A település 10-11. századi léte a hevesi vár körüli feladata (kémlelő, védő) kapcsán feltételezhető. Ennél fogva fontos út (nagyút) köthette össze a hevesi várral és Poroszlóval már a kora-középkorban. A 14. század elején a Hevest Poroszlóval összekötő út egyik állomása volt.
Kömlő a 16-17. században a Pestről Debrecen irányába tartó postaútnak fontos megállóhelye volt (a kömlői szóhasználat országútként ismerte). A püspöki uradalom fogadót is építtetett az áthaladó utasok kényelmére (’Csárdaudvar’) A török megszállás hatására a fontos, állatok hajtására is alkalmas út elvesztette jelentőségét.
A 18. század második felében készült I. katonai felmérés (Josephinische Aufnahme 1783-85) a Kömlőn átmenő utat országútnak minősíti, de jelzi, hogy csak jó időjárás mellett alkalmas minden jármű számára, egyébként használhatatlan.
Postaállomását 1872-ben nyitották meg.
Közvetlen vasúti összeköttetése nem volt, a lakosok Tarnaszentmiklós, Heves és Füzesabony vasútállomásait vehették igénybe.
Kömlő 1906 és 1910 között távbeszélő összeköttetést kapott.
1932. december 15-én gyulladt fel először a villany Kömlőn, 135 házba vezették be a villanyt, a kereszteződésekbe és a községháza elé világítás került (a falu minden házában csak 1970-ben gyulladt ki a fény).