10. század – A település őse keletkezésének feltételezett időszaka.
10-15. század – Hadiutak haladnak a település határában.
1323 – Egy birtokos változást rögzítő oklevélben említés történik a település Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról.
1550 körül – Hatvan elfoglalása (1544) után a török is adóztatja. Ekkor említik a település plébánosát is, akit Éliásnak hívnak.
1687 körül – A középkori Zsadány pusztulása.
18. század – A térképek tanúsága szerint kétbeltelkes szerkezetű település, a legrégibb településrészekkel: Nagy sor, Kis sor, Herepront vég, Hideg vég, Csima szög.
1703 – Almásy János birtokos majorságot létesít, melynek épületei a Rákóczi-szabadságharc során, 1706-ban elpusztultak.
1720 – A Szent Mihály templom újabb említése.
1732 – A faluban fatemplomról, a falun kívül pedig egy régi, romos kőtemplomról történik említés.
1760-as évek – A kőtemplomot felújítják, ez a templom áll ma is.
1770 – Elemi iskola működik Zsadányban, 41 tanulóval.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint az itt lévő utak talaja agyagos, a Tarnóca gázlói mélyek.
1848-49 – A honvédelem céljaira 21 nemzetőrt soroztak be a településről.
1848. június 3. – A község birtokosát, ifj. Almásy Pált választják Gyöngyös országgyűlési követének.
1851 – Kijavítják a Majzik-éren lévő fahidat.
1887 – Postaállomás nyílik.
1889 – Gróf Almásy Tasziló támogatásával új iskola épült a településen.
1897 – Óvoda is működik a községben.
1900 – Megnyílik a községi népkönyvtár.
A 20. század elejétől – Megjelenik és elterjed a zárt kémény használata.
1906 – Létrejön az Önkéntes Tűzoltóegylet.
1908 – Megalakul a Tarnazsadányi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1913 – Vasbeton híd épül a Majzik-éren.
1917 – Helyi érdekű, keskeny nyomtávú vasút létesül a ludasi állomásig.
1920 után – A vályogfalakat kővel alapozzák.
1924 – Megalakul a levente mozgalom helyi szervezete.
1930 – Megkezdődik a falu villamosítása, 1932-ben már működik a közvilágítás. Polgári Lövész Egylet alakul (1940-ig működik)