Egeren át a felvidéki városokba vezető út a 13. században alakult ki, Pest-Hatvan-Kompolt-Eger-Kassa-Eperjes-Krakkó útiránnyal. A bencések apátságot alapítottak itt, melynek fenntartására IV. LÁSZLÓ (1272-90) sóvámot és szárazvámot (útvám) adományozott a bencés monostor fenntartására. Kompolt ez időben a megye főbb piachelyei közé tartozott.
14-15. században a Pest felől jövő hadi- és kereskedelmi út áthaladt a településen, az útról Sirok felé elágazás volt a faluban.
Az ország központjaitól K-re, ÉK-re irányuló fűút/főutak a hegyek lábánál (kikerülve a Tisza feletti időszakosan járhatatlan utakat) haladtak el, Kompoltot is érintve. 14-15. században a Pest felől jövő hadiútról Kompoltnál leágazás volt Sirok felé, mely áthaladt Kápolnán (nem a mai nyomvonalon és nem a mai faluhelyen). A Heves felől jövő nagyút D-ről É-ra szintén Kompolton csatlakozott a K-Ny-i irányú nagyútba, a 14. századig.
A 14. században a Budáról Miskolcra és Kassára vezető főút érintette a települést. Innen indult egy elágazó szakasz, mely Hevesre vezetett. 1399-ben PELSŐCZI BUBEK DETRE nádor meghatározta a kereskedők kötelező útvonalát, azért, hogy a vámot Kompolton az apátságnak fizessék meg. Így a Gyöngyösről Egerbe, vagy Budáról közvetlenül Egerbe tartóknak át kellett haladniuk a falun.
A 18. században nyugat-keleti irányban a megyén áthaladó postaországút Hatvan-Gyöngyös-Kápolna-Eger-Ostoros irányú volt. Tehát a 18. századra már Kápolna az a település, amelyen a főút keresztülhaladt (Kompolt elvesztette központi egyházi szerepét).
A megyén a 18. század végén nyugat-keleti irányban áthaladó nemzetközi postaországút Hatvannál leágazott, ez az országút azonban Kompoltot is érintette. A nemzetközi postaországút és a Hatvannál leágazó országút Kápolna és Kompolt magaslatában megközelítette egymást, a két településnek és a két funkciójú útnak kapcsolata volt. Az utat az I. katonai felvétel (Josephinische Aufnahme 1783-85) is országútnak minősíti, a felvételhez tartozó országleírás jelzi, hogy csak jó időjárás mellett alkalmas minden jármű számára. Az országleírás ellentmondásos, mert a kompolti utat más esetben jónak jellemzi (feltételezhető, hogy a felvételező tisztek olyan évszakban jártak a környéken, amikor az út valóban jónak volt minősíthető, de fennállhat az is, hogy nem jártak a helyszínen és elmondás alapján minősítették az utat).
1853-ban a kompolti (Tarna) híd kiigazítására költségvetés készült.
A falu a vasúti közlekedésbe Kál–Kápolna vasútállomáson kapcsolódhatott be 1870-től.
A 20. században a Kál–Sirok törvényhatósági út átvezetett a falun, mely a település fő közlekedési útja volt (nem a mai nyomvonalat követte).
Kompolton 1925-ben kezdődött a postahivatal, a távbeszélő és távírda megszervezése.
1931-ben megkezdődött a község villamosítása.
A II. világháborúban a vasúti és közúti híd megsérült, melyeket 1945 nyarára megjavítottak.