10. század – A mai Tiszanána ősének (Ónána) alapítása a jelenlegi településtől kb. 2-4 km-re, déli irányban.

10-15. század – Hadiút fut a településen keresztül.

1261 – IV. Béla oklevele említi az abádi rév és Nána közti nagyutat.

1334 – A régi Tiszanána templomát és plébánosát említi a pápai tizedjegyzék.

15. század – A falu neve a Tisza- előtaggal bővül. Ebben az időszakban költözik át az eddig ismeretlen helyen lévő Árpád-kori település arra a helyre, amelyről már régészeti emlékek állnak rendelkezésünkre. Itt a 18. század elejéig él a lakosság.

1486-1493 között – Vizafogó helyet létesítenek a Tiszán.

1550 – A török is adót szed a településen.

1552 – Az Eger ostromára vonuló török elpusztítja.

1596 után – Kamarai kezelésbe megy át, jövedelmét Szendrő és Ónod vára fenntartására fordítják.

17. század vége­ – 18. század eleje – A település a Tiszától távolabb, Alpoklos pusztára költözik. Ekkor épül temploma is. Kétbeltelkes település.

1763 körül – Téglaégető üzem létesül.

1768 – Az első adat a római katolikus iskoláról (1771-ben 11 gyerek tanul itt)

1771 – A református iskolának 111 tanulója van.

1773 – A mai Tiszanána képét is meghatározó településrendezési munkálatok kezdete.

1774 – Egy földesúri rendelkezés a vályog használatát szorgalmazza a házépítésben.

1783-85 – Az I. katonai felmérés rossznak minősíti a Körére vezető utat.

1804 után – A település a szatmári püspökség birtokába kerül.

1838 – Megépül a várfeneki kőhíd.

1848 – A falu választókerületi központ lett.

1848. július-augusztus – Tiszanána 162 nemzetőrt adott a szabadságharcnak.

1851 – A településen négy tanító 250 diák oktatását látja el.

1870 – Postahivatal nyílik.

1881 – A katolikusok létrehozzák a Felsővárosi Olvasókört.

1894 – A reformátusok megalapítják az Alsóvárosi Olvasókört. Létrejön az Ipartestület.

1898 – A határ tagosítása. Következményeképpen megjelenik és elterjed a tanyásodás.

20. század elejétől – A lakóházak építésénél a vályogfalazatot kővel alapozzák.

1900 – A községben már van óvodai ellátás.

1904-06 – Önsegélyező egyletek, szövetkezetek alapítása.

1906-10 – Távbeszélő állomás létesül.

1923 – Két gőzmalom üzemel a településen.

1924 – Megalakul a Levente Egyesület helyi szervezete.

1927 – A község szerződést köt a Heves Vármegyei Villamossági Rt.-vel az elektromos áram bevezetéséről. Ugyanebben az évben megkapja működési engedélyét az első mozi.

1929 – A Vacuum oil Company Rt. benzinkutat létesít a faluban.

1930 – Polgári Lövész Egyesület alakul (1940-ig áll fenn)

1932 – Megépül a Tiszanánát Saruddal összekötő kövezett út.

1935 – Létrejön a Vöröskereszt tiszanánai szervezete.

1938 – Önkéntes tűzoltóság alakul. Átadják a Szent István Népházat.

1946 – Helyi vadásztársaság szerveződik.