Országútról ír az I. katonai felmérés (1783-85) országleírása Tarnamérán, ami valójában közönséges kocsiút minősítésű volt. Azok használata a 18. század vége felé csak száraz időben biztonságos, nagy esőzések idején „feneketlenül sárosak”.
A településen 1783-ban két út vezetett át, az egyik, észak-dél irányban a Tarnazsadány alatti Csörsz ároktól Fogacs pusztára haladt, a másik, kelet-nyugat irányban Boconádot és Zaránkot kötötte össze.
1813-ban Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester a Kis/Holt-Tarnán barokk stílusú kőhidat épített a faluban (ő a tervező is 1802-ben, a híd „ikerpárja” a detki Bene-patak híd). A mérai híd déli oldalán a mellvédfal fülkét alkot, ebben áll Nepomuki Szent János szobra. A híd műemléki védettségű. 1853-ban a hidat felmérték és költségvetést készítettek javításához.
A vasúti közlekedésbe Ludas állomás igénybevételével kapcsolódhatott be a falu 1870-től.
Postaállomása 1872-ben nyílt meg.
Távbeszélő állomást 1906 és 1910 között létesítettek.
A község villamosítása 1931-ben kezdődött, egy év múlva a középületek villanyvilágítása mellett a hálózat mentén lévő házak 20 %-ába is bevezették az áramot.
Az egészségesebb ivóvízellátásra 1931-ben artézi kutat fúrtak.