Oktatás
Az oktatás feladatát a középkorban és a korai újkorban az egyházak vállalták magukra. A plébániák mellett működő iskolákban a hitbeli ismeretek mellett a gyerekek alapfokon elsajátították az írást, olvasást, a számolásban pedig némi jártasságra tettek szert.
Kömlőn 1772-ben már létezett római katolikus elemi iskola, ahová 30 tanuló járt. 1774–1775-ben az iskolások létszáma mindkét évben 46 fő, 23 fiú és 23 lány volt. Tanítójuk 1772-ben Szabó Mihály írást, olvasást és hittant oktatott, további tárgyak, így számtan, fogalmazás és latin igeragozás tanításában az érdektelenség akadályozta meg. 1774–1775-ben Csapó István lett az iskola tanítója, ő már a latin névszóragozást is a tananyagba építette. Fizetésként a községtől kapott évente 8 rajnai forintot és 8 pozsonyi mérő búzát.
1777-ben Mária Terézia a Ratio Educationis néven ismert tanügyi rendelete előírta, hogy a falvakban legalább egy tanítót alkalmazva anyanyelven kell oktatni a gyerekeket.
1851-ben az iskola épületét jó állapotúnak írták le, a 139 tanulót egy tanító oktatta.
Az elemi népoktatásról szóló 1868. évi törvény bevezette a tankötelezettséget. A 6–12 éves gyerekeknek a 6 évfolyamos, úgynevezett mindennapi iskolába kellett járniuk, ezt követte a 3 évfolyamos ismétlő iskola, ahová a 13–15 éveseknek volt kötelező járni. A törvény 8 hónapos oktatási időszakot határozott meg, s előírta a heti kötelező óraszámot is: a mindennapi iskolában legalább 20 tanórát kellett megtartani, az ismétlőben hetenként télen 5, nyáron 2 óra volt meghatározva. A törvényben előírták a kötelezően tanítandó tantárgyakat is.
1887-ben 287 gyerek járt iskolába, őket egy tanteremben 2 tanító oktatta. 1889-ben új iskolát és még egy tanítói álláshelyet létesítettek. 1910-ben már négy tanítója volt az iskolának, ahol mindennapi iskolás 367, ismétlő iskolás 167 volt. 1923-ban 5 tanteremben folyt oktatás. A római katolikus iskola tanítói ebben az évben Jakab Andor, Lieszkovszky István, Sallayné Galsy Róza, Hényel Béla és Misik Béla voltak. 1928-ban 6 tanító oktatta a 308 iskolást.
1948-ban államosították az egyházi iskolákat, s az általános iskolákban nyolc évfolyamos képzést vezettek be.
Művelődés, társadalmi élet
Az iskolán kívüli művelődés, közösségi élet szervezett formái a 19-20. század fordulójától alakultak ki. A polgári fejlődés hatására jöttek létre azok a kisebb közösségek, melyek országos vagy helyi kezdeményezésre egyesületekbe szerveződtek.
Kömlőn elsőként a Tűzoltó Egylet jött létre 1888. december 14-én. 1897-ben Katolikus Olvasókört hoztak létre. 1924-ben alakult meg a Levente Egyesület helyi szerve, mely az 1921. évi 53. törvénycikk értelmében a 12 és 21 év közötti fiatalokat kötelező jelleggel katonai szolgálatra készítette elő. 1930 és 1940 között Polgári Lövész Egyesület működött a településen. 1932-ben létrejött a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) helyi csoportja. 1933-ban megalakult az Iparos Olvasókör, és ekkor már biztos, hogy működött a római katolikus Dalkör is. 1933–1934-ben a településen működött az Országos Gazdasági Liga helyi szervezete. 1941-ben a Katolikus Leánykörök Szövetsége (KALÁSZ), 1944-ben pedig a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet (KALOT) helyi szervezete jött létre.