9. század – A település őse keletkezésének feltételezhető időszaka.
1548 – A település magyar urai mellett a töröknek is adózik.
1682 – Örs pusztulása.
18. század – A település templomának építése.
1710 – Tarnaörs újratelepítése a ma is lakott területen.
1730 – Serház létesül az Orczy-uradalomban.
1770 – A településen 24 diák tanul, a létszám 1775-re 50 főre emelkedik. Ekkor még nincs külön iskolaépület.
18. század vége – Megjelennek a mai utcák előzményei, a Felvég, az Alvég, a Tót sor és a Cigány szög.
1783-85 – Az I. katonai felmérés rossz, csak száraz időben járható utakról tudósít.
1797 – Ötnyílású kőhíd épül a Tarnán.
19. század – A házak döngölt fallal épülnek, majd megjelenik és elterjed a vályog használata.
1828, 1851 – Mérnöki iratok a település fahídjainak javításáról számolnak be.
1848-49 – 53 tarnaörsi férfi vállal nemzetőri szolgálatot a szabadságharc harci eseményeiben.
1882 – Postaállomás nyílik.
1887 – 157 gyerek részesül elemi iskolai oktatásban.
1903 – Hengermalom épül a településen. Megalapítják a Polgári Olvasókört.
1906-10 között – Távbeszélő állomás létesül.
1907 – A Tarna-szabályozás kezdete
1909 – A Vámosgyörk-Jászapáti vonal átadásával vasúti megállóhely létesül Tarnaörsön is.
1921 – Megalapítják a Tarnaörsi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, ugyanebben az évben helyi fiókot nyit az Országos Központi Hitelszövetkezet.
1922 – Artézi kutat fúrnak az egészséges vízellátás érdekében és úszómedencét építenek. Nagy János a Tarna régi medrében halastavat létesít.
1924 – Megalakul a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és a Levente Egyesület helyi szervezete.
1926 – Önkéntes tűzoltóság szerveződik.
1931 – Új, háromtantermes iskola épül. Ekkor 270-290 diák tanul a település intézményeiben.
1937 – Országos egyesületek helyi szervezetei alakulnak: Stefánia Egyesület, KALOT, Tarnaörsi Leánykör.