A 16. század közepéig önálló jobbágyfalu történetéről alig néhány forrás tesz említést. 1546-ban a Losonczy István birtokához tartozó 4 jobbágyportát a törökök elpusztították, s csak a 17. század végén lettek lakosai. 1694-ben az Erdőtelekhez tartozó pusztát Buttler János megkísérelte betelepíteni, de a Jászságba szökött jobbágyok visszaköltöztetése sikertelen maradt. Határát 1725-ben 10 egerszóláti, 4 szentdomonkosi gazda és két egri mészáros bérelte. 1788-ban 378 kh majorsági szántóföldet üzemeltetett gróf Buttler Gábor és több más birtokosnak is itt volt majorüzeme. A búza termesztése mellett adatok vannak szőlő, dohány, cukorrépa, kender és kukorica ültetésére, termelésére is. Állatok közül szarvasmarha és sertés tartására vonatkozóan vannak források.
A településen a helyi ipar képviselői a kovácsmester és a suszter voltak.
A Pusztatenken élők ellátását szolgálta és a kereskedés színtere volt a 19. században meglévő kocsma, majd ennek lebontása után a 20. században két újonnan nyitott kocsma és két vegyesbolt.