10. század – A falu létrejöttének időszaka.
1261 – A település első említése Saruldeghaz néven.
13-14. század – A Poroszlóról Heves felé tartó hadiút Hídvégen vezet keresztül.
1327 – Az egri püspök birtokába kerül Hídvég és az itteni vámhely.
1335 – Temploma szerepel a pápai tizedjegyzékben, de plébánosa pápai tizedet nem fizet.
1544 után – A település lakói a töröknek is adót fizetnek.
1552 – Az Eger alá vonuló török sereg elpusztítja a falut.
1558 – Sarudon és Hídvégen összesen 11 jobbágy és 15 zsellér él, akik közösen használják az elhagyott telkeket és ellátják a püspöki major munkaszükségletét.
1690-93 – A török kiűzése után újratelepítik a csaknem teljesen elnéptelenedett falut.
1709-11 – A pestisjárvány miatt elnéptelenedik Sarud.
18-19. század – Hídvégen majorsági gazdálkodás folyik.
1732 – A reformátusok használják a középkori templomot.
1739 – A püspök elveszi a reformátusok templomát, mire zendülés tör ki a településen, amelyet hamarosan elfojtanak.
1746-67 – Az első információk a Sarudon folyó iskolai oktatásról.
1750-50 – A Pest-Debrecen postaút állomása Hídvég.
1751 – Szárazmalom épül, amely a 19. század végéig működik.
1771 – Sarud földjeit az úrbérrendezés során harmadosztályúnak minősítik. A római katolikus elemi iskolában 75 gyermek tanul.
1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a környékbeli utak csak jó idő esetén járhatók.
1795-1801 – A templomot átépítik, ekkor nyeri el mai formáját.
1848-49 – A szabadságharc hadműveleteiben Sarudról 17 gyalogos és 6 huszár nevét ismerjük. Összesen 107 helybeli vett részt a küzdelmekben.
1880-as évek eleje – Keskenyvágányú, lóvontatású vasút épül Poroszlóig.
1885 – Postaállomás nyílik.
1897 – Megalakul a Katolikus Olvasókör.
1889 – Postatakarékpénztári szolgáltatás indul. Megalakul az Önkéntes Tűzoltóegylet.
1901 – Megalakul a Sarud és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1907-től – Hetivásár tartására kap jogot a település.
1911 – Létrejön a Sarud és Vidéke Hitelszövetkezet.
1914 – Új, nyolctantermes iskola épül.
1915 – Bevezetik a telefonszolgáltatást.
1925 – Megalakul a Levente Egyesület helyi csoportja.
1935 – Megkezdődik az elektromos közvilágítás kiépítése. A településen 6 különböző iskola működik.
1935-1940 – Polgári Lövész Egyesület alakul.
1936 – Az egészséges ivóvizet öt fúrt kút szolgáltatja. Megalakul a Római Katolikus Földműves Dalkör.
1939 – Létrejön az Agrárifjúsági Legényegylet.