Besenyőtelek, Falusi-dűlő: Besenyőtelektől Ny-ra, az É-D irányú földút mentén őskori és szarmata gödröket tártak fel. (Domboróczki László ásatása 1999, DIV RA 696, Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2002, 172. o)

Besenyőtelek, Hanyi út: A Hanyi út mentén található lelőhelyen három leletanyag nélküli árokszakasz került elő, amelyek a terepbejáráskor talált őskori vagy középkori telep részei is lehettek. (Váradi Adél ásatása 1999, DIV RA 911, Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest, 2002, 172. o)

Besenyőtelek, Közép dűlő I-II: A MOL termékvezeték nyomvonalán nem túl fedett őskori és szarmata település részletet tártak fel. Négy Ny-K irányú árokszakasz és néhány gödör is napvilágra került. (Váradi Adél ásatása 1999-2000, DIV RA 910, 911 Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest  2002, 172. o)

Besenyőtelek, Szőrhát: Besenyőtelek D-i határában a kömlői út mellett homokbányában NY-K –i tájolású 10. századi sírokat találtak 1960-ban. A bejelentők szerint az egyik sírban a trepanált koponya mellett agyagedény volt, a váz derekánál aranyozott ezüstveretek és egy tarsolylemez került elő. (Szabó János Győző 1960 DIV RA 160, 164, 180, 199,

Irodalom: Heves megye műemlékei. 1969. Szabó János Győző. 55, Révész László Heves megye 10-11. századi temetői. Budapest 2008. 52-53.)

Besenyőtelek, Tepélypuszta I. temető: Besenyőtelek-Tepélypuszta határában a Csathó tanya melletti homokbányában 1961, 1964 és 1971 között 21 honfoglalás kori sírt figyeltek meg és tártak fel. A sírgödrök téglalap alakúak, enyhén vagy erősebben lekerekített sarkokkal. Az elhunytakat hátukra fektetve, nyújtott karokkal és lábakkal helyezték a sírba. Leletanyag 7 sírból került elő: hajkarikák, gyöngyök, karperecek és gyűrűk. (Szabó János Győző helyszínelése és ásatásai 1961, 1964, 1971, DIV RA 248,

Irodalom: Révész László: Heves megye 10-11. századi temetői. Budapest, 2008. 60-62.)

Besenyőtelek, Tepélypuszta II. temető:

A lelőhelyet 1975-ben földmunkák során bolygatták meg. A korábban már megkutatott Csathó tanya melletti Borsós halomtól 200 méterre található. Az árokkal körített temetőből 14 sírt mentettek meg. A téglalap alakú sírgödrök sarkait lekerekítettek voltak. Lovas temetkezésre utaló lócsontok és lószerszám 4 sírban került elő. Az ékszerkészlet hajkarikákat, nyakperecet, nyaklánc töredéket, ólomkeresztet, gyöngyöket, karpereceket és gyűrűt tartalmazott. A ruházathoz tartoztak a rombusz alakú ruhadíszek és a füles gombok. A fegyverzetből az íjak szarvait ill. a markolatát fedő csontlemezek töredékei, nyíltartó tegezek vas és csont töredékei és deltoid alakú, fecskefark és levél alakú  nyílhegyek láttak napvilágot. A lószerszámok közül csikózabla, kengyelpárok és hevedercsat került elő. (Szabó János Győző ásatása 1975)

Irodalom: Archeológiai Értesítő. 103. (1976) 299. Révész László: Heves megye 10-11. századi temetői. Budapest, 2008. 63-70.