 1946. augusztus 5-én Vadásztársaságot alakítottak.

 

1930 körül épült meg a település kultúrháza. 1902 után a község népkönyvtárat tartott fenn, s a Kisbirtokos Szövetségnek is volt külön könyvtára.