A korai középkorban (10-11. századtól) Heves vármegyén két hadiút vezetett keresztül. A Hevestől délkeleti irányban haladó felehetően érintette Vezekényt.
A 14-15. században a Pest felől jövő hadi- és kereskedelmi út leágazott Adácsnál és áthaladt Vezekényen.
A 18. század második felében készült I. katonai felmérés (Josephinische Aufnahme 1783-85) itt az utakat csak jó időjárás mellett tartotta alkalmasnak minden jármű számára.
Gr. KÁROLYI GYULA és gr. SZAPÁRY GYULA (pénzügyminiszter) kezdeményezésére 1885-ben megkezdték a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal építését. A vonalat 1887. július 31-én helyezték forgalomba. Folytatásaként készült el a Mátra-Körösvidéki HÉV Kál-Kápolna-Heves-Kisköre-Kunhegyes-Kisújszállás közötti 74 kilométeres egyvágányú vonala, melynek révén Vezekény is bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe (Vezekény vasutas falu lett, fiatalok előtt kedvező munkalehetőségek álltak).
Az 1881-ben a falu határában tönkrement várfenéki hidat 1889 javították meg.
A településen átvezetett a Heves–Pély közötti út, melyet kőburkolattal 1906-ban láttak el.
A falu önkormányzata 1941-ben határozott a középületek (községháza, iskolák) villanyvilágításáról, majd a következő évben (1942) az utcai világítást rendelték meg. Ezek el is készültek.
Postahivatala és távírója helyben nem volt a falunak, azt Tarnaszentmiklóson tudták igénybe venni.