10-11. század – A település ősének alapítása a mai faluhelytől keletre.
17. század vége – Zaránk elnéptelenedik.
18. század – A település egy központi tér köré szerveződik, amelynek keleti felén a templom, nyugati szélén pedig a kastély állt.
1701 – Taksás jobbágyok és majorsági cselédek települnek a községbe.
1720 körül – Említés történik a település felújított templomáról.
1768 – Az iskolai oktatás első említése.
1770 – 38 gyerek vesz részt alapfokú oktatásban.
1779-82 – Megépül a ma is álló, Szent Imre tiszteletére felszentelt templom.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a zaránki utak csak jó idő esetén használhatóak teljeskörűen.
1847 – 62 tanuló látogatja rendszeresen az iskolát.
1848-49 – 38 nemzetőr vesz részt a hadműveletekben Zaránkról.
1870 – Ludas állomáson keresztül igénybe vehetővé vált a vasúti közlekedés.
1887 – 129 tanulója van a községi iskolának.
1897 – Megalakul a Katolikus Kör.
A 19. század végéig – Szélmalom működik a Kossuth utca végén.
1902 – Megalapítják a Kerületi Fogyasztási Szövetkezetet.
1910 – Létrejön a Gazdakör.
1927 – Önkéntes tűzoltóság kezdi meg működését.
1935 – Postahivatal nyílik, a hitelezést pedig a Zaránki Hitelszövetkezet szolgáltatásai biztosítják. Polgári Lövész Egyesület néven lövészklubot alakítanak, amely 1940-ig működött.
1946 – Megalakul a helyi vadásztársaság.