Tiszanána, Dinnye-halom
Tiszanána község határának ÉK-i szélén, a Kömlőre vezető országúttól északra árokkal övezett rézkori települést tártak fel. (Szabó János József ásatása 1987-1988.)
Tiszanána, Táncsics u.23.
A ház kertjében késő középkori sírokat tártak fel. (Szabó János Győző ásatása 1962, Kovács Béla ásatása 1963.)
Tiszanána, Fő út (Sztálin út)
A község belterületén a Fő úton a nagytemplom és környékén előtti csatorna fektetés közben szarmata sírok és településrészlet került megfigyelésre. (Szabó János Győző helyszínelése 1959.)
Tiszanána, Fő út, Benzin kút
Közművesítés során szarmata telepre utaló kerámiákat gyűjtöttek. (Fodor László adatgyűjtése 2003.)
Tiszanána, Cseh tanya
A lelőhely a falutól É-ra 3 km-re lévő homokbánya területén volt. A leletmentő ásatások során 32 honfoglalás kori temetkezést tártak fel. A sírgödrök többsége téglalap alakú, vagy a lábak felé szűkülő trapéz formájú volt, de padkás és padmalyos sír is előkerült. A sírokban kevés ékszer és ruhadísz volt: hajkarikák, fülbevalók, vasból készült nyakperec, füles gombok, ezüst lemezből préselt, rombusz alakú ruhadísz, és ezüst szegecsekkel díszített lábbeli. A használati eszközök száma is csekély, egyetlen vaskést, ár és pengetöredékeket tártak fel. A fegyvereket az íjászfelszerelés darabjai képviselik: íjcsontok, nyíltartó tegez vasalásai, nyílcsúcs. A méltóságjelvényt a kis méretű, ezüstlemez tarsolylemez képviseli a temetőben. A lovas és lószerszámos sírok száma viszonylag magas: lócsontokat három sírban, lószerszámokat (zablákat, kengyeleket, nyergeket) négy sírban találtak. (Patay Pál helyszíni szemle 1958., Dienes István ásatása 1958., 1960., Szabó János Győző helyszínelése és ásatása 1960.)
Tiszanána, Rövid dűlő
Tiszanána, a Petőfi Mgtsz hármas tanyáján földkitermelés során bronzkori urnasírt, szarmata temetőt és Árpád-kori telepet tártak fel. (Szabó János Győző ásatása 1972., Fodor László ásatása 1973.)
Tiszanána, Vezekényi út
Homokbányászás közben ismeretlen korú lelőhely került elő. (Szabó János Győző helyszínelése 1959.)