Az I. katonai felmérés (Josephinische Aufnahme 1783-85) országleírása tartós esőzés esetén a Tarna kiöntése miatt mocsarasnak, napokig járhatatlannak mondja a vidéket. A Tarnán csak hidakon lehetett átkelni.
1797-ben épült a faluban az ötnyílású kő Tarna-híd (eredetileg hét nyílásúra tervezték). Tervezője és kivitelezője Rábl Károly volt. A hidat 1852-ben javították (e hidat 1944-ben felrobbantották, helyette új hidat építettek).
A településen haladt át a 1925-ben a Tarnaméra–Visznek közötti út.
1828-ban a Heves Megyei Levéltár Mérnöki irataiban (fa) hidak javításáról írnak a Holt-Tarnán Örsön, majd 1851-ben ugyanerről számolnak be.
Postaállomást 1882-ben nyitottak a településen.
Távbeszélő állomás 1906 és 1910 között létesült.
Az 1909-ben átadott Vámosgyörk–Jászapáti vasútvonal érintette a települést, a megállóhelyet azonban a falutól 4 km-re építették, rakodóhely nélkül. Az ide vezető földút rossz idő esetén járhatatlanná vált, a megállóhely szinte megközelíthetetlen volt. Áruszállításra az 5 km-re lévő Jászdózsa, vagy a 8,5 km-re lévő Jászárokszállás rakodóit vehették igénybe.
1922-ben a malom mellett artézi kutat fúrtak, melynek vize nemcsak a lakosság vízellátását szolgálta, hanem a 8 m széles 25 m hosszú, 1,5 m mély beton úszómedence vizét is biztosította. A medence körül kabinokat is építettek (a fürdő ma már nem működik).