10. század – A falu létrejöttének időszaka.

1261 – A település első említése Saruldeghaz néven.

13-14. század – A Poroszlóról Heves felé tartó hadiút Hídvégen vezet keresztül.

1327 – Az egri püspök birtokába kerül Hídvég és az itteni vámhely.

1335 – Temploma szerepel a pápai tizedjegyzékben, de plébánosa pápai tizedet nem fizet.

1544 után – A település lakói a töröknek is adót fizetnek.

1552 – Az Eger alá vonuló török sereg elpusztítja a falut.

1558 – Sarudon és Hídvégen összesen 11 jobbágy és 15 zsellér él, akik közösen használják az elhagyott telkeket és ellátják a püspöki major munkaszükségletét.

1690-93 – A török kiűzése után újratelepítik a csaknem teljesen elnéptelenedett falut.

1709-11 – A pestisjárvány miatt elnéptelenedik Sarud.

18-19. század – Hídvégen majorsági gazdálkodás folyik.

1732 – A reformátusok használják a középkori templomot.

1739 – A püspök elveszi a reformátusok templomát, mire zendülés tör ki a településen, amelyet hamarosan elfojtanak.

1746-67 – Az első információk a Sarudon folyó iskolai oktatásról.

1750-50 – A Pest-Debrecen postaút állomása Hídvég.

1751 – Szárazmalom épül, amely a 19. század végéig működik.

1771 – Sarud földjeit az úrbérrendezés során harmadosztályúnak minősítik. A római katolikus elemi iskolában 75 gyermek tanul.

1783-85 – Az I. katonai felmérés szerint a környékbeli utak csak jó idő esetén járhatók.

1795-1801 – A templomot átépítik, ekkor nyeri el mai formáját.

1848-49 – A szabadságharc hadműveleteiben Sarudról 17 gyalogos és 6 huszár nevét ismerjük. Összesen 107 helybeli vett részt a küzdelmekben.

1880-as évek eleje – Keskenyvágányú, lóvontatású vasút épül Poroszlóig.

1885 – Postaállomás nyílik.

1897 – Megalakul a Katolikus Olvasókör.

1889 – Postatakarékpénztári szolgáltatás indul. Megalakul az Önkéntes Tűzoltóegylet.

1901 – Megalakul a Sarud és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.

1907-től – Hetivásár tartására kap jogot a település.

1911 – Létrejön a Sarud és Vidéke Hitelszövetkezet.

1914 – Új, nyolctantermes iskola épül.

1915 – Bevezetik a telefonszolgáltatást.

1925 – Megalakul a Levente Egyesület helyi csoportja.

1935 – Megkezdődik az elektromos közvilágítás kiépítése. A településen 6 különböző iskola működik.

1935-1940 – Polgári Lövész Egyesület alakul.

1936 – Az egészséges ivóvizet öt fúrt kút szolgáltatja. Megalakul a Római Katolikus Földműves Dalkör.

1939 – Létrejön az Agrárifjúsági Legényegylet.