1901 előtti neve: Poroszló
Közigazgatási jogállása: 1445-ben oppidum (mezővárosi) jellegű, 1460-ban szintén mezővárosként említették. A későbbiekben úrbéres község, 1871-től 1950-ig nagyközség. (1941-től 1950-ig hozzá tartozott Újlőrincfalva kisközség.)
Külterületi lakott helyei, pusztái:a 18. században Csapóköz, Magyarád, 1923-ban Kétútköz, Pusztaráboly, Nagyszállás, Magyarád, Császlód, Hordód, Fehér Akla puszták, Kis-tanya, Cigányháti-tanya, Szőkeszéli tanya, Hajdú Imre-tanya, Hajdú Gábor-tanya, Szabó Ferenc-tanya, Szabó János-tanya, Sayhalmi-tanya, Katolikus pap tanya és Református pap tanya
Járási beosztása:
1863–1883 Tiszai járás
1883–1950. január 31. Tiszafüredi járás
1950. február 1.–1983. december 31. Füzesabonyi járás
1248-ban IV. Béla királytól terület birtokosának, az egri püspöknek adományozta a vám egy részének jogát. 1299-ben rév is működött. 1445-ben tiszai révdíjat és vámot szedett.
A Szűz Mária bencés apátságként is nevezett hely a 13. században hiteles helyként is működött. A 15-16. században királyi sókamarai hivatal volt a községben, mely sóhivatal a 18. században is fennállt.